Eger - hetente négyszer, 1944

1944-02-11 / 23. szám

Ar« 12 FILLÉR

Péntek

Trianon 25, 1944. február 11

Eger, L V. évfolyam, 23. szám.

ELŐFIZETÉSI DÍ J i itggji hónapra 2 pengő, V« évre 6 P 60 fillér. — Egges szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teh 11 KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János> Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.558i

Vitebszk mellett a szovjet újabb huszonnégy lövész- hadosztállyal és csatarepülőezredekkel támad

Berlinből jelentik a keleti arcvo- nal helyzetéről: A második vitebszfei csata szerdán reggel ismét nagy erővel lángolt fel. A szovjet huszonnégy lövész hadosztályt és több felujitott páncélos alakulatot vetett be a várostól északnyugatra és délkeletre folyó küzdelembe, hogy kierőszakolja a döntést. A csata súlypontja ezúttal is a város délkeleti részén volt, ahol a szovjet súlyos tüzérségi előkészítés után és c-ata- repülő ezredek támogatásával támad. A német védelem komoly elhárító sikert ért el.

Az oroszoknak ugyan egy helyütt sikerült behatolniuk a főarcvonalba, de röviddel ezután kivetették őket. Különösen kitüntette msgát egy német rohamcsapat, amely mélyen behatolt, a támadók közé és nagy pusztítást vitt véghez soraikban. Az egyidejűleg megindított frontális ellentámadás után a szovjet kénytelen volt feladni az elfoglalt területet. Ebben a csatában a szovjet 68 páncélkocsit veszített. Ezzel együtt a másod'k vitebszki csatában megsemmisített szovjet páncélosok száma eléri a 248-at.

pirosbéléses fekete köpenyeikben, szalagos botjaikkal s körülöttük a Nr-gyedmesteri Testület tagjai sorakoztak fel. A negyedmesteri szentmise folyamán a testület tagjai szentáldozáshoz járultak.

Mise után az ünneplő közönség széles sorokban kisérte a városházára a fertálymesterek színes csoportját. A Kállay Zoltán utcán át haladt a menet .a város tanács- háza felé s az ünneplő közönség a nagyteremben helyezkedett el. A polgármesteri emelvény előtt az új mesterek foglaltak helyet.

A Himnusz eléneklése után dr. Barsy István alelnök bemutatta név és foglalkozás szerint a negyedek új elöljáróit a város polgármesterének ékes deák nyelven. A bemutatásra dr. Kálnoky István polgár- mester a következő szavakkal válaszolt.

ami nem tétlen kényelmességet, hanem konszolidált viszonyok mellett: célt, munkát és hitet jelent a napról- napra, fokról-fokra emelkedő szellemi tökéletesedés felé, ami valahol itt lenn a földön a lágyan zsongó anyai bölcsődallai kezdődik és hatalmas íveléssel, még hideg téli éjszakákon is biztatóan felénk ragyogóan, a világító csillagok örök birodalmában végződik.

— Az emberi természetnek nem a hősiség az alspszemlélete, amely életek kioltásában és értékek rombolásában leli mindennapi gyönyörűségét, hanem az erkölcsi és etikai vágy, elérhető célokért küzdeni, szeretni a szépet és jót, megbecsülni a munkát, s hinni egy felsőbbrendű világszemléletben, amely már e földön is beteljesíti az életet. Ezért van igaza annak az életszemléletnek, amely azt állítja, hogy aki cél nélkül él, nem él, aki szív nélkül él,

'becsapja önmagát; s Ái hit nélkül él, megtagadja, hogy ember.

— Ez az életfilozófia, ez a világ- szemlélet az alapja a múlt emlékeihez és hagyományaihoz való ragaszkodásnak. Ezért tér vissza a történelem egyforma és egyhangú ütemű mozgással járó ingája mindég a kiinduló ponthoz, ami: békét, nyugalmat és polgári életformát jelent, legyen bár a kilengés harminc éves vallási háború, avagy négy éves világküzdelem.

—Ez a magyarázata tehát annak a megbecsülő szeretetnek, amellyel az egri polgárság a negyedmesteri intézmény írott és íratlan évszázados szabályaihoz és hagyományaihoz ragaszkodik. Ápolja és támogatja ezeket a hagyományokat, nemcsak azért, mert az intézmény ala'pszellemében a polgártársi megbecsülés és kitüntetés szimbólumát látja, hanem egyik sarkalatos alappillérét is annak a polgári életformának, amelyre földi létének célját, önmaga és embertársai iránt tartozó kötelességét és szeretetét s egy nyugodtabb földi létnek túl- világi hitét nyugodt lélekkel felépíteni tudja.

