AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Pálvölgyi Endre: A Csontosi János elleni fegyelmi vizsgálat és annak politikai háttere

ben részt vett az Országos Könyvkiállítás szervezési munkálataiban, a kézirati részt ő rendezte. 1883- május 17-én Wenzel Gusztáv ajánlására a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1889 május 2-án első segédőrré nevezték ki. A Könyvtárból való eltávolítása után neve végleg eltűnt a tudományos folyóiratokból, volt kollégái sem emlegették többé, a Könyvszemle szerkesztését Schönherr Gyula vette át, de az új évfolyamban közzétett, változásokat bejelentő cikk szemérmesen hallgatott a szerkesztőváltozás okáról. Csontosi természetesen a Könyvszemlében nem publikálhatott ezután, de másutt sem találkozunk nevével, alig egy-két apró cikke jelent meg a haláláig eltelt 25 esztendő alatt. Nem csekély bűnt kellett elkövetnie, hogy akadémikus létére többé senki sem volt hajlandó tudomást venni róla. Kirekesztették a tudományos életből egyszer s mindenkorra, még vétkéről sem beszéltek. Ma, aki egyátalán emlékszik még nevére, úgy tudja, hogy könyvlopás volt a bűne. II. 1892. október 5-én gróf Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszterhez jelentés érkezett (állítólag a Nemzeti Múzeum igazgatóságától) a kézirattárban tapasztalt "rendellenességekről."

2 Fontos volna tudnunk, milyen események előzték meg a feljelentést, milyen viszonyban volt Csontosi kollégáival, kinek lett volna érdeke félretolni őt az útból? Erről sajnos igen keveset tudunk. Csontosi amikor a fegyelmi vizsgálat megindult ellene, két terjedelmes emlékiratban kísérelte meg a védekezést.

4 Ezekben heves kirohanásokat olvashatunk csaknem valamennyi könyvtári kollegája ellen, akik szerinte Erdélyi Pál vezetésével „ligát" alkottak ellene. A „liga" tagjai Váczy János, Horváth Ignác, és a később hozzájuk csatlakozott Fejérpataky László lettek volna. Állítólag Majláth Béla könyvtárőr, a könyvtár igazgatója indította el a lavinát. Legalábbis egy újságcikk szerint titokban vizsgálatot folytatott Csontosi ellen, az ő — mármint Majláth — távollétében foganatosított vásárlások miatt. Ekkor kiderült, hogy Csontosi saját kéziratait vétette meg a könyvtárral, ezért Majláth fegyelmi vizsgálatot kért.

5 Kérdés, hogy ez az értesülés mennyire tekinthető hitelesnek? Vajon Majláth csakugyan feszegette volna ezt a kérdést? Hiszen (amint azt a későbbiekben látni fogjuk) maga is adott el a könyvtárnak kéziratokat, sőt egyébként is volt félnivalója. Nem gondolt arra, hogy a fegyelmi az ő üzelmeit is feltárja? Az üggyel kapcsolatban a képviselőházban és a sajtóban többször történt utalás arra, hogy a Széchényi Könyvtárban akkoriban a kartársi szellemmel nem volt minden rendben. A Budapesti Hírlap november 6-án úgy vélte, hogy „a testületi szellem ki van veszve . . .", állandó az egymás előmenetele miatti féltékenykedés. ,,. . . Nagy a siránkozás, hogy »nin3 Csáky Albin előzetes válasza a hozzá intézett interpellációra 1892. november 7-én. Országgyűlési nyomtatványok. Képviselőház. Napló 1892—1897. 6. köt. Bp., 1892.199. p. (a továbbiakban „Napló"). 4 ,,Csontosi János első emlékirata a múzeumi könyvtárból állítólag hiányzó pergamen- és papírkéziratok felderítése ügyében" (1893. nov. 15.) MTA Kézirattár, Tört. 2r 339, a továbbiakban 1. sz. emlékirat; és „Nyomozásaim a M. Nemzeti Múzeum könyvtárából állítólag hiányzó 18 db XII—

XVI. századbeli hártya kézirat felderítése tárgyában" (1894) MTA Kézirattár, Tört. 2r 339, a továbbiakban 2. sz. emlékirat. Csontosira vonatkozó egyéb igen értékes iratanyag — levelek, levélfogalmazványok, személyi okmányok és fényképek, beadványok, stb. — a MTA Könyvtárának Kézirattárában, Tört. 2r 339 és Tört. 4r 255 jelzet alatt. 5 ,.A múzeumi könyvtár szennyese" Budapesti Hírlap 1892. október 15. 285. sz. 6. p. 164