Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-21 / 62. szám
AH* 16 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 62. szám. «■ Péntek * Trianon 25, 1944. április 2L ELŐFIZETÉSI DllJi sgg hőnapra 2 P 89 fillér, 7t évre 8 pengő, — Egges szám árai hétköznap 16 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.5381 Lapokat szüntet be napról-Eapra Kolozsváry Borcsa Mihály, a sajtóügyekkel megbízott kormánybiztos. A magyar nemzeti szellemű sajtó régi munkása, a volt huszárfőhadnagy mindkét minőségében belenyúl a magyar sajtó berkeibe. Mint gyakorlati újságíró, aki tollán és a bőrén próbálta ki a nemzeti gondolatért vívott küzdelmeket s aki hallatlan szívóssággal küzdött a jobboldali gondolat diadaláért, akár budapesti, akár vidéki szerkesztőségekbe vezérelte sorsa, huszár-egyenességgel és bátorsággal, huszárkarddal vág tisztást ebbe a sűrű, iszalaggal, indákkal átfont, mocsaras és süppedékes területbe. Az első vágásoknak a színházi világ népszerű sajtótermékei és a telivér baloldali színezetű lapok „estek áldozatul“, amelyeket kivált a női erkölcsökre gyakorolt hatásuk érlelt meg az ítéletre. Hogy e lapoknak valóban kik estek áldozatul, azt csak akkor lehetne kinyomozni, ha végigkérdeznék az utcasarkok elveszett nőit, a laza nevelésű és könnyű felfogású édesanyákat, akik csak akkor veszik észre magukat, amikor gyermekük valamilyen sú* lyos botlásáról szrreznek tudomást. Ezeket kellene megkérdezni, hogyan indították el bennük a munkátlan és könnyelmű élet utáni vágyakozást a csillogó hírnévről, a ragyogó ruhákról, az ismeretlen kis senkik felfedezéséről írt cikkek, hogyan kezdett ízetlenné válni tenyerükben a becsületes munka és annak tisztességes, de kevés keresete, hogyan foglalta el anyáik tisztességes gondolkodását bennük az a felfogás, hogy az érvényesülésért mindent érdemes kockáztatni. Először még nagynak látszott a kockázat, de nagynak mutatkozott a jutalom is, később, ahogyan a jutalom egyre jobban elmaradt, ennél többet veszített értékéből maga a kockázat is: az egyszerű és nemes élet, a szegény, de tisztességes fizetés, a női hűség és mindaz, amin tulajdonképpen a világ eddig felépült és fennmaradt. A betiltott szícházi és társadalmi lapok mellett azok az újságok tűntek el a magyar kezekből, amelyek a magyar lélektől idegen gondolat- világ szolgálatában álltak. Nemcsak kifejezetten zsidó, hanem a zsidóság által befolyásolt kifejezetten keresztény lapokra is lesújt az új, magyar&bb világ ítélete s azok, akik megtanultak ebben a hazában ezért a hazáért ingyen dolgozni és ingyen nyomorogni, akik tehát gerincben és tömegekben fenntartó erői az országnak, nem hullatják könnyüket utánuk. Ma még talán nem érzik sokan, mennyivel lett tisztább a levegő, de az elkövetkező nemzedékek, ameEger, április 21. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kereskedelmi miniszter a zsidók vagyoni helyzetének szabályozása tekintetében kapott rendelkezések alapján elrendelte, azonnali hatállyal a zsidó üzletek bezárását. A zsidó üzletek tulajdonosai községekben az elöljáróságnál, városokban a polgármesternél tartoznak bejelenteni az üzlet bezárását, kereskedésük ajtaján pedig kötelesek feltüntetni, hogy az üzlet zárva van a vonatkozó rendelet értelmében. A zsidó kereskedő sem üzletéMint ismeretes, a légoltalmi jelzésnek háromféle fokozata van. Első a légi veszély, második a zavaró repülés, amikor több ellenséges gép berepülése tapasztalható, a harmadik a „légoltalom vigyázz“. Ekkor szólalnak meg a szirénák, amelyek óvóhelyre parancsolják a lakosságot. Légi veszély és zavaró repülés gyakran hangzik fel a rádióban, az elmúlt napok tapasztalatai arra tanítanak, hogy öt-hat zavaró repülést is bemondanak, míg egy riasztásra sor kerül a szirénák útján. Az aggódó családfő, vagy édesanya azonban már a kora esti órákban fel kattan tj a rádiókészülékét és sokszor hajnali négyig virraszt, várva a riadó jelét. Alvásra csak kevés idő jut s reggelre kelve ká- bultság és fáradság nyoma látszik a muukán. Az ellenség elérte célját, a lakosság kifárad a heteken át való feszült hallgatózásban és