AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Zelenka István: A jogegység érdekében hozott bírói határozatok lényegének vizsgálata polgárjogi jogszabályaink keretében

A JOGEGYSÉG ÉRDEKÉBEN HOZOTT BÍRÓI HATÁROZATOK LÉNYEGÉNEK VIZSGÁLATA POLGÁRJOGI JOGSZABÁLYAINK KERETÉBEN (Két fejezet egy hosszabb, kéziratban levő tanulmányból) ZELENKA ISTVÁN II. FEJEZET. A KONKRÉT VITÁS ÜGY ELBÍRÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS BÍRÓI ELJÁRÁS RÖVID VÁZLATA A bírói eljárás három csekkvési fázisa. Az elvi kérdés eldöntésének szükségszerűsége minden konkrét ügyre vonatkozó bírói eljárásban. A jogegység érdekében hozott bírói határozatok lényegének vizsgálatánál a leghelyesebb a bírói eljárás analíziséből kiindulni. Köztudomású, hogy a bíróság egy konkrét ügy elbírálásánál elsősorban megállapítja a tényállást (1.), majd megállapítja, hogy a jogalkalmazás eszközével felkutatott és részletében kifejtett jogszabályok a kész tényállásra általánosságban miképp rendelkeznek (a jogszabály elvileges alkalmazása) (2.), végül a jogalkalmazás eszközével (jogszabály magyarázat, jogszabály értelmezés)

1 általánosságban, elvilegesen megtalált (elvileg alkalmazott) — tehát minden szóban forgó tényállással azonos esetre vonatkozó — jogszabály rendelkezéseit közvetlenül alkalmazza a megállapított tényállásra, a felmerült konkrét esetre (a jogszabály konkrét alkalmazása).(3.) Ebből a három eljárási fázisból minket a második fog közelebbről érdekelni, vagyis az a bírói magatartás, mely során megállapítja a bíróság, hogy egy kész tényállásra (esetre) általánosságban — tehát elvilegesen (azaz minden azzal azonos tényállásra) — miképpen rendelkezik (milyen magatartást ír elő) a jogszabály. Vagyis a jogszabály elvileges alkalmazására vonatkozó eljárást vizsgáljuk elsősorban. Tudjuk, hogy külön nagy témakör a jogalkalmazás kérdése

2 és hogy a jogalkalmazás nem megy egyszerűen automatikusan, s ennek megfelelően a fent vázolt séma sem tekinthető ilyen módon. (Még az egymás közti — (1—3-) cselekvési fázis közötti — elhatárolás szempontjából sem.) Jelenleg azonban nem a jogalkalmazás nagy problémájával való foglalkozást tűztük ki feladatul, ezért azt csupán annyiban érintjük, amennyiben az a jogegység érdekében hozott bírói határozatok lényegének vizsgálatánál elengedhetetlenül szükséges. 1 Szabó Imre A jogszabályok értelmezése с munkájának 1. sz. jegyzetében, a 7. lapon fejti ki világosan és meggyőzően, hogy miért választja a. jogszabályok értelmezése kifejezést, és miért nem használja a. jogmagyarázat régebbi terminológiáját. Értekezésünkben én is a jogszabályok értelmezése kifejezést használom, ugyanabban az értelemben, ahogy ezt Szabó Imre megvilágította. Hogy másodlagosan használom a tartalmában más jogmagyarázat kifejezést is, ez csak azért történt, hogy kifejezően mutatkozzék meg, hogy értekezésemben vitám (termé«zetesen előre tekintve) főként a régebbi irodalommal kapcsolatban áll fenn. 2 Ezzel a kérdéssel Szabó Imre foglalkozik nagy jelentőségű, a szocialista jogrendszer követelményeit feltáró, az egész tárgykört átfogó A jogszabályok értelmezése с művében. 255