Eger - hetente négyszer, 1944
1944-01-22 / 12. szám
1944. január 32. EGER 3 Churchill március közepe előtfre jósolja az Inváziót Stockholmból jelentik: „Még március közepe előtt & világ tanúja lesz a legnagyobb katonai vállalkozásának, amely valaha is a történelemben előfordult“ — ezt a jóslatszerű nyilatkozatot tette, londoni hírek szerint, Churchill angol miniszter- elnök, amikor egy képviselő megkérdezte tőle, hogy mikor indul meg az Angliában sokat vitatott invázió. A svéd főváros politikai köreiben ez a jövendölés nagy figyelmet keltett, mivel Churchill a mttlt évben is, a küszöbön álló szicíliai partraszállásra célzott, amelyek szerint nagy katonai események történtek, mielőtt a levelek lehullanak. (MTI) 5zdzötuen irodalmi dolgozat érkezett az Egri Katolikus Legényegylet irodalmi pályázatúra Megírtuk, hogy az Egri Katolikus Legényegylet országos irodalmi pályázatot hirdetett a magyarországi legényegyletek tagjai számára. Az országos pályázat az iparosság továbbképzésének nemes gondolatából indult ki és rendkívül nagy visszhangra talált. Az ország minden részéből ösz- szesen százötven pályamunka érkezett be az irodalmi pályázatra. A hatalmas tömegű dolgozat megbírá- lását meg is kezdte a Breznay Imre elnökletével működő bíráló bizottság, A pályamunkák számának nagysága és általában komoly színvonaluk azt mutatja, hogy az ország egész iparos fiatalságát áthatja a művelődés fontosságának gondolata. Szülök Iskolája A gyermek iskolába küldése Irta i Dr. Somos Lajos. XIV. Az iskolába indulás előtt némely gyermeken megokolatlannak látszó izgalmak vesznék erőt. Már hajnalban felébrednek, és nyugtalanul érdeklődnek azután, hogy hány őrá. Máskor szinte kibírhatatlan lassúsággal öltözködnek. Az ágy szélén ülve cipőjükkel babrálnak, vagy elmélázva maguk elé néznek. Étvágyuk is szeszélyes. Előfordul, hogy rosszul esik nekik a reggeli, úgyhogy kihányják. Hasfájásról is szoktak panaszkodni iskolába indulás előtt. Ezeket a jelenségeket sok szülő hajlandó úgy megítélni, mintha az iskolától való szándékos elmaradás miatt csak színlelné a gyermek. Kétségtelen, hogy az iskolának sok köze van ezekhez a jelenségekhez, és az is bizonyos, hogy ilyen esetben nem szívesen mennek a gyermekek az iskolába, arra azonban nem kell föltétlenül gondolnunk, mintha csak színlelésről volna szó. Különösen az iskoláskor első éveiben figyelhetők meg ezek a különös jelenségek. Alapjuk valami megokolt vagy megokolat- lan félelem az iskolától. A hajnalban ébredő és nyugtalanul az óra után érdeklődő gyermek az elfeé- séstől fél. Az öltözködéssel piszmogó, a készülődést elhúzó gyermek nem szívesen gondol az iskolába indulásra. Kellemetlen tapasztalatok, az iskolázás elején pedig kellemetlen képzetek nehezednek rá lelkére. Az iskolai életbe való beilleszkedés, a rendszeres tanulás és a főltétlen alkalmazkodás kemény feladatot ró minden gyermekre. Az idegileg erős gyermekek könnyen átesnek az iskolai élet kezdő izgalmain, az érzékenyebbek nehezebben edződnek hozzá Ezeket a reggeli izgalmakat és rendellenes megnyilatkozásokat nem szabad tragikusan vennünk, sem miattuk a gyermeket itthon tartani. Az ideges feszültséget nemcsak az iskolával kapcsolatos kellemetlen érzések válthatják ki, hanem az otthontól való elszakadás, a gondtalan gyermeki állapot és a kényeztetett helyzet megszűnése is. Belejátszhatik a fdtékenykedés- nek bizonyos fajtája is, amikor az iskolásgyermeknek kis testvére van, aki tovább éli otthon ‘paradicsomi boldog állapotát. Megértjük a gyermeki szív keserűségét, de nem érzékenykedünk miatta, nem akadunk fenn rajta, és mintha semmit sem tudnánk, útra bocsátjuk a gyermeket. Az életre meg kell edződnie, a küzdelem gondolatát és a lemondást meg kell szoknia. A tunya lassú öltözködés, a cipővel és a harisnyával való babrálás, a sürgetések és figyelmeztetések semmibe verése azt a látszatot kelthetik, mintha a gyermek közömbös volna az iskolával szemben, és egyáltalán nem izgatja, hogy rendes időben odaér e. Ennek a közömbös magatartásnak a hátterében mint ok sokféle jelenség meghúzódhat, így pl. lelki-alkati adottság, szórakozottság, önállótlanság, önbizalmatlanság, fáradt beletörődés, a dolgokba, lehetséges azonban, hogy dacos közömbösségről van szó a környezet ellen, amely megbántotta, illetőleg amellyel szemben vélt vagy valódi sérelmei vannak. (jFolyt, köv.) Legtöbben