Egyesületi Értesítő - Magyar Csendőrök Családi Közössége, 1962 (2-5. szám)

1962-03-01 /3. szám

"m. kir. erdélyi csendőrség” elnevezés alatt már több, mint 10 éve működő ugyanilyen intézmény kiterjesztéseképpen — ‘‘m. kir. csendőség”, illetve “m. kir. horvát-szlavon csendőrség’’ elnevezés alatt, egész Magyar- és Horvát-Szlavon ország területére egy katonailag szervezett őrtestület felállítását rendelte el.

Magyarországon ugyanis abban az időben — tehát 1867 és 1881 között — csak az egyes vármegyék szolgálatában álló un. pandúrok látták el a közb. szolg-ot, akik azonban csak polgárilag voltak szervezve, vármegyénkint más és más eljárási szabályok alatt állottak, a másik területére át nem léphettek, s ott nem működhettek. Ráadásul kiképzésük is gyenge volt, s nem egy esetben összeköttetésben állottak a Magyarországon akkoriban garázdálkodó un. szegénylegényekkel, Rózsa Sándorral, Angyal Bandival, Sobri Jóskával ... Ily megkötöttségek, hiányosságok és beállítottságok mellett közb. szolg-ot eredményesen ellátni azonban sehol a világon nem lehet.

Mindezekkel szemben Erdélyben már több, mint 10 év óta működő, katonailag szervezett, egységes irányítás alatt álló, s igen jól képzett m. kir. erdélyi csendőrség az ottani igen nehéz terpeviszonyok és lakatlan havasok ellenére is kitünően bevált. Érthető tehát, ha mindez Tisza Kálmán akkori miniszterelnököt arra késztette, hogy egy olyan törvényjavaslatot kezdeményezzen, mely ezt az intézményt az egész országra kiterjeszti.

Testületünk valódi szülőhazája tehát Erdély, honnan a történelem folyamán oly sok szép és jó szállt az országra. Ottani születési ideje pedig az 1867-es kiegyezést közvetlen követő évekre esik, aminek tehát ily értelemben nemsokára 100-ik évfordulóját ünnepelhetjük.

Ezt az egész országra történő kiterjesztést természetesen nem lehetett máról-holnapra végrehajtani, éppen 3 esztendőbe tellett tehát, mig ez Erdély felől nyugatra történő haladással és — 1-1 évig tartó előkészítő szervezés után — évenkint 2-2 kerület felállításával az ország nyugati határait is elérte. így ennek során — a már meglevő erdélyi csendőrséget kolozsvári I. kerületnek nevezve —

1882. jan. 1-én a szegedi II. és a bpesti III.,

1883. jan. 1-én a debreceni IV. és a pozsonyi V.,

1884. jan. 1-én pedig a kassai VI. és a székesfehérvári VII. kerületek kezdték meg működésűket úgy, hogy az ezen évekre virradó Szylveszter éjszakákon pontosan éjfélkor megnyíltak az ujonan felállított őrsök laktanyáinak kapui, honnan a szélrózsa minden irányába kivezényelt kakastollas járőrök vitték szét ezt az uj közbiztonságot.

A Horvát-Szlavon csendőrség 1881-ben történt előzetes szervezés után 1882. jan. 1-én kezdte meg működését, melynek tagjai azonban csak horvátszlavon származásúak lehettek, s szolgálati nyelve is a horvát volt.

Mind a 6 uj magyarországi kerület szervezési előmunkálatait és felállítását az erdélyi csö-ség pk-a, Török Ferencz örgy. végezte, igy testületünk egész országra kiterjedő felállítása — a törv. javaslatot kezdeménye-2