Eger - hetente négyszer, 1944

1944-05-12 / 74. szám

BÖBE 1944, május 12 Középiskolásoknál azok részére engedélyezhető szolgálathal asztás, akik 1944-ben még nem töltik be a 24. életévüket, az 1943—44. tan­évben a középfokú iskola utolsó­előtti osztályát sikerrel elvégezték és ekként a tartalékos tiszti ki­képzés előfeltételeként megkívánt végzettséget az 1945. évi általános bevonulási időpontig megszerezhetik. Felfüggesztették az OTI önkormányzatát lati vezetők kirendelése, valamint egyes közúti gépjárművek bejelen­tése tárgyában kiadandó kormány-' A kormány hozzájárult a Társa­dalombiztosító Intézetek önkormány­zatának felfnggésztése, egyes ipari (kereskedelmi) vállalatokhoz válla­rendeletekhez. Általános érvényű belügyminiszteri rendelet jelent meg a hivatali megszólításról A községek ügyigazgatásának egyszerűsítéséről szóló rendelkezés már utasítást tartalmazott arra nézve, hogy a hivatalos beadványok­ban, felterjesztésekben mellőzni kell a felesleges udvariassági szólamo­kat és mellőzni kell a „nagyméltó­ságú“, „mélíóságoa“, „nagyságos“ stb. címzéseket. A belügyminiszter most általános érvényű rendelettel intézkedett aziránt, hogy az ügy­intézésnél az elintézés szövegének rövidnek, világosnak, szabatosnak és magyarosnak kell lennie. Minden felesleges udvariassági kifejezés al­kalmazását mellőzni kell. Eii&nik tehát az aktákbal a már megszokott „van szerencsém tisz­telettel megküldeni“, továbbá „bátor vagyok felhívni nagybec>ű figyel­mét“ stb. kifejezés. De nem szabad használni beadványokban és hivatali ügyintézésben a nsgyméltőságod, méltóságod és nagyságod címzést sem. A belügyminiszteri rendelet ér­telmében a felterjesztés szövegében megszólításként annak a hivatali állását kell feltüntetni, akihez a felterjesztés, megkeresés stb. szól, tehát miniszterelnök ur, miniszter ur, főispán nr, polgármester ur, stb. Kívánatosnak tartom, — mondja a belügyminiszteri rendelet —hogy a tisztviselői és alkalmazottak & hivatali életben a személyes érint­kezés során is mellőzzék a IShgy- méltóságod, Méltóságod stb. meg­szólítást, tehát a személyes érint­kezésben is a Miniszter ur, Állam titkár nr, Főispán ur, Alispán ur, Polgármester ur, stb. megszólítást használják. Újabb adományok érkeztek szerkesztőségünkbe a bomba- károsultak jaoára Eger társadalma szinte kimerít- hetetlenüi adakozik a bombakáro- suitak javára. Nem mú ik el nap, hogy szerkesztőségünket, vagy na éppen lapszünet van, kiadóhivata­lunkat fel ne keresnék kisebb na- gyobb adományokkal. Tegnap és ma a következő ado­mányok érkeztek: Beniczky Miklós 200, ifj. Beniczky Miklós 20, ifj. Be- niczky Elemér 20, dr. Varga La­josáé Mátyásföld 20, Husovszky Kálmán 10, N. N. 30 pengő. Itt helyesbítjük legutóbbi elszá­molásunk néhány adatát. Az 53. sz. házcsoport Róz^- és Györgyényi- utca adakozásában Magyari Pál nem 10, hanem 100 pengős ado­mánnyal vett részt, ez különben az összeg összeadásából is kitűnik. Ugyancsak megemlítjük, mint az áldozatkészség szép példáját, hogy az egri pénzügy igazgatóság és a hozzá tartozó hivatalok 1400 pen­gőt fizettek be a bomb&károsult&k csekkszámlájára. Vasárnap este zárul Hamza Tibor festőművész kiállítása Komoly erkölcsi és anyagi siker a kiállításon Eger, május 12. Vasárnap lesz két hete, hogy Hamza Tibor festőművész megnyi­totta kiállítását a Kaszinó nagyter­mében. A kiállítás érdekessége az volt, hogy Egert matatta meg az egrieknek. Ebben a vonatkozásban, de látási és festési módjának erede­tiségében is egészen kiváló értéket jelentett a kiállítás. Érthető, hogy & tárlatot nagy számmal látogatták a művészet barátai és örvendetes, hogy a képzőművészeti nevelésben már jobban részesült fiatalság sürü tömegekben járt a kiállításra. Az erkölcsi siker mellett figyelemre­méltó az anyagi siker is, amennyi­ben már eddig is igen sok kép kelt el. A kiállítás vasárnap este 6 óra­kor fejeződik be. Hirdetéseivel célt ér el, ha az EGER ben hirdet. A „Vigyázz Szolnok“ rádió­figyelmeztetés után kb. 27 perc múlva érhetnek az ellenséges gépek Eger fölé Izgalmasan érdekes és megnyugtatóan pontos adatok az ellenség