AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

A periodikáknak a könyvtől eltérő, és ennek megfelelően különleges feldolgozási szabályokat követelő tulajdonságaira leghatározottabban Andrew D. Osborn

3 könyve mutatott rá, és kétségkívül ez a könyv gyorsította meg a MNOSz 3424—52 periodika-részének megváltoztatását. A periodika-szabvány szerkesztői elfogadták azt a legvilágosabban Osborn által kifejezett álláspontot, hogy a periodika nem a könyv mostohatestvére, hanem „sut génem" kezelendő kiadvány, mely a könyvtől abban különbözik elsősorban, hogy dinamikus, nem önmagában lezárt egység, állandóan ki van téve változásnak. Tanulmányunk két részből áll. Az első részben a periodika-címleírás rendszó-megválasztási problémáit tisztázzuk. A második részben ennek alapján vizsgáljuk meg a periodikaszabványt, elsősorban abból a szempontból, mennyiben tesz eleget ezeknek a követelményeknek. I. A PERIODIKA-CÍMLEÍRÁS RENDSZÓ-MEGVÁLASZTÁSI PROBLÉMÁI 1940 óta a címleírások forradalmát éljük, és ez természetesen kihatott a periodikacímleírási rendszerekre is. A cél az, hogy az egymással szemben álló rendszereket összehangolják, és így egységes címleírás alakuljon ki. Az egység felé az első és leglényegesebb lépés a rendszóra, illetve a címfejre vonatkozó szabályokban való megállapodás. A periodika-címleírásban három rendszó-megválasztási probléma van, és ennek megfelelően három alaprendelkezés; amíg e három alaprendelkezésben nem sikerül megegyezni, nem lehet szó egységes, nemzetközileg egyöntetű címleírásról. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg: a) ha nincs szerző, mi legyen a rendszó: az első szó (nem tekintve a névelőt), vagy az első főnév b) ha van testületi szerző, a címleírás a testületi szerző alatt készül-e c) címváltozás esetén a periodikákat melyik címen kell leírni. a) Az első kérdésben (természetes szórend, vagy az első főnév, a substantivum régens, a nomen régens kérdése) az angolszász, a szovjet és a latin nyelvű népeknek címleírási rendszerei egységes álláspontot foglalnak el, követvén a természetes szórendet; ezzel szemben a Porosz Instrukciót követő címleírások az első főnevet tették rendszóvá. A kérdés gyakorlatilag éles és hosszú viták után eldőltnek látszott azzal, hogy a nagyszabású Gesamtverzeichnis Ausländischer Zeitschriften und Serien (GAZS) 1939—1958szakított a német hagyományokkal és a periodikákat a természetes szórendben írja le.

4 Az 3 Osborn, Andrew D.: Serial publications. Their place and treatment in libraries. Chicago, 1955- ALA. XII. 309 1. 4 Az NSZK-ban kiadott sajtóbibliográfiák már egységesen a természetes szórendben írják le a periodikák címeit {Deutsche Presse, Deutsche Bibliographie. Zeitschriften. Ez utóbbi ugyan a mutatóban az első főnév alatt is közli a folyóirat címét.) Az NDK-ban kiadott sajtóbibliográfiák ezzel szemben megmaradtak az első főnév mellett: a Deutsches Bücherverzeichnis és a Deutsche Nationalbibliographie hagyományukat követve az első főnév alatt írják le a címeket, és a most kiadásra kerülő GESAMTVERZEICHNIS Ausländischer Zeitschriften. »GAZ« is a Porosz Instrukciókat követi. A Bibliographie der Deutschen Zeitschriftenliteratur B.Abt., mely a nem német nyelvű periodikákat dolgozza fel, a háború óta a természetes szórendben írja le a periodikák címét, az A. Abt. az első főnév szerint sorol46