AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Egyéb tanulmányok - Szalatnai Rezső: Juhász Gyula és az Egyetemi Könyvtár

JUHÁSZ GYULA ÉS AZ EGYETEMI KÖNYVTAR S ZALÁT NAI REZSŐ Menekült a könyvek közé. Kora ifjúsága óta biztonságban érezte magát, ha körülbástyázták a könyvek. Mondják, ilyenkor eltűnt a félszegsége. A bizonytalanság, mely elúrhodott az arcán, elillant a könyvek láttán. Megindító, kérlelő szemei kielégültek és megpihentek. Az a hiteles Juhász Gyula-kép, amely úgy ábrázolja keserű prófétaarcát, amint éppen könyvet olvas. így teljes ez az ember, harmonikusan együtt van minden vonása. Ha feltekint, úgy tűnik fel, szétesik ez az egység, aggodalom, kétely, magány és idegenség telepszik rá. Törékeny, kicsi testet, nem-szép arcot kapott a természettől, könyvekkel borította el magát önnön pótlásaként. Eszmék, képek, örök érvényű mondatok, gyöngyként csillogó rímek között élt belül, egész figyelme ezekre terjedt ki, elhanyagolta külsejét, nem ért rá arra, hogy környezetével is törődjék. Azt hitték, igénytelen, pedig nagyon igényes volt belül. Boldog volt a tudástól, de nem kérkedett vele. Igazi poéta doctus. Nő szerelmében nem úgy volt része, mint szabályos társainak, holott egy Anti-Adonisz önemésztő szenvedélyével eseng a rubensi formájú szőkékért. A szellem szüntelen gazdagodása kárpótolta a testi fogyatékosságokért. A férfiúi sikerek elmaradásáért bosszút állt tudásbeli hódításokkal. Ezért néha mosolyt derengtetett az arca. Ha könyvet olvasott el, úgy érezte, fénnyel, hittel és szépséggel telt meg, törékenyen is felmagasodva lobogott, mint a Költészet élő lángja. Ehhez képest otthonosan mozgott ott, ahol mások elfogódva csetlettek-botlottak, előadótermekben, könyvtárakban, múzeumokban, szóval a szellem raktáraiban. Kitűnő diák volt gimnazista kora óta. A szegedi érettségi után Budapesten töltötte egyetemi éveit, itt szerezte meg tanári oklevelét. Nem kétséges, hogy Juhász Gyula költői fejlődésére és tanári felkészülésére, tehát egész szellemi kibontakozására nézve Budapest a legfontosabb állomás. Itt akart maradni, pesti állásért esedezett, és küzdött az osztályrészéül kapott vidéken. Védtelennek és magányosnak érezte magát a műveltség bástyáin és falain kívül. Zárt városkapukat döngetett hiába. Köztudomású, hogy magyar—latin szakos bölcsészhallgató volt a fővárosban 1902 és 1906 között. „Négyessy László, Riedl Frigyes és Katona Lajos, ez a három tanárom jelentette számomra a Mestert"" — írja egyik cikkében. Ismeretes, hogy Négyessy híres pénteki irodalmi szemináriumának nemcsak buzgó tagja volt, hanem hat szemeszteren át titkárja is. Juhász Gyula kereste ki az előadókat és bírálókat, ő állította össze a fölolvasások sorrendjét. Ez volt Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Oláh Gábor, Hoffmann Edit, Balázs Béla, Mohácsi Jenő, Gábor Andor, Csáth Géza, Rédey Tivadar, Benedek Marcell, Sas Andor és annyi más kiválóság első irodalmi érvényesülésének színhelye, s persze a buzgó titkáré, aki már költő hírével érkezett ide, s korábban publikálta verseit, mint Babits és Kosztolányi. Élete végén meghatottan gondolt erre a korszakra. Nietzsche és Schopenhauer varázsa alatt állottak, vallja, szerették Weiningert és Strindberget, mivel azok nőgyűlölők voltak. Ehhez társult lelkes Tolsztoj-érdek215