Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1967 (21-24. szám)
1967-06-01 / 21-22. szám
Hiába minden tiltakozás, a szörnyű nemzetgyilkos folyamatot nem lehet megállítani és a helyzet láttára kétségbeesetten kiállt fel otthon a költő: .. könnyet se ejt az asszony, ha combja közt villan a kés.” “S a műtős karja sem remeg, ha vödörből önt ki nemzetet.” Otthon ma nincs Hősök Napja! A magyar katona, aki életét áldozta hazájáért nem lehet hős a saját hazájában. Az uj rendszer hősei a nemzetgyilkosok, az esküszegők, az árulók. —- Éppen ezért a mi megemlékezésünk jelképesen szól minden magyar hősnek a vasfüggönyön innen és túl. Amikor pedig én a száműzött, de mindég uj életre kelő magyar katonáról beszélek, akkor ez a megemlékezés nem a fegyvernemeknek és a rendfokozatoknak szól, hanem annak az ősi magyar katonaeszménynek, mely ennek a nemzetnek a szentgalleni szilaj magyaroktól a budapesti gyermek hősökig a vértanuk és hősök millióit adta. Ezekkel a gondolatokkal áldozok hőseink és vértanúink emlékeinek. Nem siratni akarom őket és nem ünnepelni. Siratni nincs okunk, mert hisz belőlük csupán az veszett el ami földi, de fennmaradt az, ami eszmei és örök! Ünnepelni sem akarom őket, mert hiszen mi nem érünk fel Hozzájuk! A Hősök és Vértanuk már az örökkévalóságé! Hősök Napja a kegyelet és emlékezés napja, a száműzött katona számára pedig alkalom a magábaszállásra, az eskü csendes megújítására. — A szerencsés túlélőknek a Hősök és Vértanuk áldozatvállalása és kiontott vére mutatja a követendő utat!” Mint arról lapunk más helyén írunk, 1967 magyar vonatkozásban az évfordulók esztendeje. Elnökünk Arany János születésének 150. évfordulójára gondolva, a nagy magyar költő szavaival fejezte be megemlékezését: “Legnagyobb czél pedig itt a földi létben, Ember lenni mindig, minden körülményben.” * * ❖ Hősök Napján, május 30-án a nemeslelkü Czapp Ödön honv. ezds. özvegye irányításával a rendező bizottság — amelyben egyesületünk is részt vett — a tavalyihoz hasonlóan, az idén is feldiszitett egy magyar és egy amerikai zászlóval minden honvéd és csendőr sirt a clevelandi temetőkben. Sajnos, az utóbbiak száma tavaly óta újabb hárommal szaporodott. ❖ ❖ ❖ Itt említjük meg, hogy a fenti ünnepélyekkel kapcsolatban Családi Közösségünk f. év január 20-án igazgatósági gyűlést tartott. Ezen megtárgyaltuk a folyó ügyeket, titkárunk megtartotta beszámolóját a szilveszteri bálról, tájékoztatott az április folyamán tervezett Pöttyös-bálról és megtettük az előkészületeinket a februári ünnepi csendőr-vacsorával kapcsolatban. 8
