AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)

tözés után, 1777 tájt készült el, s ezt a kötetet egészítették ki 1779-ben.. A Pestre való költözésig a katalógust kétszer is újraírták. Ezek a kataló­gusok — többé-kevésbé teljes formában — ma is megvannak a könyv­tár kézirattáriában. A könyvtár ritka könyveiről Pray György készített — nemzetközi szinten is kitűnő — nyomtatott katalógust, mely hosszú ideig szolgált a tudományos kutatás tájékoztató segédeszközeként. A megmaradt: régi katalógusok egymáshoz való viszonyának és tartalmi kérdéseinek vizsgálata a kor könyvtártörténetének egyik külön feladata lenne. 57 / a Nem teljes mértékben Bretschneideren múlt, hogy modern elképze­lései nem váltak valóra. Erőszakos, összeférhetetlen természete miatt még akkor is ellentétbe került volna munkatársaival és feletteseivel, ha en­nek más okai nem lettek volna. Ok pedig volt, mégpedig' egy hazánkban mindig sok gyűlölködést kiváltó ok: a politika. Jozefinista és antikleri­kális felfogása, német s protestáns volta miatt véres küzdelmet vívott volt jezsuita könyvtári munkatársaival s az Egyetem antijozefinista-je­zsuita vezetőségével. Feltehetően része volt abban, hogy II. József 1783­tavaszán széleskörű vizsgálatot rendelt el az Egyetemen. A királyi kéz­irat 53 a könyvtárat illetően megjegyezte, hogy ott is az egyetemihez ha­sonló rendetlenség uralkodik: nem vásárolnak jó könyveket, s a fölös­példányokat nem árverezik el. A megjegyzések arra mutatnak, hogy Bret­schneider az uralkodó könyvtári látogatása alkalmával röviden ismertette ­elgondolásait, s hogy II. József ezeket, mint számára legfontosabbakat jegyezte meg. A vizsgálatot —• melynek lefolyását Pálvölgyi tanulmányá­ból alaposan ismerjük — Ürményi József kancelláriai tanácsos vezette. A könyvtár számiára semmilyen szakmai eredményt nem hozott s első­sorban személyi kérdésekkel, a jezsuitizmus fejlődést gátló szerepével foglalkozott. Az egész vizsgálat „falmelléki" bonyolítása a végletekig ki­élezte Brefechneider és ellenielei viszonyát, s lehetetlenné tette tervei megvalósítását. Mindezek ellenére Bretschneider könyvtári működése eredményes volt.' Ezt nemcsak annak az összefoglalásnak az adataiból állapíthatjuk meg, melyet Bretschneider 1784-ben, a távozó ember „minden mindegy" hangulatában szerkesztett 59 Vizsgáljuk meg ennek az önarcképnek a tar­talmát. Bevezetőben jelzi, hogy az Egyetemi Könyvtár tízéves állami léte alatt az ő három éve volt a leghasznosabb. Ez kétségtelen, de meg kell jegyeznünk, hogy az első négy év az átalakulás, a következő három a költözés gondjaival telt el. Tartalmi munkára tehát előbb nem is kerül­hetett volna sor. Viszont: biztos, hogy az IG elkészülte az ő érdeme.. 57 /a A könyvtál' katalógushálózatának történetével Pálvölgyi Endre foglalkozott. Kézirata: EK MSS J. 157. sz. a. — Kiadatlan feljegyzéseit e tárgyban felhasznál­tam s ezért — valamint értékes lektori tanácsaiért — köszönetemet fejezem ki. — Pray György említett műve: Index nariorum librorum Bibliothecae Universdtatis. Regiae Budensis. Pars 1—2. Budae, 1780—1781. 58 OL Magyar Kancellária. Acta gen. 1783/4125. A „berúgna manuális" április. 27-én, a könyvtárban tett látogatás másnapján kelt. 59 Htt. Lp. 1784. Litter. Distr. Bud. f. 2. p. 148. 1784 Jul. 25. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom