Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-26 / 14. szám

L944 j ami ír 26 EGER 3 Előadássorozat „Családért—Eggházért- Hazáért“ címmel az Eger-Bal városi Róaai Katolikus Egyházközség a Credo és az*Eaae- rícana közreműködésével, valameny- nyi Katolikus Egyesülettel karöltve 1944. évi január hó 30-tól február hó 27-ig az egri Kaszinó nagyter­mében vasárnapokon és Gyertya- szentelő Boldogasszony ünnepén d.u. 8 órakor „Családért—Egyházért— Hazáén“ címen előadássorozatot rendez, amelyre a rendező egyesü- 1-tek szeretettel hívják és várják Eger város katolikus közönségét. Az előadás részletes műsorát időn­ként közölni fogjuk. 19M. január 30. 1. Megnyitó. Mondja Szentgyörgyi József, apát, kanonok, az R. C. egyházmegyei igazgatója. 2. Ahogy Isten az államot nézi. Elő­adó: Dr. vitéz Pataky István kir. törvényszéki tanácselnök. 3. János vitéz. Bábszínházi bemutató. Előadja a ciszterci gimnázium Ko- háry István-cserkészcsapata. 19‘iht. február 2. 1. Harmath A.: Boldogasszony anyánk. Előadja az érs. kereske­delmi középiskola énekkara. Ve­zényel: Virágvölgyi Béla kereske­delmi középiskolai tanár. 2. Ahogy Isten a munkát akarja. Elő­adó: Dr. Angyal Lajos érs. keres­kedelmi középiskolai igazgató. 3. Halmos L.: Ének Árpádházi Szent Margithoz. Előadja az érs. keres­kedelmi középiskola énekkara. Egyesületi élet Az egri kereskedők és iparosok munka- közösségi szakosztálya ezidén is foly­tatni kívánja az előző hónapokban megkezdett s nagy érdeklődést ki­váltott előadássorozatát. A terve­zett előadások sorában legközelebb dr. Angyal Lajos kereskedelmi közép­iskolai igazgató, jogakadémiai m. tanár a pénz szerepéről tartja meg folytatólagos előadását. Későbbi időben a szociálpolitika és iparpoli­tika köréből tájékoztató előadások kerülnek sorra szemléltető bemu­tatókkal kísérve. Az Egri Szabad Egyetem. — Mint is­meretes az Emericana Egerben a tél folyamán a vármegye értelmisége részére hathetes szabad egyetemi tan­folyam rendezését vette tervbe a hit-, társadalom- és gazdaságtudományok kö­réből országos nevű szakférfiak be­vonásával. A rendkívüli viszonyok, az utazási és ellátási nehézségen következtében a terv megvalósítá­sát a rendezőség későbbi időkre t halasztani kényszerült, de a kezde­ményezést továbbra is kezében tartja s a viszonyok javulásával ismét napirendre tűzi. HÍREK Előfizetőink figyelmébe! Amennyiben technikai aka­dályok miatt nem áll módunk­ban pénzbeszedővel az elő­fizetéseket beszedetni, tiszte­lettel kérjük helybeli havi és negyedévi előfizetőinket, hogy lapunk mai számához mellé­kelt postatskarékpénztári be­fizetési lapon, vagy a kiadó- hivatalban eszközöljék az elő­fizetéseket. Aki február hó 4-éig az elő­fizetést be nem fizeti, a lap további küldését beszüntetjük: Az EGER kiadóhivatalai Társadalmi naptár Január 30: Délután négy órakor a Koháry bábszínház „János vitéz“ előadása a ciszterci gimnázium eserkészotthonábau. Tábori bácsi nyugalomba vonult s ünnepélyesen elbűcsúztatták a postahivatalban, bajtársi szeretettel és megbecsü­léssel. Tábori bácsi most már odaírhatja I. osztályú címe és jellege elé, hogy cy. És csendesen, szerény mosolyá­val távozik tudatunkból. Anélkül, hogy lépne egyet is hátrafelé, ho- mályosodni