Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-22 / 63. szám
Eger, L V. évfolyam ao16 FILLÉR ♦ Szombat * Trianon 25,1944, április 22, ELŐFIZETÉSI DÍJi ®fg hónapra 2 P 80 fillér, 7* évre 8 pengő, — Egyes szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel: 11. KIADÓHIVATAL: Egghm, Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.068t Csak alőrei Minden erőnket ős idegszálunkat meg kell feszítenünk ebben a nagy küzdelemben, mert jól tudjuk, bogy az 1919. évi kommün csak Ízelítője volt annak a rémuralomnak, amely nyomort, elesettséget, terrort és is- tentelenséget hozott reánk. Az egész magyar közvélemény egysége szükséges ebhez a gigászi harchoz. Ez a küzdelem létünkért folyik s győzelmesen csak akkor tudjuk megvívni harcunkat, ha minden magyar fokozott erőkifejtéssel dolgozik a maga helyén s minden igyekezetével azon van, hogy a legeredményesebbé tegye a termelő munkát. Ehhez nagy erő kell, de nincs az az elképzelhetetlennek vélt nagy áldozat, amit meg ne hoznánk, ha életünkről van szó. A magyar történelem a példák hosszú sorozatát tárja elénk, hogy katonai erények és férfias helytállás tekintetében az elmúlt századokban mit tudott fel mutatni a magyarság. A küzdelmes magyar élet ma is önérzetes, férfias, harcos szellemet követel. Itt siránkozásnak, jajveszékelésnek, a tragikus helyzetek kiszinezésének helye nincs. A magyar-német sorsközösség felbonthatatlan fegyverbarátságot követel. Ez a fegyverbarátság nem múló politikai elhatározás eredménye, hanem két nagy- multú nép évezredes sorsközösségének kifejezője. A megelőző világháborúban is egymás mellett küzdöttünk, közös elismerést és megbecsülést szerezve mind a magyar, mind a német fegyvereknek. Ez a fegyverbarátság már nemcsak a közös ellenség elleni együttes harcban nyilatkozik meg, hanem a magyar és a német szivek összedobbanásá- ban is, ami több a barátságnál és a bajtársiasságnál, ez már: testvéri érzület. Ha akadnának kishitűek, az események következtében megrendült lelkek, azokat bátorítsa és acélozza meg az a közösségi erő, amely a magyar nemzetet sorsdöntő időkben meg tudta óvni a csügge- teg lelkek összeomlásától. Különösen nagy szerep és feladat vár ifjúságunkra. A magyar ifjúság e gigászi harcban ismerje fel hivatását, mert az új és fiatal Magyarország kiharcolásának feladata főként a nemzet ifjúságára vár. Álljon tehát ez az ifjúság hivatása magasztos magaslatán. Legyen férfias, harcias, kemanylelkfi, testben erős s katonailag képzett, de főként: fegyelmezett! Tudjon engedelmeskedni s ha krsll parancsolni is. Örök időkre tűnjék el a magyar életből a jampec tipusu ifjúság, törölje ki még emlékéből is, hogy valaha, akár a legcsekélyebb kapcsolatot is fenntartotta olyanokkal, akik & fizikai és lelki elernyeszté- séhez táncban, zenében, művészetben, sajtóban és a közélet minden fontos vonalán valósággal ontották a mételyt. Eszközük volt elég a magyar ifjúság eljampecesítésére. Lebegjen a magyar ifjúság szeme előtt történelmi nagyjaink puritán, tiszta szelleme, ős feláldozó lelkisége, mert tagadjuk azt, begy a magyar élet erdőrengetege nem tudna már viharálló szálfákat nevelni. Legyen példaképe minden magyarnak tündöklő jellemű, rajongásig szeretett kormányzónk, aki magas kora mellett is a katonai és polgári erények legkiválóbb letéteményeseként vezeti nemzetünket, ha kemény harcok árán is, megpróbáltatások és sorscsapások közepette bár, de mégis az életet jelentő győzelemre. „Nincs: vissza; csak: előre!“ Eger kereskedelmi élete 1944, április 21-1© Ä második zsidótörvény után 163 keresztény kereskedő mellett Eger, április 22. A tegaap életbe lépett rendelet értelmében a zsidó üzleteket be kellett zárni. A korareggeli órákban még néhány zsidó üzlet kinyitott, majd amikor . az ellenőrzés sarán tudomásukra hozták a rendelkezést, ezek is bezártak. Tegnap délben az egész belváros kihaltnak látszott, annyi üzletet zártak be. Csak most tűnt fel, micsoda tfiltengés volt itt még a jól megszövegezett második zsidótörvény után is. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy milyen szakmákat szálltak meg a zsidók, az egész keresztény magyar társadalom megdöbben. Keresztény kereskedő 163 vau és 116 zsidó volt. A keresztény kereskedők közül 73 fűszerkereskedő és csak 34 zsidó foglalkozott fűszerrel. Ha ezt a két számot elvesszük a kimutatásból és a többi ágak arányszámát állítják egymás mellé, a következő képet kapjuk: fűszereseken kívüli keresztény kereskedő 90, míg zsidó 92. A belvárosban tehát több zsidó kereskedő volt, mint keresztény. A keresztény fűszeresek és szatócsok kiszorultak a hőstyák szegény népéhez. A részletes és pontos kimutatást alább közöljük. Eger megyei város területén a keresztény és zsidó kereskedések arányszáma: Bazárárusok: 1 keresztény, 1 zsidó. 