Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-05 / 20. szám
1944, február 5. EGER 3 Többszáz német repülő támadta Londont Okos háziasszony tudja, hogy olcsóbb a Diana sésborszesz, ba az fires üveget összegyűjti és abban az üzletben, ahol vásárol, pénzért visszaadja. A Német Távirati Iroda jelenti: Február 4-re virradóra, valamint pénteken reggel többszáz német repülőgép támadást intézett Nagy- London ellen. A támadást az angol légvédelem a védekező eszközök teljes bevetésével igyekezett elhárítani, esnek ellenére a támadás eredménye kielégítő. A német gépek minden esetben olyan taktikát Az argentin kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatot a vicbyi francia kormánnyal, továbbá alkalmaztak, hogy sikerült észrevétlenül a célpontok fölé jutniuk s több ezer gyújtó és romboló bombát dobtak le, közöttük a legnagyobb méretüket is. A visszatérő gépek észlelése szerint a támadott terület fölött sűrű füsifellegek látszottak. A támadásból mindössze 14 német gép nem tért vissza. Bulgáriával, Romániával és Magyar- országgal. A hirt hivatalosan is közzétették Buenos Airesben. Az egyház ugyanakkor óva int a túlzott bérköveteléstől, amely a gazdasági élet esődjét okozza, egyben inti a munkásságot, hogy a munkát jól végezze és kifogástalanul lássa el feladatát. Az előadássorozat legközelebbi eseménye vasárnap délután 6 órakor lesz a Kaszinó nagytermében a következő műsorral: 1. Josquin des Prés: Szűz Máriához Előadja a ciszterci gimnázium énekkara. Vezényel: Falubiró Győző gimnáziumi tanár. 2. Ahogy Isten az embert látja. Előadó : Dr. Kocsis Károly áll. gimnáziumi igazgató. 3. Monteverdi: Szent Cecíliához. Előadja a ciszterci gimnázium énekkara. A mukárél, munkásról és a wnkaMr kérdéséről tartott előadást szerdán dr. Angyal Lajos az Actlo Gatbollca előadássorozatában . «I.« .... - —- —- —- — .............................. —- -ff rrr rrrr._rrtr_ríir rrrr rnr _ii Kissé hűuösebb lett az idő Altegnap esti és ma reggeli csapadék összesen 24 milliméter Argentina megszüntette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal Az Időjárásiam Intézet egri ki- rendeltsége a következő időjárási adatokat jegyezte fel: Tegnap, február 4-én a legmagasabb hőmérséklet 9.2 fok, a minimum 5 fok. Tegnap este 5.9 fok. Tegnapi eső 5 milliméter. Ma reggel a hőmérő legmagasabb állása 1 fok. A minimum 0.9 fok, a talajmentén 0 fok. Az éjjeli esőzés 19 milliméterre rúgott, majd az esőzés a reggeli órákban havas esőzéssé változott. Itt említjük meg, hogy február l-én 11.8 fokot mutatott a hőmérő. Ilyen időjárás mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy a katonai szakértők az orosz fronton tél nélküli téli csatáról beszélnek. r így kezdődik a „láncolás44 Márton István egri szücsmester 85 kg. gyapjún igyekezett túladni. A láncoló kereskedők Mekkájában, Budapesten lakott a másik üzletfél, névszerint Krausz Miksáné budapesti lakos. Márton István és Krausz Miksáné mindaddig a pillanatig, míg üzletfelekké nem váltak, egymás létezéséről vajmi keveset tudtak. Hogy azonban ez az üzlet létrejöjjön, arról Krausz Sándor Imre gondoskodott, aki a szűcs szakmában a segédi rangig jutott és bensőséges rokoni szálak fűzték Krausz- néhoz. így nem is csodálkozunk azon, hogy a Márton Istvántól beszerzett gyapjút épen Krauszné őnagyságához akarta juttatni. Mert csak akarta. Krausz Sándor Imre ugyanis épen az állomásra hajtott a rendkívül értékes gyapjúszállítmánnyal, mikor a szolgálatot teljesítő rendőrnek bizonyos jelenségek gyanússá tették Krausz Sándor Imre viselkedését. A rendőr kitűnő fogást csinált igazoltatás közben. A nyomozás során a rendőrség őrizetbe vette a 85 kiló gyapjút meg 1800 pengőt, ami valószínűleg a gyapjú ára. Az őrizetbe vett gyapjút és bankjegyeket a tettesekkel együtt átadták a törvényszék uzsorabíróságának. Csak azon lehet eltűnődni néhány pillanatig, ezzel a kis közellátási epizóddal kapcsolatban: vájjon mit keresett volna ezen a gyapjú szállítmányon