Eger - hetente négyszer, 1944

1944-08-19 / 131. szám

t Eger, L V. évfolyam, 131. szám. A H A 20 FILLÉR » Szombat Trianon 25, 1944. augusztus 19. S&OFIZETÉSI DÍJi ■§gg hónapra 3 P 40 fillér, l/4 évre 10 P, — Bgges szám árai hétköznap 20 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI LAP, MEOJELEHIK BETEKKÉNT NÉOTSZEB SZEBKESZTÓSCO: Licenm, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent Jánoa- Ngomda. Telefon 171. Csekkszámla: 54.00li az arcvonalakról pótolja elvesztett hadosztályait Az Interinf jelenti: A szovjet nyári oőenzivájáűak beható szemlé­lete után érdekes következtetéseket állapítanak meg német katonai rész­ről. Az offenziva egyes súlypontjai­nak kialakításához, a támadó ékek bevetéséhez és a veszteségek pót­lásához a szovjet nem a hátország­ból rendel' tartalékokat, hanem a szomszédos mrcvonalakról. így a Visztulái súlyponthoz a finn arcvo- n&lról, & középső szakaszhoz a ro­mán arcvonalról vont el hadosztá­lyokat. Harminckilenc magyart gyilkoltak meg a bolsevisták Észtországban (TP.) Az Uusi Suomi rovali kü- löntudósítása elmondja, hogy Észt­országban a bolsevista uralom ide­jén 53 397 polgári lakost gyilkoltak meg vagy hurcoltak el a bolsevis­ták. Ezeknek 90 százalékát észt nemzetiségűek tették ki. A többi áldozat nemzetiség sze­rint így oszlott fneg: 4656 orcsz, 520 svéd, 235 német, 136 lett, 146 lengyel, 120 finn, 39 magyar, 39 Yon Schramm német haditudósító becslése szerint a Szovjet a június közepér megindult offenziva kezdete óta mintegy 200 lövészhadosztályt és 4—5000 páncélost vetett harcba. Ezzel az óriási« tömeggel nemcsak tért akart nyerni, hanem össze akar­ta roppantani az egész német arc- vonalat és mefisemmisíteni a német keleti hadsereg zömét. A szteppék irányából jövő tömegrohamot ismét sikerült elhárítani. A harc tovább tart s alig múlik el nap nagyobb orosz támadás nélkül. Ezek ellenére már hosszabb idő óta ismét van ingermanlandi, 20 litván, 16 tatár, 13 ukrán, 7 cseh, 6 dáD, 5 francia, 2 román és 1—1 olasz, görög, tö­rök, svájci és hollandi. A bebizonyíthatólag meggyilkol­tak számából kitűnik, hogy a GPU a legnagyobb gyűlölettel az észte­ket, az oroszokat és az ingerman- landi&kat, rajtuk kívül a németeket és a finneket igyekeztek kiirtani. német keleti arcvonal. Már július végén sikerült megvalósítani azt, amit nemcsak az ellenség, de még a semleges megfigyelők sem tar­tottak valószínűnek: az új keleti» arcvonalat egész hosszában sikerült rögzíteni s augusztus első felében egységes és zárt vonallá kovácsolni. Egyes gyújtópontákon és betöré­si helyeken tovább tartanak ugyan a súlyos harcok, nagyjában és egé­szében azonban az új arcvonal ren­deződött, tagozódott és kiegyenlítő­dött. * meretlen fogalom. A háziasszony sokkal jobban le van kötve* mint volt a múltban, nem szólva arról, hogy a háztartás egyensúlyban tar­tása bizony összehasonlíthatatlanul több gondot és időt igényel, mint régen. A női társadalmi megmozdu­lások élharcosai pedig, az iskolai végzettséget már megszerzett, da még család vagy állás által einem foglalt fiatal nők nincsenek többé. Elfoglalták a hivatalok üres író­asztalait, vagy az üzemekben, a kereskedelemben