AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Vértessy Miklós: Az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének története

(Az árakra nézve tájékoztatásul: 1826-ban 1 pesti mérő (94 liter) búza átlagára 2 Ft. 7 krajcár volt, 1 bécsi mázsa (56 kg.) szalonnáé pedig 19 Ft. 30 krajcár. A használatos pénznem: 1 konvencionális forint=60 krajcár.)

32 II. József halála után azonnal megindult a harc az eltörölt rendházak visszaállítása érdekében. Az államosított könyvanyagnak az Egyetemi Könyvtárba történő beszállítása és az árverések azonban változatlanul továbbfolytak. Csak 1802. április 20-án adta ki I. Ferenc rendeletét 6 bencés, 6 premontrei és 3 cisztercita rendház visszaállítására. Ugyanekkor intézkedett a még fellelhető könyvek visszaadására is. Végrehajtási utasításként a Helytartótanács elrendelte, hogy az Egyetemi Könyvtár azokat a könyveket, amelyek gyorsan kikereshetők, s amelyeknél a tulajdonjog kétségtelen, szolgáltassa vissza. Ha azonban a visszaadás több kötetes kiadványoknál a mű megcsonkítását jelentené, a mű maradjon az Egyetemi Könyvtárban.

33 Ennek értelmében 1803 elején sok egyéb könyvvel együtt a pannonhalmi főapátság ősnyomtatványai visszakerültek korábbi őrző helyükre. Csupán négy kötet maradt vissza Pesten, egy nyilván tévedésből — Turrecremata Flos iheologiae\z meghatározhatatlan német nyomdából (Ösny. 936 — H 15715), — kettő — Szent Ambrus műveinek 1492. évi kiadása (Ösny. 437 — H 896) és Aquinói Szent Tamás Summa theo!ogká]a (Ösny. 54 — H 1409) — mert több kötetes mű része, a negyedikben pedig —-Antonius de Rampegollis: Biblia atirea. (Ösny. 101 — H 13683) — tulajdonosként nem a főapátság szerepelt, hanem Himmelreich főapát. A napóleoni háborúk idejéből érdekes adatunk van arra, hogy mit tekintettek a Könyvtár legnagyobb értékeinek. A Helytartótanács részére készült egy jegyzék arról, hogy mit szállítsanak el Pestről, ha a francia seregek veszélyeztetnék a várost. A jegyzék 28 tételben kb. 100 kötetet sorol fel, túlnyomóan kéziratokat, néhány Régi Magyar Könyvtári könyvet (Szent Pál leveleinek első magyar fordítását, Bősze János füvészkönyvét) és csak két inkunábulumot, a Thuróczi krónika brünni és augsburgi kiadását. A Pestre költözés utáni években, de még a XVIII. században, a szerzetesi könyvtárakból származó könyvtömeg rendezésével, katalogizálásával, szétosztásával, árverezésével foglalkozó kis létszámú személyzet arra is tudott időt találni, hogy az ősnyomtatványokat külön katalógus formájában számbavegye.

34 Benne a műveket időbeli, egy-egy éven belül pedig a szerzők betűrendjében sorolják fel. Az első tétel, egy 1466-os Livius kiadás téves bejegyzés, ugyanazzal a kézzel ott van mellette a helyesbítés is: 1476. így a legrégibb nyomtatványként Cicerónak 1470-ben Velencében kiadott Epistola ad Bruíum . . . című, a Könyvtárból azóta eltűnt műve szerepelt. —(H 5214). A felsorolás nem teljes, összesen 226 művet vesz jegyzékbe, ebből 34 tétel 1480 előtti megjelenésű, 95 1481—90,97 1491— 1500 közti, 68 pedig a XVI. században (1501—38) került ki a sajtó alól. 1503-ig rendesen van vezetve, a végén pedig évrend nélkül találunk egy sereg 1481—1538 közt kiadott művet. Akadnak köztük olyan inkunábulumok, amelyek ma már nincsenek a Könyvtár birtokában. Ezek feltehetőleg a bencéseknek visszaadott kötetek. Egy vagy két évtizeddel később, a XIX. század elején új ősnyomtatvány-katalógus készült. Ez 325 művet sorol fel, ami valamivel több kötetet jelent. Tehát ez a lajstrom is — az előzőhöz hasonlóan — csupán az anyag egy részét veszi számba.

35 Adalékok Magyarország nyers terményeinek ártörténetéhez. Bp., 1873Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár a ferenci abszolutizmus korában. MKSz. I963. 207 1. Kézirattári jelzete J 38 Kézirattári jelzete J 63 122