Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1971 (37-40. szám)
1971-06-01 / 37-38. szám
A JÄRORVEZETÖ Az ország keresztül-kasul szőtt közel 1400 csendőrörséről, mint a méhek rajzottak ki naponta a csendőr járőrök különböző nyomozó, megelőző, biztositó, ellenőrző, stb. szolgálatba. A járőr rendszerint 2 tagból állt, a járőrvezetőből és járőrtársból. Békeviszonyok között 4-5 évi szolgálattal biró csendőr (szak. vez.) került járőrvezetői iskolába, melynek elvégzése után idővel őrmester lett, s mint ilyen, majd mint törzsőrmester teljesített jv-i szolgálatot. A szolgálatba indulás előtt az öpk. feltűzte a kör-alakú jv. jelvényt a jv. mellére, ki ezzel elöljárói viszonyba lépett a beosztott jt-sal szemben, aki cső. (szakaszvezető) vagy prb. cső. (tizedes) rendfokozatot viselt, s járőrtársi tanfolyamot végzett. A járőr szolgálati lappal volt ellátva, s annak vezetése, az egyes tereptárgyaknál való tartózkodás idejének bejegyzése stb. a jv. feladata volt. A csendőr járőr volt tulajdonképpen végsőfokon az, akin a közbiztonsági szolgálat súlya, jósága, minősége feküdt, de különösen annak főfelelősén, a járőrvezetőn. Legalsóbb fokon tebát a jv-k felkészültségén, tudásán, lelkiismeretes szolgálatteljesitésén állt, vagy bukott egy őrskörlet közbiztonsága, nyugalma. Ök voltak az igazi “gerincei” a magyar közbiztonságnak. Híven, becsülettel, vitézül! Kultsár Lajos, Anglia. KÖZLÉSEK A Vitézi Rend alapítása 50. évfordulójának legnagyobb ünneplése széles keretek között Münchenben zajlott le. Itt tartották meg a jubileumi ülést, amelyet vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes nyitott meg a magyar 30
