Eger - hetente négyszer, 1944

1944-09-25 / 151. szám

Eger, L V. évfolyam, 15L szám* are 20 filler > Hétfő Trianon 25,1944. szeptember 25. 1&0FIZETÉSI Df j i fí§B hónapra 3 P 40 illér, V« évre 10 P, —• Bgges szám órai Mikőzaap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELELIK BETEKKÉNT NÉGTSEEB SZERKESZTŐSÉG; Líceum, tzz, 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 171, * Csekkszámla: 54.00Si Szombattól kezdve nagy harcok folynak a Vaskapunál A magyar csapaton Marosvásárhelynél és Szászrópnnól visszaverték a szovjet támadásait A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti, hogy a keleti arcvonal északi szakaszán rendkívül heves küzdel­mek folynak. A Modolm területén betört szovjet páncélos éket a né­met gránátosok elzárták és meg­semmisítik. A déli szakaszon szombaton erős harcok kezdődtek a Vaskapunál, melyek egész éjszaka tartottak. Marosvásárhelytől keletre és Szász- régentól délre magyar és német kötelékek visszautasították a szovjet csapatok támadásait. A belügyminiszter a magyar nép testvéri szívébe ajánlja a székely menekülteket Vitéz Bonczos Miklós belügymi­niszter pénteken Budapest I. hul­lámhosszán rádiófelhivással fordult a magyar társadalomhoz. — A háború dübörgő léptei — mint az évezredes magyar történe­lem során annyiszor — most is ha­tárainkhoz értek és földünket ta- podják — mondotta többek között. — A magyarnak kell helyt állania a nyugati kereszténységért, az eu­rópai kultúráért, valamint a maga fennmaradásáért is, azokban az ősi kapákban, amelyekben ezekért a szent célokért már annyi magyar vér hullott. A küzdelem döntő sza­kaszához ért. Ellenségeink rohama a szívünkhöz annyira közelálló Er­dély bástyáit támadta s abban is először a magyar nemzeti élet egyik legdúsabban hajtő ágát, a székely- séget rohanta meg. — A küzdelmet a győzniakarás szelleme vezeti és a győzelem tör­vénye az áldozat, amit vállalni kell. Ez tette elkerülhetetlenné a legne­hezebb áldozatot, a Székelyföld át­meneti kiürítését. A háború forga­taga tőbbezer székely testvérünket fosztotta meg hajlékától. Vannak, akik mindenüket otthagyva, fillér nélkül és egy szál ruhában kény­szerültek a menekülésre és vannak menekültek, akik már több mint két hete tartózkodnak vasúti ko­csikban, öregek, betegek, síró cse­csemők és magatehetetlen asszo­nyok. — A kormányzat minden ren­delkezésre álló erővel és lehetőség-- gél igyekszik elérni azt, hogy a háború legkeményebb megpróbálta­tásait is vállaló székely testvéreink ha már ideiglenesen szegénnyé és hajléktalanná is váltak, ne érezzék magukat hontalanoknak. — Az útvonalon, amelyet meg kell tenniök, 18 élelmezési hely mű­ködik, ez azonban a szállítás ki­számíthatatlan eshetőségei és vé­letlenjei között még mindig nem elegendő, mert nem lehet előre tud­ni, hogy hol kell néha egy-két napra is megállaniok. — Ezért arra kérem nemzeti tár­sadalmunk minden rendű és rangú rétegét, nyissák meg szivüket és segítsenek úgy, ahogyan arra ott­honaik éléstárai lehetőséget nyúj­tanak. Testvérek állnak kapánk előtt, akik maguk is harcoltak és akiknek férfiai még ma is harcol­nak az országhatár hegyvoculatain. Nem cl hatósági intézkedések csilit- ják el a fájdalmat és oszlatják el a bánatot, hanem a másik testvér szíve, jóindulata és önfeláldozó se­gítőkészsége. — Egy nép „vérző lelkének“ kell egybeforrnia ezekben a súlyos és jövőnket megszabó végzetes órákban. — A legszegényebb kis falvak és községek ragyogó példával matatták meg. már eddig is, hogy milyen szív­vel kell fordulni az ország határ- területén élő — és ezer esztendő óta minden viharral a többiek he­lyett is mérkőző vitéz szókelységet. Kövesse