Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1963 (6-9. szám)
1963-05-01 / 7. szám
1 és mind olyan megtévesztően készítve, hogy mikor a németek megvizsgálták, kijelentették, hogy ennél tökéletesebb hamisítványokat még nem láttak. Készpénz pedig mindegyiküknél 5000 márka volt. Ruházatuk polgári ruha, jó állapotban és német szabó cégjelzéssel ellátva, rendes cipő, 3-3 selyem ing és alsónadrág mindegyiken. Fegyverzetük: önműködő Mauser 9 mm-es pisztoly 30 db. tölténnyel. 1-1 tojás-kézigránát, borotvaéles tőrkés és robbantóanyag. Parancsnokuk és a még hiányzó 1 társa kézrekeritésére a miskolci csendőr osztályparancsnokság és rendőrkapitányság szept 2-ára Miskolcra és környékére nagyobb szabású razziát rendelt el, melynek eredményeként a szikszói határ vizenyős rétjén a földbe mélyen bevágódva megtalálták a harmadik partizánt is, holtan. Minden csontja össze volt törve és mellette feküdt ki nem nyílt ejtőernyője. A partizán parancsnok azonban nem került elő ezen a razzián, igy azt szept 3-ára a sajószentpéteri, edelényi, putnoki és ózdi járások területére is kiterjesztették és ezzel egyidejűleg a honvédség is elrendelte a vasúti műtárgyak és nagyobb hidak őrzését. A csendőrséget Sajószentpéterre összpontosították, ahová a miskolci csendőriskola is ki volt rendelve. Ott persze nagy volt az izgalom, hogy vájjon sikerül-e elfogni az orosz partizán parancsnokot. Én — mint szakaszparancsnok — Sajókazán kaptam a razziára vonatkozó parancsot, ahová meglepő szemléről 2-án este 19 órakor érkeztem meg. Az Örs tagjai azonban már korábban elindultak Sajószentpéterre, igy hajnali 2 órakor én egyedül indultam el oda kerékpáron. Az idő kissé borult, de általában csillagos volt. A Sajókazába bekötő 2 Km-es útról kiérve a Miskolc-Bánréve-i műútra és azon a vasútállomást kb. 500 méterre elhagyva, egyszerre úgy tűnt fel nekem, mintha előttem egy sötét árnyék egy ut melletti eperfa mögé ugrott volna. így előtte való elhaladás közben erősen figyeltem a fát, de alacsony ágai alá nem tudtam jól belátni. Elhaladás után azonban ösztönszerüen visszanéztem, mikoris tisztán kivehetően láttam, hogy egy ember átugrott onnan egy másik eperfához.. Erre kerékpáromról leugorva én is egy eperfa mögé futottam és éppen idejében, mert a kb. 15 lépésre lévő másik fától a még ismeretlen rámlőtt. Találat nem ért, igy én is lövéssel válaszoltam. Többszöri lövés után az ismeretlen balkarján megsebesülve felkiáltott, a tüzelést abbahagyta, majd erélyes felszólításomra pisztolyát eldobva, feltartott kezekkel előjött a fa mögül. Én erre célratartva hozzáugrottam és még idejében kaptam el felemelt jobbkarját, mert abban egy borotvaéles tőrkés volt, amivel le akart engem szúrni. Kezem mint az acélbilincs fogta át csuklóját, majd egy erős rántással és minden erőmet megfeszítve azt hátracsavartam, mire a tőrkés a földre hullott és saját patent bilincsem egy pillanat alatt a kezén volt. Bal karját nem tudta használni. 4
