Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)
1962-09-01 /4. szám
azokat bevonulásuk után — a szóig, időbe beszámitóan — a laktanyában tarthatták meg. Minden jőr kivezénylését és bevonulását a “Szolgálati Könyv”-be naplószerüen be kellett vezetni, a kivezényelt jőr-öket pedig “Őrjárati lap”pal kellett ellátni. Kivezényléskor mindkettőbe be kellett jegyezni annak idejét, a szóig, tartamát, a kapott feladatot, a nagy-és középpihenők helyét és idejét és a jőr tagjainak nevét, az őrj. lapon pedig még az érintendő tereptárgyakat is fel kellett sorolni, kivéve ha azok — mint pl. nyomozó, vagy ellenőrző szolg-oknál — előre meghatározhatók nem voltak, mikorís azokat útközben a járőrvezető (jv.) vezette be. A jv-nek ebbe minden tereptárgynál be kellett jegyeznie az érkezés és indulás idejét, valamint azt, hogy ott kivel értekezett. Az egyes tereptárgyak érintését — a nap megjelölésével — a “Portyázási lajstromában tartották nyilván, melyből igy mindig megállapítható volt, hogy azok hányszor és mikor voltak érintve. A szolg-ba vezényelt jőr-ök létszáma alapelvszerüen mindig 2 fő volt, az őrs állomáshelyén tartott nappali helyiügyeletek és nappali ellenőrzések alkalmával azonban kivételesen 1 fős jőr-ök is meg voltak engedve. Minden olyan szolg-ot — és azokba kivezényelt jőrt — melyeket az őrsöknek a Szóig. Utasítás értelmében saját kezdeményezésükből is el kellet látniok, “Rendes’’-nek, az öpk. által végzett ellenőrzéseket pedig “Ellenőrző” szolg-nak, illetve jőr-nek nevezték. Az őrsök és külmény-ek a területileg illetékes bíróságok, ügyészségek és közigazgatási (közig.) hatóságok törvényes hatáskörükben kiadott, alakilag és tartalmilag egyaránt törvényes “felhivás ’-ainak, valamint a területileg nem illetékes birói-és közig, hatóságok “megkeresés”-einek — anélkül, hogy mindezeknek alá lettek volna rendelve — eleget tenni tartoztak. Ha azonban ezek a birói-és közig, hatóságok az őrsöket, vagy külmény-eket valamely oly szolg-ra szólították fel, mely a csö-ség szóig, feladatai közé nem tartozott, akkor azokat — mint “aggályos felhívásokat” — teljesítésük előtt a szakpk-nak döntés végett fel kellett terjeszteniök. A birói-és közig, hatóságok felhívására, vagy megkeresésére végzett szolg-okat —■ és ezek teljesítésére kivezényelt jőr-öket — “Felszólitott”nak nevezték, melyek utazási-és egyéb költségeit az igazságügyi-, illetve belügyi tárca terhére külön kellett elszámolni. Minden szolg-ban álló jőr a kivezényléstől a bevonulásig — tehát a pihenők alatt is — őrhelyére felvezetett katonai őrnek volt tekintendő, igy általuk elkövetett minden szabálytalanság, vagy mulasztás a katonai törvények szerinti őrszolgálati kötelességsértéssé minősült. Ily szabályok és a kötelességre való állandó nevelés folytán tehát a jőr-ök még az örskörlet legtávolibb pontján és a havasok legelhagyatottab világában is oly pontosan és odaadóan végezték szolg-ukat, mint az emberileg lehetséges volt. 5
