AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

czi mellé Szálkáit és Szobi Mihályt küldte ki. Ehhez a bizottsághoz csatlakozott 1516 novemberében Balbi is.

30 Arra, hogy Balbi a Hármasköntjv megalkotásában vagy felülbírálatában részt vett volna — amire az irodalomban történtek célzások — semmi bizonyítékunk nincsen. Ábel teljes joggal utasítja vissza bizonyítékként azt a tényt, hogy a Tripartiíum első 1517-es, és néhány későbbi kiadása Balbi egy epigrammájával jelent meg.

31 Sokkal többet tudunk Balbinak a diplomácia terén kifejtett tevékenységéről. Ennek oka csak részben az, hogy ez irányú forrásaink bőségesebbek, kétségtelenül Balbi működésének súlypontja is egyre inkább erre a térre tolódott. 1518-tól 1521 végéig már szinte állandóan külföldön tartózkodott, és alig volt olyan kérdés és esemény, amelyben követként fel ne használták volna. Diplomáciai tevékenységét itt nem részletezzük. Természetesen e téren az uralkodó körök külpolitikájának végrehajtását segítette elő. Ez pedig egyrészt — és főképp — a Habsburg-barátság megszilárdítását, konkrétan a Habsburgok és Jagellók közti kettős házasság létrehozását jelentette, másrészt a törökök elleni segítségkérést. Területileg követi megbízatásai elsősorban Lengyelországba, Ausztriába, Németországba szóltak, de eljutott Brüsszelbe és Angliába is. Diplomáciai megbízatásai önmagukban is tükrözik Magyarországon elért tekintélyét. Ugyanakkor módot adtak neki arra, hogy a külföldi uralkodók, nevezetesen Zsigmond és Ferdinánd kegyeibe is beférkőzzék. A lengyel király, Zsigmond, több ízben figyelmeztette követét, hogy tevékenységét Balbiéval hangolja össze, mert ennek „iránta való hűségében és rendkívüli okosságában" nem kételkedik.

32 Ezt a véleményt Balbi — Szatmári és II. Lajos ajánlásai mellett — valószínűleg olyan egyéni akcióival érdemelte ki, mint amilyen 1519~ben a lengyel kancellárhoz, Szydlowieckihez intézett, a magyarországi viszonyokról és különösen a nádorválasztás kérdéseiről beszámoló levele volt.

33 A kapcsolat haszna Balbi számára talán a stobnicai prépostság megszerzése lehetett.

34 Hasonlóképpen érdemelhette ki magának követségei alkalmával a Habsburg uralkodó, Ferdinánd, kegyét, és ezzel azt, hogy karrierje még feljebb íveljen. 1522-ben már Ferdinánd szolgálatában találjuk, jellemző módon először azon a bécsújhelyi tárgyaláson, ahol a 30 Wenzel G.: Az alsó-magyarországi bányavárosok küzdelmei a nagy

lucsei Doczyakkal 1494—1548. Bp., 1876. (Érrekezések a törr. tud. köréből. 6. köt. 6. sz.) Itt közli II. Lajos I516. november 24-i oklevelét is, amely a vizsgálat elhalasztásáról rendelkezik, és ahol a bizottság tagjaként Balbi is szerepel. Eredetije: ÜL Dl 22840. 31 Ábel. 73-1- (106. jegyzet); Kovachich határozott nemmel válaszol erre a kérdésre, Balbinak 1519 februárjában Szydtowieckihez írt leveléből arra következtetve, hogy Balbi nem értett a magyar jogi kérdésekhez. Ld: Kovachich M.: Supplementum ad Vestigia comitiorum apud Hungaros. 2. torn. Budae, 1800. 430.1. 32 1520-ban Németországba küldött követét (Acta Tomiciana. 5- ют. 302.1.) és 1523-ban Rómába küldött követét (Acta Tomiciana. 6. tom. 218.1.) Ez utóbbinál Zsigmond tévesen azt hitte, hogy Balbi még a magyar király szolgálatában áll. A lengyel követ mindkét esetben Hieronymus Laski volt. 33 Kovachich i. m. 431—436.1.; Opera. 1. 26—31.1.; Tóth-Szabó P. i. m. 228—240.1. 34 Knauz. 97.1. — Egyetlen adat erre vonatkozóan a gurki püspökség 1524. január 4-i statútuma, ahol Balbi magát „episcopus Gurcensis et Ecclesiarum Posoniensis ac Stobnosiensis praepositus"-nak nevezi. — Zsigmond 1523-ban Balbihoz intézett levelében nemcsak ennek iránta való hűségét említi, hanem az ő Balbi iránti, már tapasztalt kegyét is. (Acta Tomiciana. 6. tom. 218.1.) 230