minden tanya, falu és vá­ros a ragyogó példát. — Gondoljunk arra: a küzdelem mindnyájunkért, az egész magyar­ságért, az egész nemzet jövendó létéért folyik és aki a maga haj­lékában, megszokott házában és saját éléstárából áldozhat, ha min­denét* odaadja is, még mindig nem adott annyit, mint aki már szűkebb hazáját, kicsi faluját, most termő határát feláldozta a nagyobb hazá­ért, Magyarországért. — A küzdelemben az áldozatok irányítják a történelem útját. Van­nak, akiket keményebb megpróbál­tatás e$ állít ez a küzdelem. Soha se feledjük, hogy a szebb jövendőt csak akkor érdemeljük meg, ha a most reánk váró harcot, bajokat és áldozatot közösen és együtt vfeel* jük. Nyissátok meg sziveiteket és enyhítsétek azoknak a sorsát, akik elvesztették tűzhelyüket. Nyissátok meg szíveiteket és forradjatok egybe» Hordozza a szerencsésebb is a sze­rencsétlenebb terhét és úgy olvad­jatok egységes sorsközősségbe. Mert jövőnk titka a jó magyarok leikébe van írva. Október 8-án az ország katollbns társadalma Imádkozónapot tart a házáórt, az Igazságos bókáért ós a magyar honvédekért Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás felhívással fordul a magyar katolikus - társadalomhoz Az idei Országos Katolikus Nagy­gyűlés elmarad. Ezzel.kapcsolatban, hogy a megszokott őszi tanácsko­zás idején a magyar katolikus tár­sadalom lélekben és imában össze­fogjon, az Actio Catholica Orszá- pos Elnöksége úgy határozott/ hogy október 8-án, Magyarok Nagy­asszonya ünnepén az egész ország katoliknssága szívből fakadó könyör­géssel forduljon Jézus Szent Szí­véhez és a Boldogságos Szfizhöz. Serédi Jnsztinián bíboraok, Ma­gyarország hercegprímása, mint az Actio Catholica országos elnöke az egyházmegyék főpásztorain keresz- tül^ felhftással fordul a magyar katolikus társadalomhoz, amelyben többek között a következőket mond­ja: Október 8-án, vasárnapon Ma­gyarok Nagyasszonya tiszteletére az ország valamennyi templomá­ban Szentségkitétellel kapcsolatos délutáni%jtatosság tartassák, ame­lyen a bűnbánatrói és az engesz- telésről, valamint a Gondviselő Istenbe vetett bizalomról szóljon az imádság. A Jézus Szívéről szóló litánia elmondása után pedig ajánl­ják fel magyar Hazánkat Jézus és Mária Szent Szivének. Végül imádkozzanak magyar hazánkért, az igazságos békéért, élet-halál har­cot vívó katonáinkért és ezek hoz­zátartozóiért. Ahol lehetséges, ezt az ájtatosságot — a felajánlás ki­vételével —.okt. 6. és 7. napjain is végezzék el. 'fl őebrecen—egri színtársulat tagjai a sebesült honuéóeket szórakoztatják Lapunk olvasói már értesültek arról, hogy a színtársulat Debrecen bombázása miatt nem kezdhette meg működését Debrecenben. A kényszer-szabadságba jutott társu­lat azonban nem ül tétlenül a szín­házi kispadon, hanem dolgozni akar. Első ötletnek vetődött fel így a se­besült honvédek szórakoztatása. Az ötlatet azonnal kivitelezték,’ még pedig legnagyobb sikerrel. Szombaton délután három órakor a Ferencrendiek fehértermében el­helyezett kórházi ágyak között dol­goztak a közkedvelt színészek. A társulat nevében a különítmény vezetője, Dalmady Géza köszöntötte a sebesült honvédeket. A bemondó szerepét Csengery Aladár vállalta, aki. cigány- és részeges vic­ceivel- nevettette a beteg katonák nehezen oldódó szívét. Németh Ilonka egy dalt énekelt a cigányszerelem- böl. Díszletek nélkül is nagyon jól hatott a kitűnő énekesnő száma. Oltai Baba egy modern énekszám­mal kedveskedett a baj társaknak Máj d Turcsi Gitta lépett a katonák közé és zenei kíséret nélkül adott elő egy érzelmes dalt. A z érzelmi alá­festést azért ne hagyta el a fekete­hajú szubrett-primidonna: a dal

Next

/
Oldalképek
Tartalom