szívbajban, Inberknlözlsban, végelgyengülésben és rákban baltak meg Eger lakosai közül A halálozási statisztika főbb adatai Egerben Pilantsnnk vissza az elmúlt 1943. esztendőre s tekintsünk bele abba a táblázatba, amely egy egész esztendőben Egerben elhaltakról készített statisztikának mintegy fényképe. Amint az 1942. év halálozási statisztikáját, összehasonlítják az 1943. évben elhaltakról készített táblázattal, szembetűnik, hogy úgyszólván minden téren lényeges javulás észlelhető. Hz Egerben egész évben elhalálozottak száma összesen 625 személy, ebből férfi 336, míg nő csak 289. Ebben a 625 ben azonban az a 23 is bennfoglaltatik, mely a halvaszüietetteket tünteti fel. Az 1942. évben 610 az elhaltak összes száma, viszont 39 halvaszületés történt, tehát 16-tal kevesebb az 1943 ban halvaszületettek száma, ami bizony nagy csökkenés. Állandó egri lakos 466 volt a meghaltak közül, idegen illetőségű pedig 159. Betegségek szerint összefoglalva ugyancsak érdekes képet kapunk. Az elhalálozási táblázatnak összeállításánál, mint az előző évben is, itt is feltűnő egy- egy hónapnak számszerű hirtelen kiugrása. A halandóságot hónapok szerint vizsgálva, a legmagasabb halandóságot a koratavaszi és őszi hónapokban tapasztaljuk. Általában március a legveszedelmesebb, a légzőszervi megbetegedések — beleértve a tuberculosist — ebben az időszakban követelik a legtöbb áldozatot, de emelkedést mutat az október is. Az egész évi átlag, havonként számítva, 4ö—50 között mozog, míg az előbb említett két hónapnál márciusban 75 re, októberben 66 re emelkedik. A tuberculosis egész évben 60 halálos áldozatot szedett (az egész évben elhaltaknak 9’6%-a), ezek közül 38 férfi és 22 nö volt. A szív megbetegedései következtében 52 férfi és 63 nő halt el, ősz- szesen 115 egyén. (19.1 */#) A rákos betegségekben elhaltak száma összesen 56. Férfi 27, nó29. (9.3 °/«) Az előző évben ugyancsak rák következtében 49 nő halt el. Férfi csak 14, összesen: 63 egyén V8eyi8, 1942-ben még a % arány az összes halottakhoz viszonyítva 11 % volt. Az elmebetegek halálozási száma az 1942 évi számokkal összehasonlítva lényeges emelkedést mutat. 1943 ban összesen 80 elmebeteg halt el. 61 férfi és 19 nő. 1942 bea 49 férfi és 16 nő halt el hasonló betegségben. Végelgyengülésben 61, érelmeszesedésben 27, bélhurutban 19, járványos agyhártyagyulladásban 12, (április és május hónapokban) harctéri sebesülés (fagyás, lövés stb.) következtében Egerben elhalt 5 egyén. E helyen kívánom hangsúlyozni, hogy ebben a statisztikában csak az Egerben elhaltak szerepelnek, azok, akik valóban Egerben haltak meg s így itt vannak anyakönyvezve, tehát a holttányilvání- tottak, kiket a budapesti IV. kerületi Elöljáróság anyakönyvez, az itt közölt számokban nem foglaltatnak benne. Gyermekparalysisben 3 halálos végű megbetegedés történt. Öngyilkosság 9 fordult elő, 3 hő kivételével minden hónapban 1—1. A vallás szempontjából megvilágítva, nem kevósbbé érdekes a kép. 603 római katolikus, 39 református, 44 izraelita és egyéb vallást követő 16 egyén szerepel az elhaltak között. A halandóság kor szerint való tagolása a következő: Az 1 éves korig elhalt csecsemők száma egész évben 49, az előző évi csecsemőkorban elhaltak számához viszonyítva szintén számottevő javulásnak tekinthető, ugyanis 1942 ben 65 egy éven aluli csecsemő halálo- zott el. 1-9 évesig 27 gyermek halt el. 10—19 év között 22, 20—29 év között 31, 30—39 év között 53, 40-49 év között 67, 50—59 év között 81, 60-69 év között 101 (ngyanannyi, mint & megelőző évben), 70 éven felül pedig 171 egyén halt el. A közölt adatok megbízhatóak, mintán az elhalálozottakról egész éven át pontos kimutatás készül s abban minden Egerben elhalt egyénnek személyi adatai és halálának oka pontosan szerepel. Nyári Istvánná. IHWHENHPNHPWMMPMMWIIM1 — Tűz volt tegnap éjjel a Kristály fivegházban. Az elmúlt éjszaka folyamán éjfél után a szolgálatot teljesítő rendőrőrszem észrevette, hogy a Kossuth-tér sarkán levő Kristály üvegházban tűz ütőt ki. Azonnal értesítette a tűzoltóságot, ahonnan a kárelhárító tűzoltószakasz Lipkay József tűzoltótiszt- gyakornok vezetésével kivonult a tűz színhelyére és néhány percnyi gondos munkával megakadályozta a tűz továbbterjedését. A kárelhárító szakasz gyors beavatkozása következtében a kár egészen jelentéktelen. HELLER ÓRÁSMESTER (ÉRSEK-U. 9. SZÁM) Pontosan javllja óráit. Alapítva 1897. Telefon 3-13.
