AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Könyvtártörténet - Pálvölgyi Endre: A Csontosi János elleni fegyelmi vizsgálat és annak politikai háttere
bizottság nemcsak méltányosnak, hanem egyenesen alacsonynak találta, Csontosi esetében 41 forint 10 krajcárral túlfizetettnek ítélte. 24 Megállapította továbbá a bizottság, hogy a szerzeményi naplót a kézirattárban évek óta nem vezették. Ezért a segédőrt [Csontosi] terheli a felelősség, de vétkes Majláth is, mert elmulasztotta az ellenőrzést. Mindezekből az következik, hogy csalás nem történt, bűnvádi eljárásra nincs szükség. A kézirattárban jelentős hiányokat derítettek ki, eltűnt 13 koraközépkori kódex, köztük a Galeotto krónika és négy miniált imakönyv. Az eltűnés körülményeit a vizsgálat nem tudta megállapítani, mert a kéziratok zár nélküli szekrényekben állnak, és a kézirattár mindenkori vezetői nem darabszámra vették át elődeiktől az őrizetükre bízott anyagot. Csáky Albin körülbelül ugyanezt mondotta a képviselőházban is. A saját könyvek és kéziratok eladását nem tekintette komoly vádnak, mert mint mondotta, ez a Széchényi Könyvtárban régóta fennálló gyakorlat volt. A miniszter bejelentette azt is, hogy a fegyelmi ítélet szerint sem a könyvtár, sem a kézirattár eddigi vezetője nem maradhat meg a könyvtár kötelékében. Megemlítette végül, hogy a hiányzó művek eltűnésének körülményeit újabb vizsgálat igyekszik majd felderíteni. A Várady felsorolta további vádpontok nem bizonyultak helytállónak, a Pray-kódex megvan, csak kivették kötéséből, és külön tokban őrzik. Várady Károly a miniszter válaszát nem vette tudomásul, mert szerinte a könyv- és kézirateladások esetében igenis csalás és sikkasztás történt. Ezt és az eltűnt kódexek ügyét a bíróságnak kellett volna átadni. Csáky Albin viszonválaszában megismételte, hogy csalásról nem lehet szó, csak szabálytalan eladási és vételi módról, az eltűnt kéziratok ügyében pedig új vizsgálatot rendeltek el, ez mindenkire ki fog terjedni, akit felelősség terhel. A képviselőház szabadelvű-párti többsége végül szótöbbséggel tudomásul vette a választ. 25 Bár Csáky január 14-én mind Majláth, mind Cson.osi elbocsátását bejelentette, Majláthot ekkor még fel sem függesztették. Az ő felelősségét kisebbnek tekintették, és még nem döntöttek véglegesen sorsáról. Január 16-án saját kérelmére bizonytalan időtartamra szabadságolták, helyettesévé Fejérpatakyt jelölték ki. 26 Csáky az országgyűlés előtt tett kijelentése ellenére Majláth és Csontosi, a két vétkesnek talált tisztviselő elmozdítását csak január 26-án rendelte el. 27 A könyvtár ideiglenes vezetésével ugyanez a rendelet id. Szinnyei Józsefet, a kézirattár ugyancsak ideiglenes vezetésével pedig Fejérpataky Lászlót bízta meg. 28 A kirobbant botrány és a feltárt szabálytalanságok a személyi változásokon kívül a könyvtár ügymenetére és belső szervezetére is kihatással voltak. Pulszky igyekezett a munkafegyelmet, mely addig kétségtelenül igen laza volt, megszigorítani. Január 17-én felszólította a könyvtár munkatársait, hogy a hivatalos időt — 9 _ től 13 óráig — pontosan tartsák be. 29 Ez arra enged következtetni, hogy korábban e téren komoly bajok voltak. Ugyanekkor további rendszabályok bevezetését is elrendelte. így a könyvtári helyiségek reggeli kinyitása, takarítása, szellőztetése és esti bezárása csak valamelyik tisztviselő jelenlétében történhetett ezután, az erre beosztott tisztviselő megérkezése előtt a könyvtári segédszemélyzet többé nem léphetett be a könyvtárhelyiségekbe. 30 24 Egy váci-utcai boltban vásárolt télikabát ára 1892-ben 1б forint volt. 25 Napló 1892—1897. 7. köt. Збб—Зб8. p. 26 OSzK irattár 1893. jan. lő. 27 VKM 1893/204. elnöki sz. rendelet, vö. MKönyvszemle 1892—1893. 302. p. 28 OSzK irattár 1893. jan 27. 29 OSzK irattár 1893- jan. 17 30 OSzK irattár 1893. jan. 18. 168
