AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Tóth András: A könyvtári gyűjtőköri munkálatok és az Egyetemi Könyvtár

A KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI MUNKÁLATOK ÉS AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR TÖTH ANDRÄS „A tudományos könyv és folyóirattermés az utóbbi évtizedek folyamán világviszonylatban oly mértékben növekedett meg, hogy ma már nincs könyvtár, mely képes lenne valamennyi szaktudomány anyagának teljességre törekvő gyűjtésére. Az egyes országokat a beszerzéssel kapcsolatos anyagi, a feldolgozással kapcsolatos személyzeti és a raktározással kapcsolatos technikai indokok arra késztetik, hogy szakkönyvtáraik gyűjtőkörét szabályozzák" — e szavak vezetik be azt az utasítást,

1 mely gyakorlatilag megindította a magyar könyvtári gyűjtőköri munkálatokat. Valóban: a könyvtári szakirodalomból közismertek azok a megállapítások, melyek a világ könyv- és folyóirattermésének fokozatos, igen erős ütemű növekedésével foglalkoznak.

2 Hasonlóképpen közismert az a tény is, hogy ma már világviszonylatban is egészen kevés azoknak a könyvtáraknak a száma, melyek akár elvileg is arra törekszenek, hogy megfeleljenek az általános gyűjtőköri jelleg minden követelményének. A kisebb országokban a dokumentumanyag növekedésével kapcsolatos nehézségek még fokozottabb mértékben érvényesülnek. A világ könyvtáros-társadalmát már régen foglalkoztatja a termés és a befogadóképesség volumene között egyre szélesebbé váló szakadék kérdése. A megoldás elvi szempontból kézenfekvő: egyes könyvtárak helyett több könyvtár bizonyos nézőpontból szervezett együttesét kell alkalmassá és képessé tenni a szükségesként meghatározott dokumentumanyag gyűjtésére, feltárására. Nehezebb viszont a felismert helyes mód gyakorlati megvalósítása. Nincs itt helyünk arra, hogy az ez irányú kísérletedet részleteikben ismertessük; csupán utalni tudunk az amerikai Farmington-tervre, az angol és a nyugatnémet könyvtári kooperációra, melyeknek (különböző módszeri különbségek mellett) egyaránt az a célja, hogy egy országon belül, szakmai gyűjtőköri elhatárolás segítségével teremtse meg több könyvtár beszerzési együttműködését mindazon dokumentumok feltárása érdekében, melyekre a tudományos kutatásnak szüksége van. Kis országok közti ilyen könyvtári együttműködés nemzetközi formájának első (eddig egyetlen) példája a Scandia-terv, mely a skandináv országok bizonyos könyvtárait tömöríti egységesen kidolgozott beszerzési terv megvalósítására.

3 Mind a nemzeti, mind a nemzetközi tervek kivitelezése során számtalan nehézség merült fel; kidolgozásuk évekig tartott s feltehetően hosszú idő fog még eltelni addig, amíg 1 „Adatkérés a könyvtárak gyűjtőköri kódexének munkálataihoz." Művelődésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MM) 78.998/61. sz. 196I. szept. 152 Itt csupán a „College and Research Libraries" с. lapnak arra a rendszeres rovatára utalok, mely az előző évben megindult új folyóiratok adatait tartalmazza. Más, számunkra is igen hasznos vetületben foglalkozik a kérdéssel jelen kötetünkben Ákos Károly. 3 Az állománygyarapítás összehangolása néhány tőkésországban. (Szovjet cikkgyűjtemény). Bp., 1962. OSZK KMK, 82 1. 5 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei II. — 64153. 65