Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1970 (33-36. szám)

1970-06-01 / 33-34. szám

fiőtt, verte is ükét Esze Tamással, Borbély Balázzsal. Ű is ott vót, mikor Ócskái vezetése alatt Tiszabecsnél mesztelenül átúsztattak a Tiszán és csúnyán elbántak a nímettel. De Károli árulása után bújdosniók kellett és a Fejedelem is itt húzódott meg a hegyekben nagyapám apjával. Azután meg Rodostóba kellett menni, mert a nímetek halálra keresték. Ütjük előtt itt búcsízott a vót katonáitól. Felállott arra a szent bejre és itt az öreg egy hatalmas köre Tiutatott i— majd először Keletre a Kerekbegyre, majd Nyugotra a Bocskor- 1,egyre nízett nagy búsan és utósó szava így vót:

''Kerekbegyem kalmárom, a Bocskorom sajnálom’ .

— Ezt az igaz törtinetet az idesanyák ezen a tájon már a kisdedeiknek is tanítják, mikor beszilni kezdenek.

Mi elmerengve, meghatódva hallgattuk a regét, amit az öreg olyan meggyőzően mondott. Majd magunkhoz térve, jőrvezetetőm azt mondta:

— Látja, Andris bácsi, ha megtanult volna csehül a 20 év alatt, nekik is elmondhatta volna ezt a szép igaz történetet.

~ No isz, talán megvasalva kisírtek vóna Kassára, mint Iázítót. Sose lássam ükét még finykiprűl sei

Aztán elbúcsúztunk, megköszönve a jó vacsorát, amit a jőrtáskában mindig található pipadohánnyal viszonoztunk. Azzal távoztunk, hogy mi is okosabbak lettünk egy kis történelemmel, amiről sehol sem emlékeznek meg a történetíróink, mert úgy látszik elfeledték felkeresni András bá-t és így ez is elsikkadt sok minden érdekes epizóddal együtt, amit pedig a nép őriz hűség gyanánt.

Szívfájdalom rágondolni, hogy most mi van ezen a tájon, milyen a sorsa az ott élő magyaroknak az orosz uralom alatt? Érezhetik, hogy az ezeréves hazai rögön, ahol egykor Esze Tamások szüle ttek, milyen árvák és rabok.

Félő, hogy a mesemondó András bá-k kihalnak, vagy a szülők — kényszer alatt i—i nem szólalhatnak meg, pedig csak egy emberöltő kérdése csupán, hogy a magyar hősi szellem lángjánál új magyarok nevelődjenek.

SZAKCIKKEK A “csendőr” szó eredete

A “csendőr” szó a latinból származik. “Gens” nemzetet, vagy népet, “arma” pedig fegyvert, vagy fegyveres őrséget jelent, míg a közbenlévő de a birtokot jelöli meg. így szabadon fordítva az egész kifejezés nemzetőrséget jelent. Ezt a latin kifejezést azután előbb a francia, majd pedig a német is "gendarme” formájában átvette.

Az osztrák császári “zsandár’ -ezredek Magyarországon való felállításával pedig 1850-ben a magyar nép is megismerkedett a “zsandár” szóval. Ezt a zsandár szót helyettesíti a magyar nyelvben a csendőr szó, mely tehát származását tekintve, nem a csendnek őrét, hanem nemzetőrt jelent. Nem pontos tehát a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában található azon magyarázat, mely a csendőr szót csupán a francia nyelvből származtatja és felfegyverzett ember”-nek fordítja.