Krausz Miksáné asszonyság, ha ő 1800 pengőért vette. Legalább két ezret — tisztán . .. Újabb gazdajavaslat a szarvasmarha igénybevétellel kapcsolatosan Az Aetio Gatholica és a belvárosi egyházközség előadássorozatának szerdai eseménye dr. Angyal Lajos érseki kereskedelmi iskolai igazgató előadása volt „Ahogy az Isten a munkát akarja“ címmel. Az előadó költői gondolatmenettel fejtegette, miért alapja az életnek a munka megbecsülése, milyen szerepet szánt az Isten a maga teremtő elgondolásában a munkának. Végigvezette hallgatóságát a természetben, a műhelyekben, a kereskedelemben végzett munka lényegén, megvilágította a művészi teremtés munkáját. — Az emberi szellemnek ott kell lebegnie a formátlan anyag felett s azt arra kell kényszeríteni, hogy forma jöjjön ki belőle, amely életet hordoz magában. Mert Isten a világot befejezetlenül adta át az embernek és felszólította, hogy hajtsa uralma alá a földet és fejezze be a teremtést. A munkás, az alkotó ember Isten nyomdokaiba lép és valóban tovább folytatja a megkezdett alkotást. — A szentirást végiglengi a munka tisztelete és megbecsülése, az Isten fia szóval és tettel hirdette a munka nagy értékét, a»ága is ács volt és mint az ács fiát ismerték kortársai. Sokan azt mondják, — éppen a szentírás alapján, hogy a munkát Isten büntetésül szabta az emberre. — Hamis ellenvetés, mert XIII. Leó pipa írja a Herum Novarum kezdetű eucikiikájában: „Ami a testi munkát illeti, az a paradicsomi állapotban sem hiányzott volna. Da akkor lelki gyönyörűségül az akarat szabadon kívánta volna meg, most pedig a bűn büntetéséül fájdalommal reánk kényszeritett szükség. — Roseablüt János 1450-ben oly elragadó szavakkal dicsőítette a munka természetfeletti áldását, hogy ma is érdemes szavait megjegyezni: „A becsületes munkás minden ve* rejtékcseppje négy részre oszlik: az első a pokolba hull, és kioltja számára a pokol tüzét; a második a leikébe hull, és azt megtisztítja és megdicsöiti; a harmadik az ég felé száll és oly kedvesen muzsikál a Szentháromság Egyistennek, hogy az megkönyörülő jósággal hajol le a szegény ember leikéhez; a negyedik a munkást — a lelki közösség révén — mindabban a lelki kincsben részesíti, amelyet az ima, böjt, alamizsna stb. itt a földön összehalmoz. — Az Egyház tehát, amint látjuk a munka méltóságára és a »un kás megbecsülésére tanít. — A mai munkamegosztásos társadalomban a munkás munkája gyümölcsét munkabér formájában kapja meg. Mivel Isten rendelése szerint az embernek munkájából kell megélnie, a munkabérnek olyannak kell lennie, hogy abból a munkás és családja valóban megélhessen. És e ponton az Egyház élesen szembehelyezkedik azzal a kapitalista felfogással, amely a munkában csak egy költségtényezőt lát, amelyet a termelés olcsóbbá tétele érdekében mennél alacsonyabbra iparkodik szorítani és a munkabért a végletekig leszállítani. — Az igazságos munkabér meg- valósitása csakis az állam közreműködésével történhetik, mert a munkás keresete a munkabérkérdésnek csak az egyik oldala. A munkabért ugyanis túlnyomó- részben pénzben folyósítják, gondoskodni kell tehát arról is, hogy a munkás a piacon pénzéért a kívánt javakat meg is kaphassa. Az árak magassága és a pénzér ék tehát döntően befolyásolják a munka bér értékét. Elért követeli a pápa az igazságos bér mellett az igazságos árakat is. Ezt a szabályozást pedig csak az államhatalom végezheti. A szarvasmarha igénybevétel során közismerten számos panasz kifogásolja, hogy a kereskedők a 16 — 20 km távolságból etetés nélkül az átvételi helyre hajtott szarvasmarháknál is eszközük a 8°/0-os levonást. Az alacsony átvételi árak mellett ez a méltánytalan levonás különösen érzékenyen érinti a be szolgál ía'.ásra kötelezett gazdákat. A miskolci Gazdakamara most részletesen indokolt felterjesztéssel élt a földmívelésügyi minisztériumnál, és kérte, hogy az átvevő kereskedők csoportos beszolgáltatásánál kötelesek legyenek ellenőriztetni, hogy a szarvasmarhákat ne etessék meg.
