Eger - hetente négyszer, 1944
1944-05-17 / 77. szám
All 16 FILLÉR Eger, LV. évfolyam, 77. szám. ♦ Szerda • Trianon 25,1944. május 17. \ 9 - _ BLÖFIZETÉSI DÍJi agg hónapra 2 P 89 fillér,1 V* évre 8 pengő, — Egges szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel: 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 170. Csekkszámla; 54.068« Eddig több, mint nyolcezer menekült helyezkedett el a vármegye területén Ml lesz a zsidók munkára való igénylésével Heves vármegye közigazgatási bizottságának legutóbb megtartott ülésén igen érdekes jelentések számoltak be a vármegye általános, pénzügyi, egészségügyi, és mezőgazdasági helyzetéről. Az ülés tárgysorozatának első pontjaként dr. Monostory Elek vm. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést. Jelentés a nyolcezer menekültről — Az elmúlt hónapban törvényhatóságunk oly arányú népmozgalomnak volt tanúja, melynek párját csak az évszázadokkal ezelőtti történelem mulatja fel. A népmozga- lomnak részben & Székesfőváros kiürítésével kapcsolatos kiürítések, részben a katonai bevonulások, részben pedig a zsidőságaak ghettókba való költözése volt az előidézője s a hatóságokra sok nyilvántartási, közélelmezési, lakásügyi és rendészeti feladatokat hárított. — A vármegye .területére ezideig 8102 személy érkezett Budapestről. A menekültek közül 445 Eger vá rosban, 16 Gyöngyös városban, 1500 az egri járásban, 2344 a gyöngyösi járásban, 1668 a hatvani járásban, 1150 a hevesi járásban, 314 a péter- vásárai járásban és 665 a tiszafüredi helyezkedett el. A menekültek és itt letelepedettek valóságos száma azonban a felsoroltnál lényegesen nagyobb, mert a bejelentett létszámban nincsenek azok benne, akik lakásutalvány nélkül rokonoknál vagy pedig előre kibérelt lakásrészekbe a bombázások után ide költöztek. A kiköllözöttek tényleges létszámát megállapítani alig lehet, mivel eddig bejelentési kötelezettség őket a m. kir. rendőrség működési területét kivéve nem terhelte. — A menekült lakosság elhelyezéséről, közélelmezési jegyekkel és r.élelmiciSrkekkel való ellátásáról gór doskodás történt. A kiköltözöttek egyet közélelmezési cikkekben (pl. zsír) nagyobb fejadaghoz jutnak, mint a két város törzslakossága. — Az elhelyezés és élelmezés megoldásában a vármegye lakossága dicséretre méltó igyekezettel sietett a menekültek segítségére. Panasz csak egyetlen egy helyről érkezett, azonban ez is alaptalan volt. A zsidóság elkülönítése befejeződött — A zsidóknak ghettőba való kiköltöztetése zavaró incidens nélkül megtörtént. — A törvényhatósági és községi tisztviselők származásának a ke. resztény fajiság szempontjából való ellenőrzésére az intézkedéseket megtettem. A bevezetett eljárás során Eger megyei városban 3, GyöDgyös megyei városban 5 alkalmazott elbocsátása vált szükségessé. A községekben csupán 1 zsidóalkalmazott volt. A törvényhatóságnak nincs* zsidó fajú alkalmazottja. — Rendelkeztem a zsidó írók műveinek a törvényhatóság könyvtárából való elkülönítése iránt, ami meg is történt. Kiválogató bizottságok működnek a női munkaszolgálat megszervezésénél — A belügyminiszter ur arról értesített, hogy a honvédelmi miniszter ur a 18—30 éves korhatárban lévő nők kőtelező honvédelmi mánk ára való igénybevételéről rendelkezett. A női munkaerőket elsősorban hadiüzemek, másodsorban polgári és katonai szervek, valamint magánüzemek részére veszik igénybe. A munkaerők kiválogatását a honvédelmi miniszter ur kiküldötte elnökletével alakult kiválogató bizottságok végzik. Az alispáni jelentéshez elsőnek Gräfl Károly szólt, aki a mezőgazdasági munkásság talpellátását tette szóvá. Beniczky Elemér a leventefoglalkozás szüneteltetéséhez fűzött megjegyzést. A gazdáknak az a kérelme, hogy a leventéket ne a nyár folyamán foglalkoztassák, hanem a késó ősz hónapjaiban, amikor már a mezőgazdaságnak nincs szüksége rájuk. Az elnöklő dr. Szabó Gyula alispán válaszában rámatatott arra, hogy a kormányrendelet a törvényhatóságra bízta, mikor tesz javaslatot a" leventefoglalkozás szüneteltetésére. A maga részéről úgy látta jónak, ha leventeképzés nem most, hanem a szorgos munka idején szüneteljen. A reodelkezések szerint az elmaradt képzést angnsztus közepéig kell pótolni. A rendelkezésnek ezt a részét kell megváltoztatni és a pótlás idejéül a késő őszi hónapokat megjelölni az illetékesek számára. KI lehet-e igényelni munkára a zsidókat? A mezőgazdasági jelentés után Beniczky Elemér hangoztatta, hogy a vetések rendkívül gazosak. A tisztítást az esős időben nem lehetett kezdeni és félő, hogy idejében nem végzik el a gyomtalanítást, a vetés bizonyos hányad» tönkremegy. Erre a munkára igénybe kell vésni a zsidóságot, annál is inkább, mivel ez kevés szakképzettséget igényei. Másik komoly veszedelem a cserebogár, amely az idén ismét fellépett. A múlt évben sokan azért nem tudták beszolgáltatni a megkívánt bnrgonyamennyiséget, mert a cserebogár pajorja tönkretette a termést, Újból közhírré kell tenni & cserebogár irtására elrendelt kötelességet és ellenőriztetni kell az irtást. Plősz István azt kérte, a vármegye intézkedjék a katonai hatóságoknál, hogy a beszolgáltatásra igénybevett szalma-meunyiségek elszállításakor ne sok ideig vegyék igénybe a gazdákat, mert a mai helyzetben a gazda minden perce drága. Gróf Keglevich Gyula a napszámbérek magas voltát tette szóvá, Gräfl Károly pedig kérdést intézett, hogy a ghettőba vonult zsidók gazdaságával mi történik. Szabó Gyula dr. alispán a felszólalóknak adott válaszában kijelentette, hogy a zsidók munkába igénylése még nem történhetik meg. Kilátás vau azonban arra, hogy néhány napon belül engedélyezik a kiigénylést, természetesen csak olyan körülmények között, hogy külön csoportban és a keresztényektől elkülönítve dolgozhatnak csupán felügyelet mellett. A cserebogár irtására vonatkozólag ígéretet tett arra, hogy újból felhívja a községi elöljáróságok figyelmét az irtási munkálatok ellenőrzésére. A szalma igénybevételét igyekezni fog meny- nyiségileg elfogadhatóbbá tenni. A napszám kérdésében az volna aleg- akosabb, ha sikerülne az illetékes tényezőket a napszám újbóli megállapítására bírni, a mai árviszonyoknak megfelelően. A zsidók gazdaságában, ha az meghaladjam mezőgazdasági ingatlannál a száz, szőlőgazdaságnál a húsz holdat, a pénügyigazgatóság a gazdasági felügyelőséggel karöltve gondaokot nevez ki. Heves vármegyében a gondnokok kinevezése megkezdődött és néhány napon belül befejeződik. A maga részéről nem töri, hogy bárkinek a kdéhez zsidó vagyontárgy megszerzése tapadjon. Azok ellen, akik vétenek, a legkönyörtelenebbül fog eljárni. Vitéz Subik Károly felszólalásában azt sérelmezte, hogy a zsidó lakások kiadásánál igen sok panasz merült fel. Igen sokan kapnak lakást azok közül, akiknek eddig is volt lakásuk, csak most kedvezőbb helyzetbe akarnak kerülni, ugyanakkor pedig a rászorultak közül sokan nem kapnak megfelelő lakást. Kérte az alispánt, ellenőriztesse a lakáskiutalásokat. Dr. Szabó Gyula alispán kijelentette, hogy a kiutalásokat ellenőrizteti egy vármegyei tisztviselővel. Ennél az a szempont az irányadó, hogy elsősorban a gettóból kiköltöző keresztények, másodszor az idehelyezett katonai alakulat tisztjei, harmadsorban a közszolgálati alkalmazottak, amennyiben lakásuk nincs, kapjanak elhelyezést s csak ezek után kerülhet sor azokra, akik lakást akarnak cserélni. Aki egy héten belül beszolgáltatja a birtokában lévé zsidó Javakat, mentesül a büntetéstől ' A belügyminisztérium felhívása a magyar társadalomhoz A zsidó vagyonok bejelentésével kapcsolatosan alapos gyann merült fel, hogy a keresztény közönség tagjai közül sokan, részben anyagi előnyök, részben pedig helytelenül értelmezett felebaráti szempontból zsidó értékeket vettek magukhoz, illetőleg rejtettek el. Ez a cselek-
