Eger - hetente négyszer, 1944
1944-08-04 / 122. szám
L a EGEK 1944. augnsztúí 4. akciók: különösen az aszó- és juh- akciók üdvös hatásait méltányolta. A jelentéshez elsőnek Bakó János m. kir. gazdasági főfelügyelő szólott hozzá, s biztosította az egyesületet a földmívelésügyi miniszter messzemenő támogatásáról. Rámutatott a közgyűlés tárgysorozatára kitűzött Zöldmező Szakosztály megalakításának fontosságára, valamint az értékes apaállatok tenyésztésben hosszabb időn át való megtartásának jelentőségére. Az Országos Tórzskönyveló Bizottság üdvözletét tolmácsolta és messzemenő támogatását helyezte kilátásba Kövy [József. Rámatatott arra, hogy a hivatalos állattenyésztési kereteket a gazdák tudatos tenyésztési munkássága, tanulási készsége tüdja igazán eredménnyel kitölteni. A minőségi állattenyésztés minden vonalon követelményeket támaszt és különösen népies irányban csak a közösségi gondolat, az együttes munkára való tömörülés fogja meghozni a kívánt eredményeket. PIŐ8Z István országgyűlési képviselő köszönetét mondott az egyesület lelkiismeretes tenyésztői munkájáért, amelyet a gazdaközönség támogatására kifejtett. A széleskörű állattenyésztés az alapja a fogyasztási alap termelésének, és a közellátási feladatok, így a zsírtermelés, tejellátás, hús- és baromfitermékek terén jelentkező nehézségek csak az intenzív, minőséget is figyelembe vevő tenyésztői munka alapján lesznek elhirithatók. Kecsmár József felszólalása után Takách Lajos, a Hegyvidéki Zöldmező Szövetség igazgatója mutatott rá a rét és legelőgazdálkodás, valamint az okszerű takarmánytermelés fontosságára. — Ezen a téren nagy lépést fog jelenteni az, hogy az egyesület elhatározta a Zöldmező Szakosztály megalakítását. Intenzív, a fáradságokat lem néző válvetett munkával kell az állattenyésztés alapját képező Zöldmező gazdálkodást megvalósítani, mert megfelelő takarmányozás nélkül sem minőségi, sem mennyiségi haladást felmutatni nem lehet. A közgyűlés ezután megalakította a Zöldmező Szakosztályt, majd elfogadta a számvizsgáló bizottság által beterjesztett zárszámadást és költségvetést. Ha nem szűnik a vonatok zsúfoltsága — engedélyhez kötik az utazást Csak a legszükségesebb esetekben utazzunk vonaton A Magyar Távirati Iroda jelenti: A július 28-án életbe léptetett vasúti korlátozásokkal kapcsolatban illetékes helyről újból felkérik a közönséget, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzék vasúton. A vasúti utazáshoz ezidószerint nincsen szükség semmiféle engedélyre, de ha a vonatoknak — sajnos még mindig fennálló — túlzsúfoltsága nem szűnik meg, akkor az illetékes tényezők kénytelenek lesznek az utazási engedély bevezetésének gondolatával foglalkozni. Az illetékes körök szeretnék elkerülni az utazási engedélyek rendszerének bevezetését, de ez elsősorban a közönségen múlik, vájjon megszívleli-e a felesleges utazások elkerülésére már többízben közölt felszólítást. Járd körül lakásod minden este, nem szürődlk-e fény valahonnan. Minden lány halálos veszély I Szeptember előtt nem kezdődik meg a tanítás Tervet dolgoztak ki a kultuszminisztériumban a tanerő és tanteremhiány megoldására Eger, augusztus 4. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium közölte, hogy az 1944— 45. iskolaévben a tanítás sem a népiskolákban, sem a középfokú iskolákban nem kezdődik meg szeptember előtt. Ezzel a hivatalos tájékoztatással megszűntek a különböző találgatások az iskolaév megnyitására vonatkozóan, amelyek részint tndni vélték, hogy már augusztusban kezdődik a tanítás, másrészt agy szóltak, hogy a légitámadások miatt az idén is csak a téli hónapokban indul meg. Igen sok kérdés merült fel az iskolai tanítás megindításával kapcsolatban. Köztudomású, hogy az iskolaépületeket kevés kivételtől'el- tekintve, honvédelmi célokra foglalták le és jelenleg az a helyzet, hogy ma nem is lenne hol megkezdeni a tanítást. Megoldásra vár a taneróhiány kérdése is, minthogy a tanszemélyzet tekintélyes része katonai szolgálatot teljesít. A kultuszminisztériumban mindezekre vonatkozóan a tankerületi főigazgatóságok javaslatai alapján tervet dolgoznak ki. Eszerint 2—3 intézetet helyeznek el egy épületben. Elgondolások vannak arról, hogy ahol más megoldást nem találnak, ott az egyesületek helyiségeit veszik igénybe, sót ha kell, kávéházakat és előadótermeket is átalakítanak tantermekké. A tanerőhiány kérdését az iskolák egymás között oldanák meg, a tanítók és tanárok kölcsönös rendelkezésre bocsátásával. Nyolcvannegyedik éve gondozza ° a vármegye árváit a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony -Nőegylet Eger, augusztus 4, A Hevesmegyeí és Egervidéki Jótékony Nóegylet szerda délután tartotta 84. évi rendes közgyűlését az egylet árvaházában. Okolicsányi Imréné elnökletével megjelent a közgyűlésen a város női társadalmának színe-java, méltó követőiként a buzgó elődöknek, akik az elmúlt 8 és fél évtized alatt nem szűntek meg melegen dobogó szívvel istá- polni a vármegye árváit és szegény gyermekeit. A gyűlést Okolicsányi Imréné nyitotta meg és néhány szóval rávilágított a Nóegylet feladatára a mai időkben. Ezek a lemondás, a bánat enyhítése, a könnyek letörlése és a példát adó segítés. Száva János érseki irodaigazgató, az Egylet főtitkára terjesztette elő azután jelentését az elmúlt iskolaévről. Mindenekelőtt kegyelettel emlékezett meg az Egylet két nagy halottjáról, Okolicsányi Imréről és és Breznay Imréről, akik örökre beírták nevüket munkásságokkal az Egylet történetébe. A jelentés beszámolt az Egylet taglétszámáról és működéséről. A tagok száma 233, alapító tag 21. A jótékony célú egyesület munkássága az elmúlt évben is bőkezű támogatókra talált, ezek között elsőnek kell megemlíteni Heves vármegyét és Eger városát, egri kereskedelmi iskolát és az Egri Kér. Sajtószövetkezetet, valamint több magánost, akiknek nevét feljegyzi az egyesület története. A Nóegylet legfontosabb feladata az árvaház fenntartása. Az árvaházat internátusi ellátásra vállalt középiskolai tanulók befizetéseiből látja el anyagiakkal. Az ingyenes helyeket a választmány ítéli oda a leginkább reá szorulóknak. A hadiárvák valamennyien szorgalmasak és jó magaviseletüek. A növendékek tanulmányi eredményeinek fokozatos javulásában igen jelentős része van az árvaház igazgatójának: Csintalan Gusztávnak, aki az intézet gazdasági irányításában is jelentékeny szerepet vállalt. A háztartást özv. Sümeghy Árpádné vezeti nagy szakértelemmel. Vezetése mellett a személyzet becsületes munkát végez. Az árvaház vagyonával takarékosan gazdálkodott a Nőegylet vezetősége. Az elmúlt két év folyamán közel 19 ezer pengő megtakarítást ért el a vezetőség s ebből most rendbehozatta az épületet. Igen érdekes a főtitkári jelentésnek az a része, amelyben dr. Száva János ismertette a Nóegylet jövőre vonatkozó terveit. Ezek a tervek a mai háború hadirokkantjainak nevelésével kapcsolatosak. Hónapok óta tárgyalásokat folytatunk — mondja a jelentés — az illetékes minisztériumokkal, az Országos Hadigondozó Szövetséggel és a hatósággal, valamint a helyi hatóság szerveivel ebben a kérdésber. Elgondolásunk az volna, hogy Heves vármegye hadiárváinak nevelési céljára hatósági támogatással föld ingatlanban alapot létesítünk, amelynek évi jövedelméből árvaházunkban a hadiárvákat, később az egyéb árvákat nevelhessük. Ismételt kérelmeinkre az Országos Hadigondozó szövetség előbb 160 ezer pengőt, majd későbbi tárgyalásaink során az Országos Hadigondozó Szövetség az Országos Hadigondozó Hatósággal együtt több, mint fél millió pengőt helyezett kilátásba az említett cél megvalósítása érdekében. A főtitkári jelentést a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta. A továbbiakban a számvizsgáló bizottság megüresedett elnöki székébe Sávoly Lajos számvevőségi tanácsost választotta meg. A számadások letárgyalása és az ellátási díjak megállapítása egészítették ki a közgyűlés napirendjét. Ingatlanforgalom, Barta József és neje egri lakosok eladták Jakab Józsefné egri lakosnak a Verószala u. 186. sz. alatti pinceházas belsőséget udvarral 11Q öl terjedelemben 1800 P. vételár fejében. Özv. Borőczy Dezsóné egri lakos ajándékozó ajándékba adja kk. Lajos Zoltán és kk. Lajos László törv. képv. dr. Lajos Győző egri lakosoknak örökbe és visszavonhatatlanul a Sánc közben 84[>öl területű kertet és a Mekcsey utcában 70n-öl területű beltelkes kert és házhely ingatlanait teljesen ingyen és ellenérték nélkül ajándékul. Szálkái Sándor egri lakos eladta Magyari József és neje egri lakosoknak a Yerőszala a. 216. számú pinceházas belsőséget 3700 P. vételár fejében. Kindorn&i Lajos és neje cserép-