— A társadalom előbbrevitelének egyetlen és természetes“ útja nem

— Mélyen tisztelt Uraim! Ma valóban sorsdöntő időket élünk, amik mind szellemi, mind fizikai téren átlagon felüli tsljesítményt követelnek a nemzet minden polgárától, rangra és rendre, s korra és nemre való tekintet nélkül. S éppen ezért ma nem lehetünk csodavárók ! Nem lehetünk, mert a Kárpátok medencéjében csak egy faji- lag megerősödött, s lélekben életerős nemzet képes helyét megállási a történelmi idők dúló vihaa rombolás, hanem kizárólag a fejlődés, a fejlődést szolgáié az a munka lehet, amelynek végcélja az élet szebb és nemesebb formáinak a kialakítása. Csupán ettől a természetes fejlődéstől várhatjuk a jobb társadalom kialakulását, amelynek az eszköze a több belátás és a több jóakarat, iránya pedig az egyéni ösztönöktől és erőszaktól elszakadva, az erkölcs és az erény felé mutat.

— S ha bár ez a fejlődés a társadalmi osztályok szenvedéseiből indul ki, győzelemre csupán az össz- tarsad&lom együttműködése segítheti. S ebben az együttműködésben részt kell vennie mind az egyeseknek, mind az osztályoknak; részt kell venni mindazoknak, akik mások baját és szenvedését közös ügyöknek tekintik; akik az elnyomottakat és elmaradottakat testvérüknek nézik, s akik a nyomort és a bűnt közös szégyenüknek tartják.

— Ezekkel a beköszöntő gondolatokkal üdvözlöm Eger város 1944. évre érvényesen (megválasztott fertálymestereit, szivem minden melegével és lelkem minden szeretőiével.

— A fertálymesteri tisztség, a- meíynek a múltban e város falai között az önkormányzati élet keretein belül történelmi hivatása és tényleges hatalma volt, ebben a vonatkozásban megszűnt ugyan, de nem szűnt meg a megválasztott egyén a polgárság bizalmának a letéteményese lenni és nem szűnt meg a tisztség az előbb említett társadalmi kötelezettségeket illetőleg sem. Nem szűnt meg e téren különösen ma, amidőn a sorsdöntő idők megpróbáltatásai közepette, annyi a nélkülöző, szenvedő és beteg, annyi az elhagyott és árva s tengernyi a bánat és tengernyi a könny.

raiban. A mai kor a súlyos megpróbáltatások korszaka, s ebben a magyar nemzet is csak úgy tudja a helyét megállani, ha tud engedelmeskedni, tud lemondani és tud önfeláldozó életet élni.

— Ezért fontos tehát ma, hogy ápolják azt a lelket és szellemet, amely a múlt történelmi emlékeiből és levegőjéből Önök felé árad és áldozatos lélekkel és nemes magatartásukkal mutassanak követendő példát mindazoknak, akiknek a biSzerdától kezdve új negyedmesterek állnak a negyedek élén

Háromszáz esztendő nemes szokásai elevenedtek meg Apollónia napján Eger székesfótemplomában, Eger utcáin és a város tanácsházának termeiben, amikor az újonnan megválasztott negyedmesterek letették hivatali esküjüket. A polgári erények ünnepét Eger város mindig különös büszkeséggel üli meg, hiszen a negyed mesterség hajdan általános magyar városi intézményét egyedül ő őrizte meg a letűnt idők folyamán s míg máshol a közigazgatás fejlődése és hivatalos szervekben való kiépülése feleslegessé tette, eltüntette a negyedmesteri tisztséget, Eger új tartalmat tudott adni a negyedmester- ségnek, a polgári egyenlőség eszméjén túl a szociális gondoskodás társadalmi szervévé tette.

Apollónia napjának reggelén a főszékesegyház szentélyében gyűltek össze az új negyedmesterek,

A negyedmesterség a polgári megbecsülés leiképe

— Nagy nemzeti szerencsétlenségek pillanataiban, nagy világ- katasztrófák viharaiban, amilyen a mostani is, bizonyos vágy lesz úrrá a lelkeken, egy békés, nyugodt harmonikus élet, s egy dolgozóidé- rüit polgári életforma Htán.

— Olyan polgári életforma után,

Ápolni kell a szellemet, amely a mnlt levegőiéből árad