dolgoznak, hogy pótolják a harcoló férfit. Egész csekély tehát azoknak a száma, akik minden idejüket nehézség nél­kül a nemes cél szolgálatába állít­hatnák. Az áldozat csak akkor ál­Ha apró gyermek, hiztartási^on- dok, vagy hivatal teljesen lehetet­lenné is teszik a hiánytalan oda­adást, legalább egy-egy órát min­denkinek módjában áll a nemes célért dolgozni. Nem képeznek ez alól kivételt a serdülő leányok sem, akik különben még a betegápolás terén sem jöhetnének koruk miatt ■-.zámitásba. Megnyugtató és felemelő érzés volt látni, hogy a végső erőfeszítés idején több helyről is felvetődött a vöröskeresztes segédszolgálat meg­valósításának gondolata és hogy ez a gondolat éppen azoknak a ható­ságoknak az íróasztala mellett szü­letett, ahonnan a mai ember hábo­rús áldozatoktól nehéz életét irá­nyítják. Ezeknek a hivataloknak a tisztviselői elsősorban magukkal szemben alkalmazták a háború ál­dozatot parancsoló hangját. Elsőnek Acsay Dénes dr., a m. kir. közellátási felügyelőség veze­tője jelentette örömmel, augusztus 14-óa kelt levelében, hogy a veze­tése alatt álló hivaial tisztviselőnői, tisztviselőinek a feleségei, de ma­guk a tisztviselők is jó magyar szivval és segíteni akaró lélekkel vállalkoztak arra, hogy a rendkívül terhes hivatali elfoglaltság mellett megmaradó szabadidejük egy részét a hadikórházak rendelkezésére bo- csájtják. Hasonló szellemben cselekedtek Eger város hivatalainak a tisztvi­selőnői is, akik augusztus 16-án Pál Endre dr. polgármester vezeté­sével összegyűltek és elhatározták, hogy addig is, amíg a társadalom kevésbbé igénybevett tagjait erre a munkára meg nem szervezik, teljes egészében vállalják a vöröskeresztes segédszolgálatok ellátását. Munka bőven várja a jelentkező­ket. El nem képzelhető az a meg­feszített muika, ami egy többszáz­főnyi sebe8ültszállitmány érkezésé­nél folyik. Az orvosokat és ápoló­nőket a legszükségesebb orvosi munka köti le ilyenkor. Kell tehát valaki, aki melegséget, aki egy szál virágot visz a kórtermek ilyenkor különösen komor hangulatába. Aki, dozat, ha lemondással jár. Ahogy a másfél éven keresztül önként és ellenszolgáltatás nélkül dolgozó hölgyek működnek, úgy talán még mások is szakíthatnak időt maguk­nak. Tartson mindenki szigorú lelki- ismeretvizsgálatot! Elsősorban azok­hoz fordul a Vöröskereszt, akik vagyoni és társadalmi helyzetüknél fogva megtehetik, hogy idejüket el­lenszolgáltatás nélkül a nemes em- berbaráti' és elsőrendű hazafias munkának a szolgálatába állítsák. Ha győzni gkarunk, áldozatot kell hozni. Aki teheti, jelentkezzék te­hát pótlólag a vöröskeres^tes ápoló­női tanfolyamra, hogy ezáltal is elősegítse a haza védelmében meg­sebesült honvédeink ápolását. szeretettel üdvözli a hazaérkezett se­besültet, aki megírja helyette a hozzátartozókat megnyugtató érte­sítést, ha ő nem tud írni, aki fel­adja a táviratot, vagy más kis meg­bízást teljesít. Azután következik a munka legfárasztóbb része. A harcokban szétszakadt zubbonyok és nadrágok megfoltozása, a fer­tőtlenített ruhák kivasalása, pecsé­tek, foltok kitisztítása, gombok fel­varrása. Száz és száz komoly mun­kaóra követelménye ez, de halaszt­hatatlanul szükséges, hogy