AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné–Zelenka István: A periodikák címleírási szabályzata. (Az Egyetemi Könyvtár története 1875–76-ban)

tését. Erre legfeljebb egy olyan hallatlan munkabírású és szorgalmú egyéniség vállalkozhatik, mint amilyen Toldy volt. Horvátból hiányzott a könyvtár iránti áldozatos munkakészség, s ezért nem tudott elegendő erőt, energiát áldozni a vezetése alatt álló intézménynek. Szakismeretei voltak ugyan, de nem ismerte fel, hogy adott helyzetben milyen megoldások a legcélszerűbbek. Mereven ragaszkodott olyan elvekhez, amelyek önmagukban is helytelenek voltak, megvalósításuk pedig igen nagy áldozatokat kívánt volna. Megnehezítette helyzetét makacs, sértődékeny természete: másnak a véleményét nem akarta, nem tudta elfogadni. A könyvtár feladatát öncélúan fogta fel, nem törődött eleget az olvasók érdekeivel. Ennek egyik bizonysága például a kölcsönzés megszorítására tett javaslata. Kérte az egyetemi tanácsot, mondja ki, hogy Budapest határán túl az Egyetemi Könyvtár még intézményeknek se kölcsönözhessen könyveket. (A tanács sokkal megértőbb volt, és egyhangúan a következő határozatot hozta: „Oly megszorítását a kölcsönzésnek, mint azt a könyvtárigazgató kérelmezi, talán mégsem volna célszerű alkalmazni akkor, midőn saját részünkről is sokszor fordulunk idegen intézetek könyvtáraihoz, és ezek részéről a legelőzékenyebb fogadtatásra talál kívánalmunk.")

27 Szerencsének mondhatjuk, hogy ezekben az években az első őri állást Szinnyei József töltötte be. Benne megvolt az a tehetség, ügyszeretet, képzettség és szorgalom, ami alkalmassá tette a könyvtári rendezés vezetésére. Elsősorban az ő érdeme, hogy a költözés zökkenő nélkül bonyolódott le, és nem jelentett hosszabb szünetet az olvasószolgálatban. Olyan katalógusokat, szakrendszert, raktári felállítást valósított meg, amit ugyan ma nem tartunk a legtökéletesebbnek, de a kor követelményeinek megfelelt, és hosszú időre biztosította a könyvtár használhatóságát, zavartalan működését. Ezért méltánytalanságnak érezzük, hogy a minisztérium 1878 októberében Szinnyei mellőzésével Szilágyi Sándort nevezte ki az Egyetemi Könyvtár igazgatójának. JEGYZETEK 1 Horvát Árpád: Néhány szó a budapesti M. Kir. Egyetemi Könyvtár rendezése és címtározása ügyében. Bp., 1876. 32. 1. 2 Toldy működéséről részletesebben ld. Tóth András cikkeit, különösen: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849—1876. (Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt.) 3 Tóth A. i. m. 479. 1. Atyjának, Horvát István történettudósnak 60 000 kötetes könyvtára volt. Ez később a Széchényi Könyvtár birtokába került. 4 Szinnyei József: Könyvtári emlékek. Fővárosi Lapok. 1887. I. félév 679. 1. 5 1876. júl. 14-én. VKM 12 903/876. sz. 6 Szinnyei i. m. 7 Horvát: i. m. 11.1. A kiemelés Horváttól. 8 Uo. 11 — 12.1. A kiemelés Horváttól. 9 A budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Könyvtárának címjegyzéke. I. Kézikönyvtár. Bp., 1876. 10 A régi betűrendes katalógust J 111, a szakkatalógust pedig J 42 számon őrzi az EK. kézirattára. 11 Az egyetemi irattárban volt 727—1875/76. szám alatt egy aktaköteg, amely a rendezéssel foglalkozó értekezletek jegyzőkönyveit, Pulszky Emlékiratát, Szinnyei Pótlékait tartalmazta. Ebben voltak találhatók Pulszky, Fraknói felszólalásai is. A kötegről 1956 tavaszán kivonatot készítettem. 12 Horvát i. m. 13 Fraknói Vilmos: Horvát Árpád röpirata. Magyar Könyvszemle. 1876. 276. és 278. 1. 14 Egyetemi aktaköteg. < 15 Uo. 16 Könyvtári mizériák. Függetlenség. 1883. ápr. 11. sz. 103