Eger - hetente négyszer, 1944

1944-10-07 / 158. szám

2 EGER 1944. október 7. Mára virradó éjszaka másfélórás légi riadó volt Egerben Pénteken a késó esti órákban el­lenséges gépek repültek be észak­kelet felől az ország légi terébe. A berepüléssel kapcsolatban Egerben is volt légi riadó. A lakosság más­félórát töltött az óvóhelyeken. Hétfőn este már negyed héttől kell elsötétíteni Az új elsötétítési rend 16-ig marad érvényben Eger, október 7. Az elsötétítés szabályozására ki­adott legutóbbi honvédelmi minisz­teri rendelet szerint az elsötétítés időpontja október 9-től újból válto­zik. Hétfőn este már negyed hét órakor el kell fedni a világítást. Áz elsötétítés reggel 5 óráig tart. Meg kell oldani a közvilágítás kérdését az elsötétítés alatt Eger, október 7. A korai elsötétítés fontos közle­kedési és közbiztonsági kérdéseket vet fel, amelyekre megoldást kell találni. Ma már fél hétkor teljes sötétségbe borulnak az u'.cák, s ez az időpont egy hét múlva még ko­raibbra változik, amennyiben már hat órakor el kell oltani a fény­forrásokat. Az esti forgalom ilyen körülmények között csak a legna­gyobb nehézségekkel bonyolódik le. Különösen szót kell emelni az is­kolás gyermekek érdekében, akik közül igen sokan este 7 órakor mennek haza. Az iskolák ma meg­osztott munkaidővel dolgoznak és nagyon sok intézet kénytelen a késő délutáoi időben tanítani. Valamilyen megoldást kell talál­ni, hogy a közvilágítás kielégítőbb legyen. Akár .az irányfény-lámpák szaporítására és a külvárosokban is történő felszerelésére gondolánk, akár bizonyos csökkentett számú lámpamennyiség további üzemb6n- tartására. Utóbbi sem volna nagy gond, hiszen a légoltalmi központ telefonértesítésére már a berepülési veszély beálltakor ezek a lámpák egyetlen mozdulattal kiolthatók az egész város területén. Hétfőn már sok helyen megkezdik a szüretet az egri szőlőhegyeken Eger, október 7. Az utóbbi napok esős időjárása kissé késleltette a szóló teljes be- érését és a szüreti munkálatokat, Bár most a hegyközségi önkormány­zat nem működik és a szüret idejének hivatalos meghatározására nem volt szükség, az egri szőlősgazdák kö­zött közös.megegyezéssel nem kezd­ték meg a szüretet október 9-e előtt; Hétfőn már sok helyen megindul a szedés, különösen ha az időjárás kedvező fordulata tartós marad. A szőlőkben általában gyenge termés mutatkozik a kártévők komoly pusz­tításai miatt. Schulcz Ferenc ezer pengőt adott a Uöröskereszt céljaira Az új tulajdonos tovább fejleszti a volt városi szeszfőzdét Agnusztus folyamán adtunk hirt arról a nagyszabású országos minő­ségi pálinka versenyről, amelyet a Bor- és Gyümölcsszeszfözdék Orszá­gos Egyesülete rendezett abból a célból, hogy a minőségi termelést előmozdítsa s arra az időre, amikor az értékesítés és szállítás nehézsé­gei megszűnnek, a legmagasabb fokra emelje a páliakatermelést. Ez a verseny, mint annakidején megírtuk, komoly egri sikert ho­zott, amennyiben a bírálóbizottság Schulcz Ferenc, a volt városi szesz­főzde tulajdonosát második díjjal, aranyórával és díszoklevéllel tün­tette ki. A volt városi szeszfőzde új tu­lajdonos kezében szép fejlődésnek indult, éppen ennek a bizonyítéka készítményeinek országos viszony­latbal megállapított kitűnősége. A korszerű berendezések lehetővé te­szik a gyümölcspálinkának minden zavaró mellékíz nélkül való előál­lítását, úgy hogy a termelésből a pálinka a legnemesebb izekkel ke­rül elő. Schulcz Ferenc alapos ta­nulmányok után foglalta el helyét a magyar pálinkafőzők között s eleven vállalkozói szelleme nem pi­hen meg az elért eredményeknél. Az idei őszön újabb értékesítési lehetőségeket nyújt a gazditársa- dalomnak, amennyiben felvásárolja a hullott almát is, amely eddig nagy részben haszontalanul pusztult el. A hullott gyümölcsöt a mező­EGER EGYIK LEGFORGRLKHSABB HÖLGYFODRÄSZÜZLETE----------- ÁTADÓ* —..... C ÍM: Ä KIADÓHIVATALBAN gazdaságban, iparban és fogyasz­tásban oly nélkülözhetetlen alkohol készítésére használja a főzde. Schulcz Ferenc kétségkívül oko san és szerencsés kézzel ayúlt a városi szeszfőzdéhez és vállalko­zása egyre jobban terebélyesedik. Az új tulajdonos azonban nemcsak a gazdasági életben mutatkozik ér­tékes tényezőnek, hanem a magyar közösség iránti kötelességet, az egyéni áldozatvállalást is ismeri. Ennek bizonyítéka az a nsgyösz- szegú adomány, amelyet ma jutta­tott el szerkesztőségünkhöz a Vö­röskereszt céljaira. Schulcz Ferenc ezer pengőt ajánlott fel a Vörös- keresztnek. Ez az összeg eddig a legnagyobb egyéni adomány a ha­zafias célra most lezajlott gyűjtés folyamán. Egerben aránylag még mindig kedvező a dohányellátás Egy pillantás a dohányzás súlyos kérdéseibe A háborús idők a dohányellátás­ban is komoly zavarokat okoztak. Közismert, hogy a dohányjövedék jelentős mennyiségű és kitűnő mi­nőségű külföldi termésű dohánnyal dolgozott, s ezek a háborús szállí­tási viszonyok miatt most nem áll­nak rendelkezésre. A háború évei­ben ugyanakkor új, nagy tömegek kapcsolódtak a fogyasztásba s a régi fogyasztók is többet szívnának — ha lehetne. De nem lehet. Mert természetes, hogy a két oldalról megnövekedett keresletet a sokszorosan csökkentett kínálattal nem lehet kielégíteni. Ez az oka annak, hogy sokszor a trafikok előtt is ugyanazok a tömegjelenetek ta­pasztalhatók, különösen a havi ki­osztás első napján, mint az elsőrendű fogyasztási cikkek üzletei előtt. Sokhelyütt bevezették a dohány­jegyeket s általában ritkán lehet az ország területén zavartalanul szívnivalóhoz jutni. Az általános helyzetet ismer re meg 4ehet állapítani, hogy Egerben még mindig igen kedvező a dohány­ellátás a körülményekhez képest. A fogyasztók úgyszólván minden nap kaphatnak, ha kevesebb mennyi­séget is, megszokott kisárudájukban, s ha le kell mondani a dohányzás szenvedélyes túlzásairól, mégis jut mindenkinek a szájába valami a bűvös füst kellemes izéből. Az el­látásnak ez a zavartalansága a pénzügyigazgatóság és pénzügyőr­ség ellenőrző munkájának, dr. vitéz Ujjady Árpád nagyárudás szervező erejének és erélyének, s nem utolsó sorban a kisárusok készséges maga­tartásának köszönhető. Az árudákba jutó dohánymennyi­ség pedig jelentékenyen kevesebb, mint évekkel ezelőtt. A Dohány­jövedék az 1941. ér harmadik ne­gyedének fogyasztását veszi alapul és ehhez arányítja százalékokban a kiutalható mennyiséget. A csökkenés általában ötven százalékot tesz ki. Meg kell tehát jól érteni, hogy a doháng áruda általában a felét kapja a régi ellát- mángnak* Rendkívül érdekeik azok a ki­mutatások, amelyet a miskolci do­hányáruraktár küld minden hónap­ban a rendelhető fajtákból. Kiderül például az- októberi értesítésből, hogy a magyar .dohányforgalomban (szivar, cigaretta, cigarettadohány és pipadohányok) eddig szerepelt 74 féle té­telből, 31 fajtát erre a hó­napra nem tud adni a rak­tár (sok közülők törölve van) amit pá­dig szállít a megrendelésre, annak mennyiségét csak 5—30 százalék­kal csökkentve tudja szállítani. Ez a helyzet az ellátásban. S most ennek a jelentékenyen csök­kentett mennyiségnek az elosztá­sáról kell gondoskodni. Itt termé­szetesen a hatóságok, az árasok és a közönség közös munkájára és nem utolsó sorban türelmére van szükség. A megoldás egyik része az, hogy a nagyáruda tulajdonosa a pénz­ügyi , hatóságokkal egyetértöleg arra bírja a kisárusokat, hogy a havi ellátmányt fosszák fel napi adagokra és mindig csak a napi adagokat adják. így az egri trafikokban min­den nap lehet füstölni valót kapni, persze csak inkább a reggeli órák­ban. A kisárusok teljes megértéssel követik ezt a rendet. Meg kell em­líteni azt a nagy áldozatkészséget is, amellyel havonkint összeadják a katonák számára megígért hatvanezer darab cigarettát. Ez a tiszteletreméltó mennyiség mindig megérkezik az egri hadi­kórházhoz. Nagy türelem kell a kö­zönséghez is, amely a háborús idők­ben idegesebb és sokszor elfeledke­zik arról, hogy a kényszerű Helyzet ellen nem érdemes kifogásokat han­goztatni. Gondoljunk csak arra, hogy itt­hon, bár sokfelé sújtják légitáma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom