AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)
Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)
tözés után, 1777 tájt készült el, s ezt a kötetet egészítették ki 1779-ben.. A Pestre való költözésig a katalógust kétszer is újraírták. Ezek a katalógusok — többé-kevésbé teljes formában — ma is megvannak a könyvtár kézirattáriában. A könyvtár ritka könyveiről Pray György készített — nemzetközi szinten is kitűnő — nyomtatott katalógust, mely hosszú ideig szolgált a tudományos kutatás tájékoztató segédeszközeként. A megmaradt: régi katalógusok egymáshoz való viszonyának és tartalmi kérdéseinek vizsgálata a kor könyvtártörténetének egyik külön feladata lenne. 57 / a Nem teljes mértékben Bretschneideren múlt, hogy modern elképzelései nem váltak valóra. Erőszakos, összeférhetetlen természete miatt még akkor is ellentétbe került volna munkatársaival és feletteseivel, ha ennek más okai nem lettek volna. Ok pedig volt, mégpedig' egy hazánkban mindig sok gyűlölködést kiváltó ok: a politika. Jozefinista és antiklerikális felfogása, német s protestáns volta miatt véres küzdelmet vívott volt jezsuita könyvtári munkatársaival s az Egyetem antijozefinista-jezsuita vezetőségével. Feltehetően része volt abban, hogy II. József 1783tavaszán széleskörű vizsgálatot rendelt el az Egyetemen. A királyi kézirat 53 a könyvtárat illetően megjegyezte, hogy ott is az egyetemihez hasonló rendetlenség uralkodik: nem vásárolnak jó könyveket, s a fölöspéldányokat nem árverezik el. A megjegyzések arra mutatnak, hogy Bretschneider az uralkodó könyvtári látogatása alkalmával röviden ismertette elgondolásait, s hogy II. József ezeket, mint számára legfontosabbakat jegyezte meg. A vizsgálatot —• melynek lefolyását Pálvölgyi tanulmányából alaposan ismerjük — Ürményi József kancelláriai tanácsos vezette. A könyvtár számiára semmilyen szakmai eredményt nem hozott s elsősorban személyi kérdésekkel, a jezsuitizmus fejlődést gátló szerepével foglalkozott. Az egész vizsgálat „falmelléki" bonyolítása a végletekig kiélezte Brefechneider és ellenielei viszonyát, s lehetetlenné tette tervei megvalósítását. Mindezek ellenére Bretschneider könyvtári működése eredményes volt.' Ezt nemcsak annak az összefoglalásnak az adataiból állapíthatjuk meg, melyet Bretschneider 1784-ben, a távozó ember „minden mindegy" hangulatában szerkesztett 59 Vizsgáljuk meg ennek az önarcképnek a tartalmát. Bevezetőben jelzi, hogy az Egyetemi Könyvtár tízéves állami léte alatt az ő három éve volt a leghasznosabb. Ez kétségtelen, de meg kell jegyeznünk, hogy az első négy év az átalakulás, a következő három a költözés gondjaival telt el. Tartalmi munkára tehát előbb nem is kerülhetett volna sor. Viszont: biztos, hogy az IG elkészülte az ő érdeme.. 57 /a A könyvtál' katalógushálózatának történetével Pálvölgyi Endre foglalkozott. Kézirata: EK MSS J. 157. sz. a. — Kiadatlan feljegyzéseit e tárgyban felhasználtam s ezért — valamint értékes lektori tanácsaiért — köszönetemet fejezem ki. — Pray György említett műve: Index nariorum librorum Bibliothecae Universdtatis. Regiae Budensis. Pars 1—2. Budae, 1780—1781. 58 OL Magyar Kancellária. Acta gen. 1783/4125. A „berúgna manuális" április. 27-én, a könyvtárban tett látogatás másnapján kelt. 59 Htt. Lp. 1784. Litter. Distr. Bud. f. 2. p. 148. 1784 Jul. 25. 121