kezd a képe,[lassan tűnő emlékké vékonyul azok számára, akik mindennap látták és beleolvad a nyugdíjasok egyforma sokaságába, amely csendesen hunyorog a tava­szodó napsütésben a kertek padjain. Negyven évig szolgált Tábori bá­csi s ha most amerikaiak volnánk, nem késnénk kiszámítani, hogy hány kilométert fogyasztott el ez alatt a négy évtized alatt, s azt sem, hogy mennyi tömérdek pénzt számolt el, s még hozzá hibátlanul; hogy az előbbi eredménnyel hányszor gyalo­golta volna körül a főidet az egyen­lítőnél s minő terjedelmes földbir­tokot vásárolhatott volna az utób­biból. Da európaiak vagyunk; s ben­nünket a szeme érdekel a drótke­retes pápiszeme mögött, a mosolya érdekel deresedé bajúsza alatt: az az áldozat, amit postás életnek ne­veznek. A felnőttek számára a mese iz­galmát, kiszámíthatatlan fordulatait, valószínűtlen ajándékozását jelenti a postakocsi. Különböző alakú csoma­gok rejtőznek benne és rajta s még akkor is váratlanul érkezett, friss örömet jelentenek, ha pontosa* időre vártuk őket s jól megfizettük tartal­mukat. S aki mellette jár, tömött táskával és nehéz, csörgő kulcsok kai, holmi mesebeli kapusnak tűnik, aki egy mozdulattal a meglepeté­sek, a csodák kapáját nyitja ki, tárcájából pedig elővarázsolja ba­bonás nagyhatalmával a Pénzt. Tábori bácsi talán sohasem gon­dolta végig ezt ilyen eltökélten és mégis valóságosan hordozta ennek a hivatásnak a magasabbreadűségét, szellemi finomságát. Az arcán mind­járt meg lehetett látni, hogy piszkos- zöld fizetési meghagyást hoz-e, ilyen­kor rö8telkedve vouu meg a vállát; vagy piros és fehér utalványokat, amiket csak alá kell írni s kibújik rekeszéből a bankó. De Tábori bácsi még a legrosszindnlatúbb fizetési meghagyást is elviselhetővé tudta tenni. Mert soha, semmit sem adott át csomagolatlanul. Mindent mosoly­ba csomagolt, a felszólítást piron- kodásba, az utalványt, a csekket vidámba és együttérzőbe s ha csak három-négy pengőt küldtek rossz időkben valahonnan, még hat pen­gőnyit mosolygott hozzá, hogy leg­alább tíznek lássék. És járt és mo­solygott és osztogatott, körüimoso- lyogta és osztogatta a várost, olyan lélekkel, mintha 5 adta volna sze­mélyesen mindazt, amit hozott. És járt esőben és hóban, hidegben és forrósáéban, sokszor este őt őrá volt és hat, de még nem ebédelt, mert sok a munka, kérem és még el is kell számolni, mielőtt ebédelni megy az ember. Az intézményeket nem vezetőik képviselik legjobban és legigazabban, hanem legkisebb munkásaik. Az egy ház tekintélyét nem a bíborosok ad­ják, hanem a falusi káplánok, az állam súlya nem attól függ, hogy királya mennyit nyom a trónon, ha­nem hogy legkisebb polgárának hite és munkája mekkora, egy vállalatot sohasem a vezérigazgatója tehet ro­konszenvessé, hanem legszerényebb fizetésű és minőségű alkalmazottja. Tábori bácsira büszke lehet a ma­gyar királyi posta, mert valóság- fölötti értékeit hordozta negyven éven keresztül egy városon: pon­tosságán, lelkiismeretességén, és szí­ves készségén túl a szolgálat lel­kességét. Most, hogy négy évtized polgárian hősi munkája után nyugalomba vo­nult, nem kívánnak neki semmit. Mit kívánhatnánk még annak, aki mosollyal van tele. Kívánjak talán a milliomodrészét annak a