berepüléseiről, a felkészülés idejéről, légoltalmunk és a riasztás technikájáról Illetékes honvédségi szerv a kö­vetkező tájékoztatást adja a riasz­tásról és a felkészülés idejéről: Az ellenséges légitámadások célja a hátországban ipirteiepek, vagy más h&difontosságú létesítmények rombolása, a közlekedés megbéní* tása, a lakosság megfélemlítése, ki- fáresztása, erkölcsi ellenálló erejé­nek csökkentése és a megrendült nemzet kint küzdő fiiinak közvetett csüggesatése. A riasztás módja A légitámadási szándék tapasz­talat szerint a következőképpen jut a hivatalos szerveknek, majd a négy közönségnek tudomására. Közismert, hogy sz ország hatá­rától hány km-re vannak az első ellenséges arcvonalak, de ettől még távolabb fekszenek az ellenséges repülőterek. A ssjit (szövetséges) arcvonalak és az ország határa kö­zötti területen bőségesen telepitett szárazföldi, vagy vízi légvédelmi figyelő őrsök és állandóan portyázó vadászerók figyelik a légteret. Ezek a gyanús gépekre vonatkozó észle­lésüket azonnal jelentik egységes rendszer szerint távbeszélőn, vagy rádión a területileg illetékes lég­védelmi központjaiknak. Egy egy légvédelmi központ területe kb. 10—15.000 négyzetkilométer. A légvédelmi központok üzem­biztos összeköttetésben állnak a területükön fekvő nagyobb hely­ségekkel és fontosabb ipartelepek­kel. A légvédelmi központ azonkívül átl&ndó távbeszélő és rádió össze­kötésben van egyrészt az öt körül­vevő szomszédos légvédelmi köz­pontokkal, másrészt az illető ország légvédelmi központjával EztMigyar országon a budapesti országos lég­védelmi központnak nevezik. A légvédelmi központ intézkedik a hozzá bekapcsoltak számára tör­ténő légvédelmi figyelmeztetők adá­sáról és a területén fekvő lég­védelmi tüzérség pontos tájékozta­tásáról. Az országos légvédelmi központ intézkedik a műsorszóró rádióállo­másainak üzemére és a vadászerók alkalmazására. Tételezzük fel, hogy a megszállt délolaszországi Foggia repülőteréről elindult egy repülő kötelék Magyar- ország felé és óránként 360 km. sebességgel halad. Ezt az indulás után 30 perc múlva már tudja nem­csak a szerbiai fő légvédelmi köz­pont, hanem a magyar országos légvédelmi központ is. Van idő bő­ven, egyelőre nem történik látszó­lag semmi. Majd hirtelen meg­szakítja műsoradását a belgrádi rádió. Ismét békéseit telnek a per­cek a magyar nagyközönség előtt, noha eközben ádáz légicsaták dói­nak valahol az Adria tengerpart fölött, 6000 m magasságban a né­met vadászerók és ax ellenséges bombázókat kisérő vadászok között. Az ellenség eddigi tömör repülő alakzata meg lett zavarva, a kísérő vadászok egyrésze megsemmisült, ta­lán néhány bombázó is odaveszett, de az ellenség csak nyomul tovább Magyarország felé. A rádióműsor beszüntetésétől 1 óra 27 perc ideje van Egernek Midőn azonban ezek az orszá­gunk határát 250 km-re megköze­lítették : az országos légvédelmi központ kikapcsoltatja a műsor­szóró rádió-állomásaink üzemét. Ezt már a nagyközönség is észre­veszi és sajnos idegeskedni kezd, psdig a jelen példa szerint Egernek pont 1 óra 27 perc ideje van a gé­pek beérkeztéig. Közben megnjnló légicsaták zaj­lanak le s az ellenség vadászgépei kénytelenek a veszedelmesen fogyó benzinkészlet miatt sürgősen vissza­fordulni. A bombázók a továbbiakban csak saját tűzfegyvereikre vannak átalva és vagy egymástól 10—30 km-re szétszóródva repülnek, vagy egy- tömegbe (zárt kötelékbe) gyűlve 8000 méter fölé emelkedve halad­nak. Műsorszóró rádióállomásaink ki­kapcsolása után kb. 8 perccel fel­hangzik csak Budapest I. adóállo­máson „Légiveszély Bácska“ szö­vegű légoltalmi figyelmeztető, melyet „Légiveszély Baja“, röviddel után- na „Vigyázz Bácska“ figyelmezte­tők köveinek. Amikor „Vigyázz Szeged“ figyel­meztetőt adja a rádió, akkor van csak szükség a miskolci légvédelmi központ déli (Tiszafüred környéki) határára „Berepülési veszélyét ad­ni, mivel Tiszafüredre a gépek 42 perc (Egerbe 47 perc) múltán be­érkezhetnek. A műsorszóró Budapest I. nem­sokára bemondja a „Légiveszély Szolnok“ és „Vigyázz Baja“ figyel­meztetőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom