AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Hunyady Piroska: Olvasáspszichológia, olvasótípusok

BRETSCHNEIDER ÉS AZ EGYETEM 1783. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA PÁLVÖLGYI ENDRE Bretschneider Budán „Álfölvilágosultságában szerfölött sokat helyező, túlzott önérzetü s kalandor mivolta parvenu, aki a sors holmi kedvezményeiben s némi elméskedő tehetségében elbizakodva jogosulatlan igényekkel követelőzik s dölyjősségével amúgy tudóskodó nyegleként szerénytelenkedik.

nl „.. .Az abszolutizmus alázatosan hü támasza, dicsőítője. írói működésének java az uralkodóház tagjaira írt panegiriszekből áll, felvilágosodott nézeteinek tartalmát és határát lapos moralizálás és a jezsuitaellenes frazeológia únos-úntalan való, erőtlen ismételgetése szabja meg... olyan ember, aki nem is aprópénzre, hanem inkább értéktelen garasokra váltja a felvilágosodás nagy, átütő eszméit.''''

2 „Katona, guberniumi tanácsos, könyvtáros Budán és Lembergben, II. József császár tanácsosa és bizalmasa, utazó, költő, regényíró, rézmetszet- és festmény gyűjtő, kritikus, szatirikus... és mindemellett az igazság becsületes barátja,... esküdt ellensége minden politikai és papi alakoskodásnak, melyet kíméletlenül leleplezett, enciklopedista, a felvilágosodás harcosa, korának jótevője írásban és szóban.. . Ezrek áskálódtak ellene, de szerette minden ismerőse, kedvelték elmésségéért, de rettegtek tőle az ostobák és a képmutatók, mert semmit sem hagyott bírálat nélkül, ami szerinte megrovást érdemelt. "

3 „Idegenkedett mindentől, amit babonának, szemfényvesztésnek vagy gonosz célzatú titkolózásnak tartott. Síkraszállt az emberi értelem védelmében, és mivel ennek során nem ritkán maró gúnyt használt, néha kissé túl messzire ment. Kíméletlen szabadelvűségével az államférfiak és tudósok körében ugyanannyi ellenséget szerzett magának, mint amennyi barátot. . ."

4 Ki gondolna arra, hogy ezek az ellentmondó jellemzések egy és ugyanazon emberről, Heinrich Gottfried Bretschneiderről készültek? Vajon melyik véleményt fogadhatjuk el, a dicsőítőt vagy az elmarasztalót? A kérdés felvetése nem érdektelen, hiszen az Egyetemi Könyvtár történetének igen fontos szakaszában Bretschneider a szó szoros értelmében vezető szerepet játszott. Magyarországi működéséről már több tanulmány is napvilágot látott, de — úgy véljük — sem a régebbiek,

5 sem az újabbak

6 nem mentesek az egyoldalúságtól. Márpedig Bretschneider szerepének helyes értékelése nemcsak az Egyetemi Könyvtár, hanem az Egyetem 1780-as évekbeli története szempontjából is jelentős. Nincs helyünk itt Bretschneider életének és tevékenységének részletes ismertetésére, ezzel kapcsolatban a már idézett művekre kell utalnunk. Ezekből kitűnik, hogy a német származású katonatiszt változatos pályafutás után T. Ph. von Gebier, Mária Terézia államtanácsosa segítségével Magyarországon szerzett magának állást. Gebier, aki maga is a felvilágosodás híve volt, 1777-ben kerületi alkapitányként alkalmaztatta Bretschneidert Versecen. Nem sokkal később a temesi bánságot visszacsatolták Magyarországhoz, és az osztrák közigazgatási tisztviselőket elbocsátották. Bretschneidert is ez a sors fenyegette, de befolyásos barátai kineveztették a budai Egyetemre az Egyetemi Könyvtár prefektusának királyi tanácsosi címmel.