pénznek, amit kifizetett a negyven év alatt? Becsületes szegény ember ő, mit kezdene avval. így csak megszorítjuk melegen a kezét, mintha munkában meg­őszült apánk és bátyánk kezét fog- nók: Isten megáldja Tábori bácsi! (por) — Csütörtökön este Eger érseke'mondja a Pázmáng em­lékbeszédet a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Páz­máng Egyesületében. A Kato­likus írók És Hírlapírók Országos Egyesülete január 27-én, csütörtö­kön tartja közgyűlését. A gyűlés utáni vacsorán a Pázmány emlék­beszédet dr. Czapik Gyula m. kir titkos tanácsos, egri érsek mondja. Hirdessen az ,EGER“-ben l Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet. — A MOVE hüségggűrű]ével tüntették ki Zalányi József számvevőségi főtanácsost. A MO?E miskolci szervezete most ün­nepelte fennállásának negyedszá­zados évfordulóját. A miskolci szer­vezet ebből az alkalomból díszköz­gyűlést tartott. A közgyűlés egyik megkapó jelenetéről a következők­ben számol be a miskolci sajtó: Az egyesületi elnök az emelvényre ké­rette ZaláDyi József számvevőségi főtanácsost, kinek a MOVE orszá­gos elnöksége részéről — 25 éves odaadó muukássága elismerésekép­pen — egy ezüstből készült gyűrűt, a „hűség gyűrű“-jét nyújtotta át közvetlen szavak kíséretében. Za­lányi József meghatódott hangon mondott köszönetét a kitüntetésért. A közönség meleg ünneplésben ré- setítette Zalányi József számvevő­ségi főtanácsost. — Gazdajavaslat a vadorzók leküzdésére. Rohamosan terjed é& közgazdaságilag is nagy károkat okoz az orvvadászás. A vadorzók tekintélyes része mindenre elszánt ember, akik életveszélyes fenyegeté­seiket sok esetben be is váltják. Nagy igénybevétele folytán a csend- őrség általában nem képes a vad- orzást megszüntetni. A vadőrök és vadászok ellenőrzése sem lehet ha­tásos. A közigazgatás által a vad­orzókra jelenleg kiszabható, viszony­lag enyhe büntetések mellett az orvvadászok száma évről-évre sza­porodik. — Miudezek ismeretében a miskolci Gazd*kamara most rész­letesen indokolt felterjesztéssel for­dult a foldaívelésügyi miniszterhez annak érdekében, hogy az igazság- ügyminiezter törvényjavaslatot ter­jesszen elő a vadorzásnak lopássá minősítéséről. Csak így lehet gátat vetni a vádorzás mértéktelen sza­porodásának. Szükséges, hogy a vadorzók által idegen területen tör­tént vadelejtést és az eltulajdoní­tást lopásnak minősítsék, amennyi­ben ped g vad elejtés nem történt, lopási kísérletnek. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara kezdeménye­ző javaslata a magyar gazda és vadásztársadalom körében nagy ér­deklődést keltett, s az abban foglal­takat az Országos Mezőgazdasági Kamara is támogatja a földmívelés- ügyi miniszter úrnál. — Számolólap-illetékbélye­gek forgalombabocsátása. A m. kir. pénzügyminiszter 217.870 — 1943. sz. rendeletével a számolólap­illeték lerovására 1944 január 1-tól tíz-, húsz- és ötvenfilléres. továbbá két-,öt éstizpengős számolólap-ilieték bélyegeket bocsátottak forgalomba. A rendelet szerint 1944 február 1- től számolólap illetékének lerová­sára okmánybélyegeket már nem szabad haszaálni, hanem ehelyett a ezámolólapok illetékét az új szá­molólap-illetékbélyegekkel kell le­róni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom