AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Izsépy Edit: Az 1920-as évek gazdasági nehézségeinek hatása az Egyetemi Könyvtár folyóiratállományára

AZ 1920-AS ÉVEK GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEINEK HATÁSA AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR FOLYÓIRAT-ÁLLOMÁNYÁRA IZSÉPY EDIT Az első világháború után az ország rendkívül súlyos gazdasági és pénzügyi helyzete bénítólag hatott a könyvtárak működésére és továbbfejlesztésére. A korona értékcsökkenése már a háború kitörésekor megkezdődött, s utána egyre gyorsulón fokozódott. Megérezte ezt az egész gazdasági élet, különösen pedig az előzetes költségvetéssel működő intézmények. A költségvetés letárgyalásakor még ért valamit a korona, mire félesztendő múlva megkapták, már csak a felét, vagy még kevesebbet. Ezeken a pénzügyi bajokon póthitelekkel sem sokat lehetett segíteni. A könyvtáraknak pedig a szokásosnál is több pénzre lett volna szükségük, hiszen a rendes évi beszerzésen kívül a háborús esztendők nagy hiányait is pótolni kellett volna. A háború következtében ugyanis megszakadtak nemcsak a külföldi könyvtárakkal való cserekapcsolatok, hanem a külföldi könyv- és folyóirat vásárlások is. 1920 elején megállapították, hogy az angol és francia folyóiratoknak hat, az olaszoknak négy utolsó évfolyama hiányzik az Egyetemi Könyvtárban.

1 A hiányok pótlására, a költségvetés keretén belül, egyelőre gondolni sem lehetett. Még a további évfolyamokra való előfizetés is nagy nehézséget okozott. Az Egyetemi Könyvtár évi átalánya igen csekély volt, 45 400 korona, annyi, mint a háború előtt. Pedig ekkor ez az összeg már csupán ezer békebeli koronát ért. Ebből még a legszükségesebb kiadásokra is alig futotta, nemhogy külföldi beszerzésekre. Előző esztendőkben a könyvtár 254 külföldi folyóiratot járatott, túlnyomóan németeket. (49 franciát, 18 olaszt, az angolok száma megállapíthatatlan.) Májusban elhatározták, hogy ezekből harmincegyet beszüntetnek, mivel így évi 17 ^2%-os, 19 002 korona megtakarítást érhetnek el. A tovább járatandó 223 folyóirat évi 89 338 koronába fog kerülni.

2 Remélték, hogy ezt különböző pénzforrások segélyével sikerül előteremteni. A könyvek és folyóiratok megdrágultak, nem csupán a vesztes, hanem a győztes országokban is. Egy-egy folyóirat-évfolyam ára a háború előttinek húsz-harmincszorosára emelkedett. Ehhez járult, hogy pénzünk vásárlóértéke Amerika, Anglia, Svájc és Svédországban a negyvened részére süllyedt, Franciaországban a huszadrészére, Németországban egyötödére. Ezzel szemben a könyvtár dotációja semmivel sem emelkedett. A külföldi könyvek és folyóiratok hiánya, valamint a szűk költségvetési keret nem volt az Egyetemi Könyvtár elszigetelt nehézsége, hanem valamennyi magyar könyvtár közös problémája. Ezért a nagyobb budapesti tudományos könyvtárak vezetői megállapodtak abban, hogy ezután az egyes külföldi folyóiratokat melyik könyvtár járassa tovább. Ugyanarra a folyóiratra ne fizessen elő két, vagy több könyvtár, mert a példányszámok leszállításával jelentékeny megtakarítást lehet elérni. Még így is szükséges a könyvtárak évi dotáció1 Egyetemi Könyvtár irattára 145/1920 sz. 2 Uo. 409/920 sz. 1920. máj. 17. 127