AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

Balbi mindvégig „dominus meus"-nak nevezte a kancellárt, Calcagnini pedig Szatmári familiárisának Balbit.

24 Kapcsolatuk azonban egyre inkább túlnőtt a familiáris és pártfogó viszonyán, és az egyenrangúság felé közeledett. Erre mutat már talán Balbinak 1517-ben Fugger Jakabhoz intézett levele is, amelyben Szatmári szempontjából is tiltakozott Thurzó Eleknek a Fugger-társaságból való kiválása ellen.

25 1518-ban Zsigmond lengyel király esküvőjére Balbi mintegy Szatmári helyett utazott el, és bár hivatalosan a kancellárt Thurzó Elek képviselte, bizalmas közléseit Balbira bízta.

26 1519- évi lengyel követségével kapcsolatosan jegyezte meg Orio velencei követ, hogy Balbi nagy kegyben áll az országban.

27 Valóban ebben az időben Balbi már az udvar befolyásos személye lett. Ezt tanúsítja a már említett Bonzagni 1520. június 17-én Budáról írt levele is. Ebben a levélben urának, Estei Hippolitnak, beszámol arról, hogyan próbálták a nemesek (li Signori et assessor!) Brandenburgi Györgyöt és Bornemisza Jánost az udvarból eltávolítani. Mindezt — írja •— „Balbo szájából tudom, aki közvetíti a kiegyezést Bornemiszával és feleségével, és ily módon magának Bornemiszának a szájából".,

28 Balbi tehát, az egykori egyetemi tanár, a magyar udvar kegyeltjévé, lényegében a magyar uralkodó osztály tagjává vált. Mit adott ezért cserébe? Tudásából azt, amire a magyar udvarnak szüksége volt: jogi, szónoki, diplomáciai képességeit és mindenekelőtt a magyar uralkodó osztály érdekeivel való azonosulását. Arról a tevékenységéről, amelyet mint királyi titkár és mint jogász végzett, nagyon keveset tudunk, de ez a kevés is jellegzetes. Királyi titkárként írhatta azt a levelet, amelynek fogalmazványa Oláh Miklós leveleskönyvében maradt fenn. Az 1514. július 3-án Budán kelt levél — Balbi fogalmazásában — II. Ulászlónak a pápától való pénzsegélykérését tartalmazza, elmondva a parasztháború „roppant vadság"-át, a parasztok „mészárlását" aminél „rútabbat, erőszakosabbat és undokabbat a török sem követhetett volna el", és mindezt azért, hogy „a szolgaságból a szabadságba jussanak" .

2y Továbbá tudunk arról, hogy bekapcsolódott annak a hosszadalmas pernek vizsgálatába, amelyet a bányavárosok a Dóczyakkal folytattak. Ez a per a városoknak a szomszédos nagybirtokosokkal folytatott küzdelmét példázza, ahol az igazságszolgáltatás többnyire a nagybirtokos mellett állt. A vizsgálattal 1513-ban II. Ulászló Werbőczit bízta meg, majd II. Lajos 1516 szeptemberében Werbőu Opera. 1. 30., 34., 87. 1.; Calcagnini opera. 408.1. 25 Hermann Zs.: Az 1515- évi Habsburg—Jagelló szerződés. Bp., I96I. (Értekezések a tört. tud. köréből. Új sorozat. 21.) 62.1.; Opera. 1. 33—35-1. 26 Opera. 1. 3I—32., 37—38.1.; Acta Tomiciana. 4. torn. 274., 327.1.; Tóth-Szabó P.: Szatmári György prímás 1457—1524. Bp., I906. (Magyar tört. életrajzok. 22. évf. 1—3- fűz.) 217—218.1. 27 „ . . . domino . . . Azalin veneto de la Zuecha, ch'e in gran gratia in quel regno." Sanuto. 28. tomo. 59h. — A velencei követjelentésekben gyakran szerepel a neve Azalinnak vagy Balbo Azalinnak. Balbi ugyanis valószínűleg szegény Azzalini (Accellini) családból származott, a Balbi nevet csak később vette fel. Knauznak azt az állítását, hogy ez csak párizsi ellenfeleinek koholmánya volt (Knauz. 14.1.) már Ábel is cáfolta (Ábel. 39- 1. 2. jegyzet), a velencei követjelentések pedig teljes bizonyossággal mutatják tarthatatlanságát. 28 „et tutte queste cose ho de bocha del balbo, il quale ё mediatore de lo accordio et cum el bornemicza et cum la moglie sua, et cusi de bocha del predicto Magnifico bornemicha . . . " . — Ennek a levelének elején egy előzőre utal, amelyben a Thurzótól és Balbitói hallottakról számolt be. Ld: Oklevélmásolatok. Modena. 4. dob. 29 Székely Gy.: A Dózsa parasztháború ideológiájához. Századok. 196I. 4—5- sz. 503. L; Magyar fordítása és egy részletének fakszimiléje: Nagy képes világtörténet. Szerk. Marczali H. 6. köt. Bp., 1904. 642. és 643.1. között. 229