AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Pálvölgyi Endre: A Csontosi János elleni fegyelmi vizsgálat és annak politikai háttere

Csáky mint fentebb láttuk, ígéretet tett a kézirattári hiányok okának kiderítésére. A kézirattár revízióját tehát a hiányok megállapítása érdekében tovább folytatták december hónapban is. A munkát „a levéltár és a kézirattár három tisztviselője végezte" a vizsgálóbizottság utasítására, és közvetlenül a bizottság elnökének kellett jelentést tenniök.

31 A revízió során átkutatták Csontosi íróasztalát, és iratai között három az Egyetemi Könyvtárból kölcsönzött könyvet találtak. Erről Majláth december 10-én értesítette Szilágyi Sándort, az EK igazgatóját, és kérte, hogy a könyvek átvételéről gondoskodjék.

32 Minthogy Csontosinál ezeken kívül még hat más könyv is volt kölcsön az EK-ból, Szilágyi 1893- január 9-én Pulszkyhoz fordult, hogy ezek elkallódását megakadályozza. Pulszky jan. l6-i válaszában közölte, hogy a keresett művek nincsenek a Széchényi Könyvtárban, ezeket Csontosi valószínűleg lakásán tartja.

33 A következő lépés egy újabb bizottság létrehozása volt február 19-én „a hiányok keletkezése és a hiányzó müvek értékének megállapítására'" .

M Ez Szalay Imre miniszteri tanácsosból és Tost Gyula közalapítványi klr. ügyigazgatóból állott, és működését március 3-án kezdte meg, mégpedig oly módon, hogy a kézirattár már említett és úgy ahogy befejezett revízióját a miniszter felhatalmazása alapján egy Széchényi könyvtári és egy egyetemi könyvtári szakemberrel, Szinnyei Józseffel és Kudora Károllyal felülvizsgáltatta.

35 A felülvizsgálat néhány eltérést helyreigazított, kiderült például, hogy nem 13 és nem is 15, hanem 18 középkori kódex hiányzik, 18 újabb kori [XVI—

XVIII. századi] és két keleti kézirat. Szalay Imre utasítására Horváth Ignác segédőr felülvizsgálta az ősnyomtatványokat és az RMK gyűjteményt, valamint a nyomtatványtár magyar és német szépirodalom szakjait is, és 1 ősnyomtatvány és 22 RMK, — közöttük Sylvester János Űjtestamentumának (RMK I. 15.) és Heltai Hálójának (RMK I. 81.) — eltűnéséről tett jelentést. Ez a hiány szerinte csekély, ennyi Európa bármely nagy könyvtárában előfordul.

36 Majláth korábban, 1892. november 14-én csak a Thuróczi-krónika brünni kiadásának eltűnését jelentette Szalaynak, hozzátéve, hogy évek óta nyomaveszett, már 1888-ban sem találták.

37 A hiányok okát kellő támpontok hiányában ez az újabb vizsgálat sem tudta feltárni. Feltárultak azonban a két revízió során a könyvtári munkának legelhanyagoltabb területei, és ez jelentős pozitívumnak tekinthető. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak a legutóbbi 15 év alatt mutatkoztak bajok a kézirattári anyag feldolgozása, naplózása, katalogizálása terén, hanem a korábban beszerzett kéziratok legnagyobb része is katalogizálatlan volt. A kézirattár dolgozói nekifogtak a hiányok pótlásának. Először rendezték az 1859 óta felvétetlen anyagot, és megkísérelték ezek provenienciáját meghatározni, ez azonban csak 165 szerzemény esetében sikerült. Ezután megkezdték a többszáz kötetnyi kézirat feldolgozását. Az 1859—1880 közötti beszerzések közül 1893-ban 65 kötetet dolgoztak fel, ezekről ИЗ cédulát készítettek a katalógus számára. Horváth Mihály gazdag kéziratos hagyatéka például 1879 óta „úgyszólván'

1 felbontatlanul hevert a kézirattárban. Több hétig tartó 31 OSzK irattár 1893* Szinnyei jelentése a könyvtár munkájáról. 32 EK irattár 1892. dec. 18. 312. sz. 33 EK irattár 1893- jan. 10. 12. sz. 34 VKM 1893/434. elnöki sz. rendelet, OSzK irattár 1893- márc. 2. 35 Szinnyei beszámolója a Könyvtár munkájáról, OSzK irattár 1893; Pulszky leirata a Könyvtár munkatársaihoz, OSzK irattár 1893. márc. 2., és EK irattár 1893. márc. 4.110. sz. 36 OSzK irattár 1893- okt. 17., a Szinnyeinek címzett jelentés október 7-én kelt. Horváth jelentése nem felelt meg az igazságnak, valójában 9 ősnyomtatvány, 21 RMK I., 5 RMK IL, összesen 472 könyv hiányzott a nyomtatványtárból! 37 OSzK irattár 1892. nov. 14. 169