Eger - hetente négyszer, 1944
1944-10-20 / 164. szám
1944. október 20 E G E B 3 Két első és egy harmadik díjat, sok ohleueiet nyertek a heuesmegyei dohánytermelők Vállalkozások szerepe a gazdasági életben. A gazdasági Európa teste sebekkel van tele. A nagy bomlás természetes folyományaként jelentkező új kiütések aktivitása csak természetes biológiai mozzanat. Azonban a nagy fájdalom fokozottabb enyhítés után kiált és a gyógymódok ezerrétú változatait a legkomplikáltabbtól a legegyszerűbbig serkenti tevékenységre. Úgy a jelentékeny, mint a kevésbbé jelentős magyar gazdasági erók, iparban, kereskedelemben és mezőgazdaságban egyaránt, már nemcsak keresik, de fogják is egymás kezét. Vállalatok alakulnak s már meglévők kapnak új erőre s ezek megfigyelésére, regisztrálására és ismertetésére nyitottak lapunkban ez állandó rovatot. Lapunk e szent cél szolgálatában, fáradságot nem ismerve, igyekszik a gazdasági életssálakat egybefonni. Amit pedig ebben a rovatban szükségesnek tartunk elmondani: a vállalkozások ismertetését a magyar gazdasági életben, az csak az egymáskezét jószándékkal keresés józan, Budapest, október 13. A hevesmegyei termelők az 1943. évi dohány termelési versenyben sok értékes helyezést értek el. A Dohánytermelők Országos Egyesületének közgyűlésén ünnepélyig keretek között megtörtént a díjak kiosztása. Kövér József, a tiszafüredi neves dohánytermelő kerti dohányért I. díjat, egy ezüstből készült dohánylevelet nyert, kertésze, Salácz József pedig egy zsebórát kapott. Első díjként ezüst dohánylevelet nyert debreceni dohányáért az Egri JTókáptalan. Harmadik dijat, DOSZ plakettet nyert Gosztosyi Kálmán. ‘Kertésze, Pethó Ferenc szintén kitüntetésben részesült A tiszai dohánytermelésben mutattak fel szép eredményt. * — Parancs a vitézeknek. Az országos vitézi szék fószertartója a következőket közli: A honvédelmi miniszter és a honvédvezérkar főnökének parancsa egyúttal parancs a vitézi rend tagjai részére is. — A vitézi rend parancsot ad az ősz- szes vitézeknek, hogy a nemzet válságos óráiban arról a vitézségről és fegyelemről tegyenek tanúbizonyságot, amellyel fajtájuknak tartoznak. A vitézi rend tagjai legkiválóbb harcos egységei annak az országnak, amely válságos pillanatban soha nem sajnálja vérét áldozni a hazáért. Megparancsolom minden vitéznek, hogy a honvédtezérkar főnökének parancsa értelmében a harcot tovább folytassa, a belső rend fenntartási munkájában példa- adóan, áldozatot nem kímélve úgy járjon elöl, mint annak idején a csaták viharában. Az összes vitézi szervekhez beosztott tisztek, tisztviselők, alkalmazottak azonnal kötelesek szolgálati helyükön jelentkezni és olyan mnnkát kifejteni, hogy a magyar nemzeti szocialista mnnkaállamban azt a méltó helyet foglalhassák el, amely érdemeik következtében méltán megilleti őket. — Fiala Ferenc a miniszterelnökség sajtóosztályának új vezetője. A magyar királyi miniszterelnök Haeffler István miniszteri tanácsost, a magyar királyi miniszterelnökség Ill/a. sajtópolitikai osztályának és Dulin Elek dr. miniszteri tanácsost, a magyar kiKemény Imre ny. miniszteri tanácsos, tiszafüredi nagytermelő kerti dohányért, Farkas Mátyás, Czipó János és özv. Illés Jánosné verpeléti, illetve kápolnai termelők virginiai dohányukért. Megtörtént az idei beváltási idényre a dohánybeváltási gazda- szakértők kinevezése is. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület javaslatára a kápolnai dohánybeváltó hivatalhoz Pack Andor ny. jószág- felügyelőt és helyetteséül Nádaskey István ny. uradalmi főiutézöt nevezték ki. Több gazdaság tartozik bevált ás szempontjából a mezőkövesdi beváitóhoz, itt a szakértők Plaveiszky Béla és Pintér Nándor oki. gazdák, Jászberényben Szemen Márton és Sárközy Imre, Jászkisiren pedig ifj. Visky István és Szilágyi Mihály lettek a szakértők. rályi miniszterelnökség Ill/b. sajtó- közigazgatási osztályának vezetésével való megbízatása alól felmentette és ezen osztályok vezetésével Fiala Ferencet megbízta. A dió, a mogyoró és a mandula héjának felhasználása. A villamos zseblámpák száraz elemének szene, de a harci gázok ellen védő gázálarcok szűrőbetétje úgynevezett aktív szénből készül. Az aktív szén gyártására — mint ismeretes — a csonthéjas gyümölcsök magját használják fel. Az aktiv szén nagy szolgálatot tesz a borgazdaságban is, mert az úgynevezett deritőszén ugyanaz, mint a szárazelem, vagy a gázálarc szene. A deritószén a borok szinteleaité- sére és szagtalanítására használatos. A csonthéjas magvakra tehát igen nagy szükség vai, hogy szenet lehessen belőlük előállítani. Éppen ezért senki se dobja szemétbe a csonthéjas "gyümöcsök m&gvát, ne tüzelje el a dió, mogyoró, a mandula héját, amint az általában szokás, mert ezek a héjak tüzelés szempontjából amúgy is értéktelenek, élénken ropognak, hevesen szikráznak, hőt azonban nem sokat fejlesztenek, msrt nagyon kevés bennük az éghető szervesanyag. A begyűjtött csonthéjas magvakat a járási székhely levente központjához lehet beküldeni, vagy pedig a levente gazdasági szövetkezések központjához lehet érdeklődői a beszolgáltatás iránt. ideális politikája. Egri „Hanga" Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Eger m. város életében mérféldes lépésben ível az az út, amelyen a váróé minden lakója által ismert Egri Hangya Szövetkéz*! halad. Az esztendők munkája beszédes bizonyíték arra, hogy a magyar kereskedelmi rátermettség, tisztességes üzleti elv alapján vezetett vállalkozás s a becsületes mnnka felbecsülhetetlen értéke és vezérlője az országnak.-Ilyen elgondolásokkal indalt értékes nemzetgazdasági munkát végző útjára az Egri Hangya Szövetkezet is, amelynek szövetkezeti ztszlaját 1917. esztendejében apostoli lelkületű férfiak bontották ki. A szövetkezet kezdetben szerény keretek között, de sok munkakedvvel s fáradhatatlan kitartással dolgozott a célért, melyet maga elé tűzött, fis minden ami vele, körülötte történt és történik, nem meghamisítása a zajló eseményeknek, hanem maga a természetes folyamat, amely nem hajszolható — magától adódik annak, aki szorgalmival, rátermettségével megdolgozik érte. 27. éve annak, hogy törhetetlen hittel, akarással megindították az üzlet- résijegyzések gyűjtését, hogy minél szélesebb népréteg vehessen részt a jegyzésben. Egy drb. üzletrész értéke 20 koronában lett megállapítva s a megalakulás alatt 2871 tag 11.037 drb. üzletrészt jegyzett. 1917. nov. 18-án volt az alakuló közgyűlés a városháza nagytermében, ahol Vass János dr. akkori főispán elnöklete alatt megválasztották az első vezetőséget. Az alakuló közgyűlésen a «Hangya Központot» néhai Mes- kó Pál képviselte. A szövetkezet 1918. ápr. 22-én az «figri Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet* cége alatt az alapítványi palotában kezdte meg tényleges működését. Az első igazgatósági elnök Nagy János dr., helyettese Mártonffy Lajos, mfg a felügy. biz. elnöke Vanyek József lett. A megnyitás ntán néhány hőnappal Szmrecsányi Lajos dr. firsekfőpásztor a szövetkezetnek ajánlotta fel a Szarvas- kő-felnémeti erdőrész fakitermelését. Ehhez a nagyobbszabású üzlethez nem volt elegendő az alaptőke a ezért a tagokat újabb üzletréazjegyzésre kérték fel. Legelsőnek sietett a szövetkezet segítségére az firsekfőpásztor úr, de a főkáptalani testület tagjai is jelentős összegű üzletrészt jegyeztek. 1919. nov. 1-én tartott közgyűlés a szövetkezet eddigi cégét »Egri Hangya Saövetkeiet«-re változtatta. Nemsokára megnyíltak a fióküzletek is: az I. ez. fiók Széchenyi, a II. sz. fiók a Szvo- rényi, a III. sz. fiók a Makiári, a IV. 8i. fiók a Ceiky Sándor-utcában, továbbá a dohánygyári fiók, mely a munkásságot hatósági árnkkal látta el s végül a Bzentmargitai fiók, melynek feladata volt a főkáptalani uradalmak áruellátása. A szövetkezet fejlődése erőteljes irammal haladt a maga útján. Az 1919. évi vezetők páratlan agilitása, nagy- vonalüsága és tökétetes szakértelme, nem remélt eredményeket hozott. Jelenlegi székházukat 1920-ban 2,600.000 koronáért vásárolták meg. 1920-ban létesítette a divatáru üzletét is. A háborúutáni pénzhígítás igen nagy értéket tett tönkre a szövetkezet vagyonában. 1973. évben a vezetőség szükségét látta annak, hogy alaptőkét emeljen. Az alaptőke emelés úgy történt, hogy a tag a 20 koronás üzletrészre 380 koronát fizetett, a szövetkezet pedig a tartalékából 600 koronát adott s így az egy drb. üzletrész 1000 koronát képviselt. 1926. jan. 1-vel a pengőérték számítás bevezetésével az aranyértéknek 10 százaléka valorizáltatott. Egy drb. üzletrész névértéke 2 pengőben lett megállapítva. Nagy megrázkódtatás érte a szövetkezetei 1926. dec. 26-án, amikor az alapító-elnök, Nagy János dr. váratlanul elhunyt. Utóda Mártonffy Lajos szintén tragikus hirtelenséggel 1928. jan. 13-án távozott az élők soriból. Azután Mstnszka Mihály kanonok-plébános lett az elnök, aki 1929. okt. 29-én hirtelen elhalálozott. 1930. márc. 15-én foglalta el az elnöki széket madai Meyer Bela prépost-kanonok, m. kir. gazdasági főtanácsos, aki közel 15 éve vezeti a szövetkezetét. Az ő bölcs vezetése alatt küzdötte fel magát a szövetkezet a középszerűségből és lett országos viszonylatban is az elsők között emlegetett minta szövetkezet. 1937. évben ülte a szövetkezet fennállásának 20 éves jubileumát s ez alkalommal a «Hangya» Központ Igazgatóságinak elismerése jeléül Meyer Béla elnök az Ezüst Emlékérmet, míg Nagy LíbzIó, Vasa István igazgatósági tagok és Fekecs Sándor felügy. biz. elnök a Bronz Emlékérmet kapta. 1938. évben vállalta el a szövetkezet a vidéki gazdák érdekében a «Futura» bizominyossági helyi képviseletét. Továbbá vállalta a zöldkereszt cukor, valamint az állami olcsó rnházati akció évről-évre ismétlődő díjtalan lebonyolításit. A kötött gazdálkodás jellegét viseli magán az 1941—42—43—44-es évek. Újabb éa újabb rendeletak szabályozták a termelést, értékesítést. Az árak is hatóságilag lettek megállapítva. A rendeletek a kereskedelem adminisztrációját kényszerűen megnövelték. Nyilvántartások vezetése, készletjelentések tétele, egyenkénti kiszolgálások feljegyzése, továbbá a jegyrendszerrel együttjáró mnnkatöbblet nagy feladat elé állította a szövetkezetét, s a feladatát fokozott munkával sikerrel oldotta meg. A szövetkezet jelenleg 52 alkalmazottnak ad megélhetést, míg 12 alkalmazottja tényleges katonai szolgálatban áll. 27*év távlatából litjnk, hogy az «Egri Hangya Szövetkezet* háborúban született s ma is háborúban éL Akkor is a legnehezebb problémák közé tartozott az áru utánpótlás, miként ma. Ha végig tekintünk az elmúlt 27 év eseményein, meg kell állapítanunk, hogy a szövetkezet vezetői mindannyian önzetlen és nemes gondolkozású férfiak, akik mindenkor felismerték a legideálisabb gazdasági berendezkedés, a szövetkezés, korszakátalakító feladatát s tisztában vannak azzal, hogy a magasabb eszményért, a közért becsületből végzett munkájuk a fogyasztó közönség általános érdekét jól szolgálja. Oklevél kitüntetést kaptak: dr. Járd körül lakásod minden este, nem szürödlk-e lány valabonnan. Minden lány halálos veszályl HÍREK
