AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Az Egyetemi Könyvtár kéziratairól - Mezey László: Egy állítólagos Corvin-kódex

Gibraltár: Cod. Ital. 2. f. 18. De lixola al monte ziberta quarta de syroco uer leuante mya 8. Monte zibeltar e gran cita e gran circuito per che tuto 10 monte e in forteza de la parte de tramontana del monte e la cita et e bon porto in fondi de passa 1 in 8 e se ti uoy ben andar al porto non far la via del monte, ma fa la via de la pianura e la troueray fondi darena de passa 5 in 6 et in quel fondi si e bon parauento per ogni uento

... La cognoscentia di monte zibeltar sie tal de qual parte tu ueniray lo uederav forcado e a sie ixollado che de tramontana e basso e par che sia ixolla. De zibertal a septa quarta dostro uer lo sirocho mia 18. Cod. Ital. f. 1. Remunda luna quarta de leuante uer lo grego plena mar e de fuora in canal la luna per syrocho plena mar e dentro de li caui la luna ca da leuante e sirocho plena mar. Archamia

22 quarta de leuante uer lo grego plena mar e dentro da li caui tra leuante e syrocho plena mar in canal per sirocho plena mar. De cauo alexart

23 fin dentro torrein 25 passa en canal per syrocho e tocha de lostro plena mar. Pietro de Versi: Da zizera al monte gi (!) giubilterra 8 miglia per leuante, 10 monte a buon porto auanti el castello (aridosso dun cauo che ve e surgerai) in fondo dotto passi e puoi stare a tutti tempi... La conoscenza del monte gibilterra e vn cauo álla marina alto e forchato, che pare isola. Dal monte de gibilterra a setta 15 miglia tra 1

/

8 di e scilocho.

16 Rizo-portolano. Premua

21 luna quarta de siroco piena mar, e de fora luna per siroco piena mar. • Dal cauo luxért

23 fina dentro intorno passa 25 daqua in chanal per siroco piena mar. A helyenként kétségtelen egyezések ellenére is bizonyos, hogy a két portolano nem egy szerző műve. Ne hagyjuk figyelmen kívül a toscanai de Versi és kódexünk olaszsága közötti különbséget sem. De Versi portolanója az utolsó XV. sz.-i társai között, amely még szerzője nevével van ellátva. A többiek már csak a könyvtár neve után ismeretesek, melyeknek birtokában vannak. Kretschmer ezeket két csoportra osztja. Az egyikbe két nagy könyvtár, a Parma és a hajdani firenzei Magliabecchi kéziratait sorolja.

17 Ezek tartalmilag és nyelvben is annyira elütök, hogy kódexünkkel alig hozhatók kapcsolatba. A másik a „Rizo-csoport" elnevezést viseli, mivel a vezérszöveget Kretschmer egy 1490-ben Velencében Bernardino Rizo nyomdájában készült portolanóról közli.

18 Szerzőjéről csak annyit mond, hogy velencei nemes volt, aki a leírt vidékeket és kikötőket saját szemével látta, tehát közvetlen tapasztalatai alapján írta meg könyvét.

19 Kódexünk és a Rizo-portolano viszonyát legjobban a következő szöveg-összehasonlításokban szemlélhetjük. Mint már többször említettük, az Egyetemi Könyvtár olasz kódexe csonka. Titokzatosnak tűnő kezdő szavai nem az egész művet vezetik be, hanem csak annak egy részét, mely a brit szigetek és a flandriai partok vizeinek áramlatait (mareo) ismerteti. A fejezet címe kéziratunkban már nincs meg, a Rizo-portolanóban azonban megvan, és így hangzik: Queste sono le maree de irlanda e dalemagna e de guales zoe fra irlanda e ingelterra.. .

20 A kódex jelenlegi kezdetének megfelelő helytől a párhuzam így alakul: 136