a fent- járó sebesült felöltözhessék és rend­beszedett ruhájában újra embernek érezhesse magát. Itt nem várha­tunk rideg biva^ilos megoldásra, mely természetesen ilyen kivételes esetekre állandó személyzetet nem tarthat szolgálatban. A megoldás azonban ilyenkor .sem késhet, ne­hogy a sebesült ezekben a kritikus percekben érezze magát legelhagya- tottabbnak a társadalomtól. Amikor pedig a kötözés ideje elmúlt, a dél­utáni órákban a kórterem felügye­letét is vállalhatja a kisegítő, hogy az ápolónők munkáján .és az ápol­tak ellátásán segítsen. Ö volna vé­gül az összekötő kapocs a sebesült és a hozzátartozók között és mint egyben a hadigondozott család vé­delmét is ellátná, panaszaikat, ké­relmeiket megfelelő helyre eljuttatná. Nagy és nehéz munka ez, de meg kell oldásnak, ha győzni aka­runk és ha be akarjuk váltani azo­kat az ígéreteket, melyek búcsúz­tatásánál a nemzet egyetemessége nevében elhangzottak. Ilyen nagy eredményt azonban csak nagy létszámú csapattal és lelkes, fegyelmezett munkával lehet elérni. Még egyszer felszóllítjuk azo­kat, akik önkéntes ápolónői munkát vállalhatnak, jelentkezzenek a vö­röskeresztes ápolónői tanfolyamra, akik azonban külső okok miatt kép­telenek erre, testületenként vagy társulás szerint vállaljanak egy-egy épület, vagy legalább egy kórterem gondozását. Jelentkezni a belvárosi hadikórház irodájában lehet. Az ifjúságot pedig újból kérjük, hogy műsorok, sportdélutánok ren­A tisztviselőnők példát mutatnak Lesz-e Egerben vöröskeresztes ápolónői tanfolyam? Eger, augusztus 19. Lapunkban már a múlt héten megemlékeztünk azokról a nehéz­ségekről, melyekkel a hadikórházak és az- azokban működő önkéntes ápolónők ápolónői utánpótlás hiá­nyával küzdenek. Amikor az egri hadikórház több mint másfél évvel ezelőtt megalakult, nagy lelkesedés­sel jelentkeztek az egri társadalom hölgyei, hogy ezen a téren is ele­get tegyenek hazafias kötelességük­nek. Rendelkezésre állt továbbra megfelelő számú hathetes tanfolya- mot végzett nő, akik állásszerűen vállalhatták az emberbaráti nehéz munka elvégzését. Másfél év alatt azonban a kórház sebesült létszáma fokozatosan, he­lyenként pedig Ugrásszerűen emel­kedett. Az önkéntes és vezetői mun­kát pedig mindég ugyanazok az ál­dozatos hölgyek végzik még ma is, akik a megindulásnál jelen voltak. Számuk legfeljebb külső okok kö­vetkeztében csökkent, de számotte­vően nem emelkedett. Utánpótlásról — valljuk meg szé­gyenkezve, — elsősorban megfelelő érdeklődés hiányában nem lehetett gondoskodni. így az üres helyeket válogatás nélkül szükségképen ki­képzett ápolónőkkel kellett betöl­teni. A vöröskereszt most is tanfolyam • megtartását hirdette, azonban az augusztus 15-iki jelentkezési napon a jelentkezők száma oly kicsi volt, hogy a tanfolyamot csak további jelentkezések esetében lehet meg­tartani. Itt azonban a nők különben nem menthető mulasztásának a megérté­sére egy-két tényt kell leszögez­nünk. A háztartási alkalmazott ma már a legtöbb háztartásban’ isme­Kétszáz lövészhadosztályt és négy -ötezer pánéélost vetett be a szovjet a nyári ollenzlvába Csak egy órát a sebesülteknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom