AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban (1919–1944)
A 100% ugyanekkor — egy munkáskiállítást ismertetve — utal Masereelnek a proletárforradalmi képzőművészetben való úttörő szerepére. Értékelése nem marad mentes a szektás szűklátókörűségtől, amire a „humanista alap" és a „lélektani bogarászás" lekicsinylő emlegetése mutat 12 . 1929-ben, az Ernst Múzeum modern francia grafikai kiállításán — Picasso, Matisse, Vlaminck és mások munkáival együtt — a magyar közönség elé kerülnek Masereel eredeti fametszetei, tusrajza, vízfestményei 13 . Lázár Béla A párisi iskola c. bevezetőjében Masereelt említi meg elsőnek a kiállításon szereplő művészek között s rámutat, hogy általában alábbhagyott a természettől való elrugaszkodás 14 . Rabinovszky Márius szerint a kiállítás — bár nem válogatták essze tervszerűen az anyagot — „nagyszerűen megragyogtatta a francia tehetséget, ismét bizonyítva, hogy Párizs ma is vezet". Nem látja indokol inak, hogy Masereel és Lhote annyi lappal szerepelt, Picasso és Matisse pedig oly kevéssel. 15 Nem sokkal később — a The Studio с. angol folyóiratnak a modern fametszetet bemutató különszámát ismertetve — kifogásolja, hogy a válogatásból „hiányzik a mai fametszetgrafika legnagyobb mestere, legkiválóbb egyénisége: Masereel". 16 Masereel műveit 1930 körül már sokan ismerték, művészetét nagyra becsülték, lapjainak a gyűjtők között osztatlan sikere volt 17 . Az 1930-as években legjobb baloldali íróink lelkesednek Masereelért. A Századunk cikkírója (hangja határozottan a Nagy Lajoséra emlékeztet) hozzászól ahhoz a vitához, amely 1928 végén a művészet szociális funkciójáról folyt a Monde hasábjain. Elégtétellel számol be a haladó álláspont győzelméről; arról, hogy a múlt klasszikusainak mai utódait legtöbben a társadalom gyökeres átalakulásáért küzdő írókban, művészekben — köztük Gorkijban és Masereelben — látják 38 . Radnóti Miklós az 1931-es párizsi könyvművészeti világkiállításról szólva a kiállítás legszebb darabjainak tartja Masereel A munka és A város c. gyűjteményeiből való és Villonhoz készített fametszeteit. „Amit Masereel a dúcon ma kihoz, azt nem hozza ki még egy művész." Paul Hermann Haláltánc-sorozata „masereeli élményt nyújt, ugyancsak Villon- és Cervantes-illusztrációi" 10 . Legjobban Bálint György írása tükrözi azt a hasonlíthatatlan élményt, melyet Masereel művei a baloldali, antifasiszta értelmiségnek adtak. Egy berlini könyvkereskedésben, 19З2 nyarán került először kezébe a Politikai rajzok kötete. Az első világháború politikusainak hazugságait leleplező, az egyszerű emberek szenvedéseit, pusztulását megmutató rajzok, ismét nagyon időszerűek lettek. Bálint György kitűnő magyarázatokat fűz a cikkel együtt megjelent rajzokhoz 20 , majd szenvedélyesen mutat rá a politikusok és az áruló írás12 S. L-: Munkáskiállítás. 100%, 1928. 1. sz. 13—15- 113 Az Ernst Múzeum kiállításai. CVII. Csoportkiállítás. Herman Lipót festményei, Gárdos Aladár szobrai, francia mesterek rajzai. Bp., I929. november hó. Az Ernst Múzeum kiadása. — A katalógusban Masereel A zsákmány, A boxoló, Sötét gondolatok c. fametszetei, Pipázó с tusrajza, A tea. Család az erkélyen, Három nő c. vízfestményei szerepelnek. 14 Uo. 15. 1. 15 Rabinovszky Márius: Magyarok, németek, franciák, Magyar Grafika, 1929- H—12. sz. 291—293- I. ,fi Uő: A modern fametszet. (The Studio különszáma, 1930.) Uo. 1930.11—12. sz. 346.1. 17 Varga Nándor Lajos közlése. 18 ego: Tendencia és irodalom. Századunk, 1929- 7. sz. 4Ó7—470.1. 19 Radnóti Miklós: A Livre d'Art világkiállítása. Literatura, 1931- 5- sz. 1Ó4—166. 1. 20 Az egyiken gázálarcos gépszerű figura jelenik meg, alatta a szöveg: A pacifizmus előharcosa; a másikon négy csont vázalak szaggat kezénél-lábánál megragadva egy katonát; a harmadikon hullák hevernek és a halál szuronnyal támad az utolsó élő katonára. 27U
