AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)

A jezsuita rend feloszlatásával kapcsolatban két irányban jelentkeztek a könyvtári tennivalók. Egyrészt biztosítani kellett a kb. 15 000 kötetes nagyszombati könyvtár további működését; másrészt gondoskodni kellett arról, hogy az országszerte feloszlatott jezsuita rendházak könyvanyagát leltárba vegyék, majd az Egyetemi Könyvtárba beszállítsák. A két tennivaló természetesen nem volt egymástól elválasztható, mivel a munka dandárát a kezdetek kezdetétől a könyvtár alkalmazottainak kellett végezniük. A feloszlatást követő években történt meg az államosított könyvtár szervezeti és anyagi alapjainak megvetése. Mint a nagyszombati rendház (Fejéregyháza-puszta kivételével) minden vagyona, úgy a könyvtár is az Egyetemre szállt. A helytartótanács határozottan leszögezte, hogy „jól rendezett könyvtár nélkül az Egyetem nem virágozhat fel", éppen ezért a könyvtárral kapcsolatos anyagi terheket is az újonnan létesített egyetemi alap vette át. Az 1774/75 és 1775/76 tanévekben 500—500 Ft állt rendelkezésre könyvbeszerzési célra, mely összeghez az utóbbi tanévben 300 Ft rendkívüli hitel járult (az Egyetemi Nyomda jövedelméből). Az éves keretet a karok között arányosan felosztva kellett felhasználni; a rendkívüli hitelből folyóiratok pótlása és az Encyclopédie Universelle beszerzése felől kellett gondoskodni.

10 A könyvállomány fejlesztése érdekében úgy intézkedtek, hogy a bécsi rendház duplumait is a nagyszombati könyvtár kapja meg, azonban ez az elképzelés nem vált valóra. A könyvtár új elhelyezését illetően a könyvtárosok eredeti terve (ötablakos olvasóterem, külön tanári olvasó és múzeumszoba) nem valósulhatott meg; az egyetemi tanács biztosította a tanári olvasót s egy, az eredeti elképzelésnél kisebb új olvasótermet. Ugyanekkor intézkedtek az új könyvtári személyzet felől is: egy könyvtárigazgató (bibliothecarius), egy adjunctus (évi 600 Ft) és két írnok (évi 300 Ft) számára adtak állást. .Az igazgató nem volt főfoglalkozású: a professzorok közül jelölték ki s könyvtári különmunkájáért évi 200 Ft pótlékot kapott. A kinevezések 1774 november végén történtek meg: az igazgató Lakits György világi jogprofesszor, a;z adjunctus Csapody Lajos volt jezsuita hittudományi professzor lett. Az írnoki helyre Kovachich Márton György történész és Szathmáry András kerültek.

11 Ugyanekkor alkalmazták havi 12 Ft fizetéssel szolgaként Rocsnik Ignácot is.

1? Csapody veszprémi kanonokká történt kinevezése után helyét a szintén volt jezsuita, neves történész Pray György foglalta el. Ez a könyvtárosgárda látta el az új állami könyvtár első éveiben a könyvtári munkát s bonyolította le a Budára való átköltözést is. 10 Az 1774—1821. évek beszerzési Mtelkereteiről összesítő kimutatás maradt fenn (Htt. Lp. 1822. f. 11. p, 3.) Az alaprendelet az udvari kancellária 1774. évi •4323/3911. sz. irata. Az „államosítás" szervezeti részleteire: AASJ 1774. Stud. 140/b., 1775. Stud. 32., 1776. Coll. Tyrn. 33., ACRUT 85. és 186. 11 Kov. Instr. I. 8—9. 12 AASJ 1775. Stud. 32. fol. 61. " 106