kimerül, a munkateljesítmény meny- nyisége pedig szemmelláthatóan csökkenni kezd. Akik figyelik & helyzetet, már hosszabb idő óta azon fáradoztak, lyeknek szótárából majd hiányzanak a lenge színházi pletykák szavai, vagy a kétséget terjesztő politikai homályoskodások, sokszorosan fogják megköszönni a lapbetiltásokat, mint a nemzet lelki egészségügyének mondhatni legfontosabb intézkedését. ben, sem azon kívül eladással nem foglalkozhatik. Amennyiben az üzlet nyitvatartását fontos honvédelmi, vagy közellátási érdekek kívánják, a hatóság vállalati vezetőt állít az üzlet élére. A zsidó üzletek és árukészletek a rendelkezés értelmében zároltnak tekintendők, azokat másra átruházni nem szabad. Átadásukra vonatkozólag a kereskedelmi kormányzat külön intézkedik. Gondoskodás történt a rendeletben arról, hogy a zsidó üzletek keresztény alkalmazottai megkapják fizetésüket. lépett érvénybe hogy egy-egy házon vagy házcsoporton belül szervezzék meg a lakók a riasztó szolgálatot. Csak egy- egy ember legyen ébren, aki megfelelő időben felkölti a többieket. Örömmel kell megemlíteni, hogy a honvédelmi miniszter most rendeleti úton kötelezővé tette ennek a szolgálatnak a bevezetését. A reá delet csak néhány körülményt ír elő határozottan a riasztóügyeleti szolgálat megszervezésénél és a szolgálat gyakorlati végrehajtását nagyrészt a helyi viszonyoktól függően a házparancsnok részletintézkedéseire bízza. Az új rendelet előírja, hogy a riasztóügyeleti szolgálatot minden lakóházban és házcsoportban este 10 órától reggel 6 óráig kell megszervezni, a személyes légvédelmi szolgálatra kötelezett, valamint az önként jelentkező személyekből. A nappali órákban ilyen szolgálatot tartani nem kell. A rendelet hatálya csak a C osztályba sorolt községek területére terjed ki. A szolgálat megszervezése a házak légoltalmi parancsnokának feladata. A szolgálatot lakásban csak akkor lehet tartani, ha ott rádió van. A riasztóügyeletes egyébként olyan helyen köteles tartózkodni, ahonnan az esetleg még távolabb eső hatósági riasztó eszköz hangját is jól hallja. Ha a riasztóügyeletes szolgálatát rádió mellett tartja, akkor az érintett város vagy község területét magába foglaló riasztókörzetre elrendelt légiveszély és zavaró repülés esetén is értesítenie kell azokat a lakókat, akik felébresztésüket kívánják. Erre vonatkozólag a légoltalmi őrség parancsnoka előre állapítsa meg és foglalja névjegyzékbe azokat a lakókat, akik már légiveszély, vagy zavarórepülés esetén is kérik felébresztésüket. Ha a riasztóügyeletes nem rádiő mellett tartja a szolgálatát, akkor csak a hatósági szirénák hangjának megszólalása után köteles megszólaltatni a házi riasztóeszközt. A légiveszélyt és a zavaró repülést nem szab«d a házi riasztóeszközzel továbbítani. Azokban a házakban, illetve házcsoportokban, amelyekben szolgálatra beosztható legalább 16 személy nem lakik, a szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szomszédos házakkal, illetve házcsoportokkal riasztócsoportokat lehet alkotni. Ezek a csoportok közösen állítanak egy-egy ügyeletest. Ilyen esetben egy éjszakára csak az egy házban lakókat lehet szolgálatra kijelölni. Hangsúlyozza a rendelet végül, hogy a szolgálatot kivétel nélkül mindenütt meg kell szervezni, tehát ott is, ahol a hatósági sziréna közvetlenül a ház közelében van. Előírja még a rendelet azt is, hogy április 30 jg minden ház és házcsoport részére — amennyiben ez még nem történt volna meg — házi ri- asztóeszközt kell beszerezni. Ez a beszerzés a háztulajdonos kötelessége. A riasztóügyeleti szolgálat a rendelet értelmében április 21-étől, tehát pénteken estétől kötelező. Az Uj Magyarság megnyugvással állapítja meg, hogy a honvédelmi miniszter rendeletét az Dj Magyarság április 19-iki, szerdai számában megjelent cikke semmiben sem keresztezi, sőt kiegészíti atekintetben, hogy a rendelet által szabadon hagyott részletesebb megszervezésre hasznos és praktikus tanácsokat nyújthat. A kormány azonnali hatállyal bezáratta a zsidó üzleteket fi honvédelmi miniszter elrendelte a kötelező légoltalmi riasztó szolgálatot A rendelet ma
