Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-17 / 9. szám

ara 12 FILLÉR Eger, LV. évfolyam, 9. szám. Hétfő Trianon 25, 1944. január 17, —rmui hibi > iiiimi'pii—^—imibh n hüj'i iiumiihwi u n p if iiiiwiii nini mimi iiiáimi iirmiiinii ui rm—>iiiiafTir«i[W~nMim—i—■wn ELŐFIZETÉSI DÍJ i egy hónapra 2 pengő, V< évre 5 P 60 fillér. — Egges szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum, fsz. 3. Tel 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.658« Czapik 6yula őr. egri érsek megnyitotta az országos 5zent ÍTtargit-ünnepségeket Vasárnap az ünnepi díszbe öltö­zött domonkosreDdi templomban dr. Czapik Gyula egri érsek, az Actio Catholica országos ügyvezető elnöke nagy- papi segédlettel ünnepi szent­misét pontifikáit. A szentmisére ér­kező egyházi és világi elókelósége­Szent Margit ünnepsége Egerben A Szent Margit Ünnepségek Eger­ben is megkezdődtek. Vasárnap fa LajosvárosbaD, a Kisasszony és Ro­zália temetői kápolnákban, a Fe­renceseknél, a szervita templom ban, a minoritáknál és az angolkisasz- szonyoknál volt ájtatosság. Hétfőn és kedden a Kisasszonytemetői ká­polnában és Rozália kápolnában 5 órakor, a többi templomokban este A protestáns és görögkeleti iskolák kivételével nem lesz tanítás az iskolákban szerdán két az Actio Catholica országos szer­vezési szakosztálya elnökének, Esty Miklós pápai kamarás vezetésével a szakosztály tanácsosai fogadták. Szentmise közben Hamvas Endre budapesti általános érseki helytartó mondott szentbeszédet. 6 órakor lesz ájtatosság. A befejező ájtatosságot január 19-én, szerdán, Szent Margit ünne­pén a főszékesegyházban a délelőtti 9 órai ünnepélyes szentmise kere­tében dr. Czapik Gyula érsek végzi. Az ifjúsághoz mtézendő szentbeszé­det ugyanakkor dr. Kiss István érseki tanácsos vígzi. (MTI) A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a proiestáns és görögkeleti iskolák kivételével ja­nuár 19-én, szerdán az ország vala­mennyi iskolájában szüneteljen a Eger, január 17. Vasárnap nagy ünnepe volt az Egri Katolikus Legényegyletnek, a foga dalomté tel napja, amikor az egylet szervezete magába fogadja mindazokat, kik vállalják az életet a magyar iegényegylati hagyomá­nyok és életelvek szerint. A Legényegylet, amely nyolcvan- négy éves fennállása alatt mindig a keresztény és magyar gondolat hordozója és átadója volt, ez alka­lommal nyolcvan nj tagot avatott, az ifjúság, a lányifjuság és az asz- szonycsoport köréből. Örvendetes számuk az Egylet nem csökkenő hatóerejét mutatja. Az avatási ünnepre a Legény- egylet tagjai testületileg vonultak az érseki palotában lévő ideiglenes helyiségükből az Irgalmasrend temp­taDÍtás, hogy Árpádházi boldog Mar­git szenttéavatásával kapcsolatos egyházi ünnepségeken az ország katolikus vallású ifjúsága résztve- hessen. lomába. A szentmisét vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke mutatta be és evangéliumkor megkapó gondolatokat mondott az iparosnevelésről és az iparoshiva­tásról. Rámatatott arra, hogy az ipa­rosság a középkor céhrendszerében találta meg a leginkább megfelelő életformát, mert ez biztosította szá­mára a biztos keresetet, de a leg­nagyobb fokú szakképzést is. A céhek azonban nemcsak gazdasági érdekvédelmi tömörülései voltak az iparosságnak, hanem vallásos életét irányító szervezetei is. A család, & céhbeli iparos kör­nyezete együtt járt az istenházába és vallásosságával, hazaszeretetével megérdemelte gazdaságilag előnyös helyzetét. A , francia forradalom után a céh­beli férfiak méltatlan fiai eltaszí­tották magukíói az Istent. S ha az Isten nem kellett nekik, ők sem kellettek az Istennek. A céhrend­szer megszüntetésével aláhanyatlott az iparosság sorsa és megélhetése is. Mig ezelőtt a királyok a fejlett iparra való tekintettel adományoztak egy egy városnak a szabad királyi városi jelleget s ezzel a polgárság rangját emelték, addig a múlt év­században egyre lejjebb süllyedt az iparosság tekintélye. Enaek oka részben az volt, hogy most már magasabb képzettség és külföldi tanulmányi utak nélkül is lehetett ipari pályára menni s a szellemi színvonal süllyedése rendíkvül hát­rányos volt. Isten különös ajándékaként jelent meg ezekben az időkben Németor­szágban Kolping Adolf, a cipész legényből lett pap, hogy a Katoli­kus Legényegyletek megszervezé­sével megmentse a már-már kallódó és hanyatló iparosságot a pozitív eletszemléietnek, a becsületes mun­kás törekvésnek és a nemzeti gon­dolatnak. Az egri egylet is ebben a szel­lemben működik, neveli és oktatja, műveli tagjait, mert tudja, hogy a több műveltség több kenyeret je­lent. Műveli és mélyíti a vallásos és hazafias érzést, felvilágosítja az jparostárs&dalmat, hogy boldogságot és nyugalmat csak az Isten nevé­vel tud kivívni. Ráaeveli tagjait arra a hazaszeretetre, amely nem szólamokból, és nemcsak a háborns időkben való fegyveres helytállás kötelezettségéből, hanem a minden­napi élet kis kötelezettségeinek el­végzéséből áll. De ráneveli tagjait a társadalmi és családi életre is az egyesületi élet keretein belül. További nagy eredménye a Ka­tolikus Legényegylet munkásságá­nak, hogy megtartja tehetséges tag­jait az ipari pályán. Az utóbbi év­tizedben harapódzott el az a tünet, hogy sokan otthagyják szerszámai­kat és igyekeznek állami szolgá­A közellátásügyi miniszter meg­állapította az egységes bőrtalpú lábbeliek árait. — Mankásbakkancs 51’50 pengőtől 63 pengőig. Férfi félcipő 63-20—68-90 pengő, férfi magasszárú cipő 67 60 pengő, fiú magasszárú cipő 47—55’20 P, női magasszálú fűzőscipő 61 — 65 70 P, latba lépni, abban a bitbeD, hogy az úribb életet biztosit. Pedig az igazság az, hogy független élete csak a független kisiparosnak van, akinek nem parancsol senki más, csak a saját lelkiismerete s akinek ügyessége és tudása sokszor ko­molyabb megélhetést szerez, mint bármely más szolgálat, vagy hi­vatal. A szentmisén az uj tagok foga­dalmat tettek az egyesület nyolc­vannégy éves zászlajára. A fogadalomtétel után az Egri Katolikus Legényegylet szeretet- reggelin látta vendégül a fogadal­mat tett tagokat. A reggelin meg­jelent vitéz Subik Károly pápai prelátus is, akit az ifjúság nevében Máesay János dékán, a Nóegylet nevében Pleva B eláné, a L 'ányegy- let megbízásából Pénz Kiára üdvö­zölt, kifejezvén az egyletek tisztele­tét és örömét. Az újonnan fe’ava- tottak nevében Nagy János köszönte meg, hogy az egylet kiterjesztette rájuk gondoskodását. Az üdvözléseket vitéz Sabik Ká­roly meghatottan köszönte meg és az egyleti zászlóhoz való hűségre és kitartásra intette az ifjúságot. — El fog következni az idő, a- mely próbára tesz benneteket, ami­kor próbálkozni fognak azok, akik ezt az országot egyszer már rom­lásba döntötték. Már bontogatják a zászlókat, hogy megkísértsenek benneteket. Jól jegyezzétek meg, hogy a mi színünk sem a piros, sem a zöld, hanem a piros-fehér-zöld lobogó színe. Mindig csak azt néz­zétek, hogy mi, kipróbált vezetők merre menetelünk s kövessetek bennünket. Az egylet elnöke eznlán köszöne­tét mondott mindazoknak, akik az egylet fiatalságát oktatják, neve­lik és kézben tartják, elsősorban a minden idejét az ifjúságnak aján­dékozó Grónay Margitnak, azután Lankás Tibor másodelnöknek, aki méltó utóda az egylet legjobb veze­tőinek. női félcipő 49 P, magasszárü leány fűzóscipó 55*30 P, magasszárú fűzős gyermekcipő 31.80—36-70 P. Ezek a legmagasabb fogyasztói árak, amelyek akkor sem emelkedhetnek, ha az árú több közvetítő kézen megy keresztül. Nyolcvan új tag tett fogadalmat a Katolikus Legényegylet nyolcvan- négy esztendős zászlajára Vitéz Subik Károly pápai prelátus az iparos­nevelésről beszélt az avatáson Újból megállapították az egységes bőrtalpú lábbeliek árát

Next

/
Oldalképek
Tartalom