116 zsidó működött Bütorkereskedök: 2 keresztény, 2 zsidó. Cípőkereskedök: 10 keresztény, 4 zsidó. Cukorkakereskedők: 2 keresztény, 1 zsidó. Drogéria és ilíatszerszaküzletek: 3 keresztény, 1 zsidó. ÉpületaDyagkereskedök: 2 keresztény, 2 zsidó. Festékkereskedők: 2 keresztény, 4 zsidó. Főszerkereskedök: 73 keresztény, 24 zsidó. Kézimnnkakereskedők: 3 keresztény, 5 zsidó. LáiezerészeSr: 1 keresztény, 3 zsidó. Műszaki kereskedők: 6 keresztény, 4 zsidó. Női kalapszalonok: 5 keresztény, 2 zsidó. Óra- és ékszerkereskedők: 3 keresztény, 11 zsidó. Pspírkereskedók: 3 keresztény, 3 zsidó. Textil, divat-, készruha- éskalap- keresfcedök : 34 keresztény, 39 zsidó. Üvegkereskedők: 1 keresztény, 2 zsidó. Vas- és háztaríási cikkek kereskedése: 6 keresztény, 4 zsidó. Villamossági szaküzletek: 5 keresztény, 3 zsidó. Egy pillantás a felsorolásra és megállapítható, hogy az ország gazdasági életében kik jelentették az irányítást. A városban található házi pineóh tulajdonosat tűrni ás előmozdítani tartoznaii, hogy a lakosság I6gl riadó esstóa levonulhasson azokba Mindenki őrizze meg nyugalmát s a férfiak tartsák becsületbeli kötelességüknek, hogy a közért dolgozzanak Eger, április 22. Eger a pineék városa. Talán sehol az országban nincs ennyi jól megépített, helyesebben jobban kivájt mély pince, amely annyira alkalmas lenne a bombák elől való biztonságos elrejtőzésre, mint éppen itt. Maga a légoltalmi központ is pompásan készült pince, amely mélyen a vár sziklarétegei alá nyúlik. A komolyan számb&vehető és föltétlenül megbízható pincék nagy része azonban a város területén kívül esik és az egri hegyek nemes nedűjével van tele., Még mindig elegendő pincerendszer van azonban a város belső területén is. így a város nyugati dombos része valósággal alá- van ásva mélyen vonuló pince- ágakkal, ahová nyugodtan lehet húzódni légi riadó esetén. A házaknál épített kis dongaboltozatos, vagy vasbeton pincék is védenek természetesen a szilánkok és légnyomás ellen, úgy, hogy kelló ablak és ajtó elzáró megoldásokkal ezek is föltétlenül használhatók óvóhelyként. Az óvóhelyek tekintetében dr. Kál■ noky István polgármester, mint a város légoltalmi vezetője az alábbi rendelkezést bocsátotta ki: A város területén levő lakóházi légoltalmi óvóhelyek hivatalos kijelölése és kiépítése folyamatban van. Addig is, amíg ezek a munkálatok befejezést nyerhetnek, a honvédelmi miniszter rendeletére hivatkozással az óvóhelyek ügyében & kővetkezőket rendelem: a) A városban található házak alatti jó állapotban levő épített pincék, valamint a kőbevágott (boros) pincék tulajdonosai a nap bármely szakában tűrni és előmozdítani tartoznak, hogy oda a lakosság Jégoltalmi riadó esetén levonulhasson. A pincék kisebb részeit a tulajdonos saját ingóságai, stb. részére elrekesztheti. Ahol a tulajdonos nem lakik a pince közelében, ott a körcyező házcsoport légo.őrségének parancsnoka a pincetulajdonossal egyetértésben igyekezzen biztosítani azt, hogy a pince kulcsa valamelyik szomszédos házban, vagy magánál az őrségparancsnoknál tartassák, hogy így a lakosságnak az óvóhelyen való elhelyezkedése bármikori riadó alkalmával lehetséges legyen. Ezekbe a pincékbe — a pincetulajdonos távollétében — a házcsoport lakói csak a házcsoport légo. őrsége parancsnokának — vagy helyettesének — jelenlétében vonulhatnak le és nevezettek személyesen felelősek a pince, valamint a pincében raktározott anyagok és felszerelések épségéért. Kívánatos, hogy ezekben a pincékben legalább a más pincébe való vészátjárat a házcsoport közös költségén sürgősen elkészüljön. A vészátjáró a vonatkozó H. M. rendelet szerint vékony fallal újból elzárandó. A vészátjáró létesítését érdekelt pincetulajdonosok tűrni kötelesek. A pinceóvóhelyek legalább szükségszerű szerszámkészlettel látandók el. b) A városnak azon helyein, ahol a közelben megfelelő pincék nincsenek, a lakosság készítsen saját maga részére lehetőleg befedett, de legalább nyitott árokóvóhelyet. Az árokóvóhelyek a házak falaitól lehető távol, tágasabb udvarban, kertekben létesítendők. Megfelelő terület hiányában a városi mérnöki hivatal szóbeli bejelentésre,közterületen való óvóhely létesítését is engedélyezi. Az összes óvóhelyet az ingatlan utcai bejáratánál, jól látható, tartós felirattal kell jelezni; a felirati táblán az óvóhely befogadó képessége feltüntetendő. * Felhívást tett közzé dr. Kálnoky István polgármester a lakosság magatartásáról és a veszély óráiban és a veszély elmúltával. A felhívás a kővetkezőkre inti a lakosságot:
