Eger - hetente négyszer, 1944
1944-09-18 / 147. szám
3 EGEM >»44. szeptember 16. Mindazok, akik az ókét megilleti igazolvánnyal nem rendelkeznek, ezt a körülményt saját érdekükben azonnal jelentsék be az állandó lakóhelyük szerint illetékes népmozgalmi nyilvántartónál, akitói útmutatást kapnak arra nézve, hegy igazolvánnyal való ellátásuk végett hova forduljanak. Este bat Arakor tartották meg a szervita-búcsú ünnepélyes nagymiséiét a légi riadó miatt Péntektói kezdve tartottak az egri fájdalmas búcsú ünnepségei a szervita rend kegytemplomában. A vasárnapi fóünnepségekre a környék hivőserege bezarándokolt, hogy gondjait és fájdalmát a Szent Szűz lábai elé tegye s a legnagyobb fájdalomból merítsen türelmet és vigasztalást. A távoli vidék zarándok-csoportjai természetesen elmaradtak az állandó légi veszélyeztetettség miatt. Az imádság napjait ezúttal is megzavarta az ellenséges légi tevékenység. A vasárnapi ünneppségek közűi két szentmisét el kellett hagyni, mert a Budapest ellen intézett támadás miatt Egerben is közel három órás riadó volt. Az ünnepélyes nagymisét a fájdalmas búcsú befejezéséül este 6 órakor mondották el a hívósereg nagy áhitataa mellett. Több legyeimet, nagyobb rendet az óvóhelyeken! A legszigorúbb büntetékt érdemlik, akik nem engedelmeskednek az óvóhely parancsnokának Megsokasodtak és egyre gyak- rabbak lesznek a légi riadók. A háború közeledik a végsó kifejlet felé, az ellenfelek egymásra mért ütései erősebbek. A légitámadások mind több és több magyar várost sújtanak s hozzá kell szoknunk az óvóhelyeken való gyakori és hosszas tartózkodáshoz. Ez a körülmény két irányban hívja fel a ügyeimet. Egyik az öltözködés, amelyet komolyan . kell venni, különösen meghűléses megbetegedések tömegével kell számolnunk. Régebben harminc, negyven percig tartott egy-egy légi riadó, most nem ritka eset, hogy a lakosságnak három óra hosszáig, sót tovább kell az óvóhelyeken tartózkodnia. Ajánlatos tehát jól felöltözni és különösen melegen tartani a cipót. A másik, amit nem lehet szó nélkül hagyni, az óvóhelyek némelyikében tapasztalható fegyelmezetlenség s a rend iránt minden érzéket nélkülöző magatartás. Sokan a néhány órát íóltétlen táplálkozásra használják. Az eredmény: eldobott gyümölcshéjak, csutkák, csontok, papírok. Nem ritka a cigarettázó férfi, vagy nő, aki nyers tapintatlansággal füstöli bs ez óvóhelyen tartózkodók számára korlátozottan mért levegőt. Mindezeken felül és elsősorban fegyelmezetlen a közönség nagyrésze a parancsnokkal szemben. Utasításait nem tartják be, figyelmeztetéseit elengedi a füle mellett, súlyos gorombasággal csak azért nem válaszol, mert sok a tanú s a járásbíróság, esetleg törvényszék ítélete kellemetlen lehet. Bár ilyesmire is volt példa. A parancsnok azonban legtöbbnyire jó ember, nem tesz feljelentést. Talán éppen ez & hiba. Mert az óvóhelyeken uralkodó rendellenességeket meg kell szűntetni. A fegyelem nem magánügy, hanem & biztonság alapja az óvóhelyen. Gondolja meg mindenki, hogy a parancsnok hivatása gyakorlásában hatósági személy, akinek engedelmeskedni kell. Az óvóhely rendjének fenntartása ugyancsak mindenkinek érdeke. A levegőt nem fertőzhetik ételmaradékok, sem cigarettafüst, legyen ember a talpán a még oly szenvedélyes dohányos is, és hozza meg azt az áldozatot a közösségért, hogy nem gyújt rá az óvóhelyen. A parancsnokok pedig nyugodtan járjanak el a fegyelmezetlen közönséggel szemben, s ha nem teremtett rendet a jó szó és figyelmeztetés, majd rendet teremt néhány példát mutató szigorú büntetés. Szerdán este búcsúzik a debreceni színtársulat A tíz hetes színi idény véget ért s a debreceni színtársulat kedden és szerdán tartja búcsúelőadásait. Tíz héten át sok nemes szórakozást, és mindenek fölött sok feledtető kellemes percet szerzett a társulat Eger szinházkedveló közönségének, úgy hogy a közönség őszinte sajnálattal válik meg kedvenc színészeitől. Beleznai Uoger István és Eger város között, a régi barátság újabb meleg érzésekkel gazdagodott s ezek az érzések nyilatkoznak meg a társulat búcsúelóadásain. A két kabaré estén a társulat legkiválóbb művész tagjai lépnek fel. Hernádi Handmann Adolf festőműuész-tanár emlékkiállítása az egri Kaszinó nagytermében Húsz évvel ezelőtt igen szép számú festógárda dolgozott Egerben. E kolónia gerincét részbsn a frontról hazakerült, részben az elrabolt Felvidékről idemenekült festőművész tanárok alkották, akik örömmel jöttek Egerbe, Csonkamagyarország legfestóibb városába. Alig múlt el a háború, megindnlt a lendületes mnnka, melynek eredményeiben Eger műértó közönsége a Ciszterciták tornatermében, a Városház nagytermében és a Kaszinóban rendezett kiállításokon gyönyörködhetett. Ennek a’ lelkes gárdának egyik vezéregyénisége volt hernádi Hand- mann Adolf, az egri állami gimnázium Kassáról idemenekült rajztanára. Bár csak az iskola egyik tantermében kapott szükséglakást, ilyen mostoha körülmények dacára is lelkesen dolgozott és nélküle el sem lehetett képzelni kiállítást Egerben, Budapesten, sót időnként Münchenben sem. 1920 után Eger gyönyörűen halad az esztétika lépcsőjén. Szinte újjászületik a gróf Eszterházy*, Kovács János , Pyrker-világ. A kiállítási sorozatok alapján csiszolódott szépérzék lassan a város képén is érezteti hatását. Szmrecsányi Miklós nyug. miniszteri tanácsos és dr. Erlach Sándor ügyvéd Eger művészeti vezetői és Trak Géza, Eger műbarát polgármestere nagyot [lendítettek az évszázados tespsdésen. Tízesztendős gyönyörű mnnka alatt sokan kihullanak az élharcosok közül: Szmrecsányi Miklós, Trak Gé za, Tróján Alfonz, Tóth Gyula és sok lelkes tag halála «résen lecsökkenti, majd véget vet a nemes lendületnek. Handmann Adolf nyugalomba vo- ínl, házat épít Gárdonyi árnyékában és továbbra is szívvel-lélekkel dolgozik, de most már csak magának. Magányában is megérzi a művészi forradalmat és az izmusok korában nem lép képeivel a nyilvánosság elé. Hittel és becsülettel kitart művészi elvei mellett, mert érzi, hogy képei vihart-állók. Az izmusok zsákutcái és útvesztői után, amikor ismét egyenes útra talált a művészet, ismét tele volt kiállítási vágyai. Szülővárosában, a felszabadult Kassán készült egész életét kitöltő műveinek bemutatására. Megőrzött hűségét, Rákóczi kompozícióit akarta visszavinni városának. A halál kegyetlen volt hozzá s korábban kopogott. Nem élhette meg a győzelmet. Ez az emlékkiállítás helyettesítse szép tervét. Képei aláhúzzák azt az ősi törvényt, hogy a törtető fiatalság mellett mindig ott kell állnia az idősebb generáció féltő szeretetének. Minden rohanó keréknek biztos fékre van szüksége, hogy meg ne semmisüljön, ha lejtőre .kerül. Ezt a szerepet töltötte be Handmann Adolf vissza- voúúltságában is Eger új festőgárdájának fejlődésénél. Eger társadalmának az a rétege, akik 20 évvel ezelőtt gyönyörködhettek művészetében, képein keresztül is megismerhették ót. Mi, szerencsés fiatalság, akik közelébe kerülhettünk, mindig örömmel hallgattak az ősz mestert. Abszolnt művészetéről és bámulatos technikai felkészültségéről csak tisztelettel beszélhettünk legelrugaszkodottabb testéi korszakunkban is. Hmdm&nn Adolf a természetet vallotta mesterének és bűnnek tartott minden eltévelyedést. Bár a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a müncheni akadémián Ludwig Fehr és Ludwig Hertelich professzorok mellett csak száraz tárgyi realizmust tanulhatott, mégis telve van minden képe friss egyéni élménnyel. Neoklasszicistából vérbeli impresszionistává fejlődött. Bibliai és mitológiai témáit nem kulisszaszerű háttérrel övezi, mint a klasszikusok, hanem közvetlen természetszemléletből alakított él- ménysorozattal. Legtökéletesebbek azok a képei, ahol az Akadémia hatása alól fölszabadulva rábízza magát a természetre. Tele vannak ezek a képei hajszál finom hangulat- megérzésekkel. Gazdag lélek az, aki így át tudja érezni a természetnek azt a kis négyzetét, amit vásznára lehel. Nem kell művészi grafológusnak lenni, hogy az emberi lélek hangulat- hullámzásait végig tudjak vezetni Handmann Adolf festményein. A tobzódó színekkel, friss ecsetvonásokkal festett nevető képeitől a gordonka hangalatokon át a megfontolt komoly drámai előadású képekig minden lélekrezgést megtalálunk. Vérbeli művészete mellett technikai fölkészültségét csodáljak másodsorban. A lelkiismeretesség, gondosság, az anyag őszinte tisztelete és az anyaghoz való hűség jellemző tulajdonsága vásznainak. Művészetét nemcsak Eger műértő közönsége, hanem az ország és a külföld szakértői is mindenkor elismerték. Három aranyérem tanúskodik róla. — A Nemzeti Szalonnak alapító, a kecskeméti Művésztelepnek rendes tagja volt. Képeivel több ízben részt vett Egeren kivül Budapesten és Münchenben a Képzőművészeti Támlát és a Münchner Künstler Grossenschaft tárlatain. Képzőművészeti munkássága mellett mint rajzpedagógus is kiváló volt. Az egri, kassai, kecskeméti és nagyszebeni m. kir. áll. fóreálisko- Iáknál tanárkodta végig szolgálati éveit. A középiskolai művészeti oktatás volt főcélja, melynek nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kivül is mindenkor lelkes • apostola
