Eger - hetente négyszer, 1944

1944-04-12 / 57. szám

1944. április 12. EGER 3 mosabb idő múltán értesülnek, így a mentési munkát is csak később vezethetik be, más helyeken meg azért nem fognak a mentéshez rög­tön, mert vannak sürgősebb felada­tok, melyek mielőbbi megoldása nagyobb szerencsétlenséget hárít el. Az ilyen esetekből táplálkoznak a rémhírek, melyek mindig félelme­sebben kerülnek tovább. És a la­kosság egy része most már ostro­molni kezdi a hatóságokat, mindegy, hogy kit, illetékest-e vagy nem, mindenesetre azt, akivel ismeret­ségben van, mert reméli, hogy ez úgyis illetékes helyre juttatja. De akkor sem jelöli meg pontosan a szerencsétlenség vagy vélt mulasz­tás pontos színhelyét, csak a rém­hírt adja le több kevesebb felhábo­rodással. Amikor azután a hatóság a kevés konkrét esetnek utánajár, kisül, hogy vagy semmi, vagy kevés alapja van az időközben felfújt hírnek. Elismerjük, hogy az ilyen hírek terjesztői legnagyobbrészt jóhisze­műen járnak el, a továbbítással semmi különös céljnk nincs, egyes esetekben legfeljebb a segélynyúj­tásban való közreműködés. Azonban sajnos más szándékú rémhírterjesz- tők is vannak: rosszindulatúak, a- kik hírterjesztésükkel idegességet, zavart, nyugtalanságot akarnak kel teni, szellemi és erkölcsi ellenálló­képességünket és anyagi felkészü­lésünket akarják csökkenteni ezzel, vagyis az ellenünk folyó idegháború harcos katonáiként szerepelnek. Ne nyújtsunk segédkezet ezeknek, ne vágjuk magunk alatt a fát. Ne üljünk fel az olyan híreknek, ame­lyek valódiságáról nem győződtünk meg és ellenőrzés nélkül ne adjuk tovább őket. Mit tegyünk, ha látunk olyan kárbelyet, vagy eseményt, ahol vé­leményünk szerint hiányzik a se­gítség vagy valami nem megy jól? Forduljunk elsősorban a légoltalmi liga szervezetéhez, a háztömbpa­rancsnokhoz, vagy hasonló liga­közeghez. Ha ilyent n%m ismerünk, vagy a körzetben nem találunk, je­lentsük be a hatósági légoltalmi szervezet illetékes alkörzetparancs- nokán&b, aki nagyobb városokban többnyire rendör-őrszoba parancs­nok, s akinek hivatali helyisége a főváros minden kapualjában fel van tüntetve. Ne sajnáljuk ilyenkor a fáradságot és végezzük el ezt a ba- jelentést, melynek hatása mindig gyorsabb és eredményesebb, mintha órákon és napokon át terjesztjük az általunk észlelteket, melyek azután az egyes főhatóságokhoz már sok­szorosan torzítva és mindig későn érkeznek. Bejelentésüknél adjunk mindig konkrét adatokat, a kerület, ntca, házszám vagy egyéb megjelöléssel, hogy a kárhelyet közvetlenül meg lehessen találni és jelentsük be min­dig azt a kárt, mely véleményünk szerint mielőbb kiküszöbölendő. Ha pedig csak hallomásból tadunk va­lamit, azt ellenőrzés nélkül ne ad­juk tovább, mert különben felelőt­len fecsegés gyanújának tesszük ki magánkat. Ha nem akarunk, vagy nem tudunk illetékes helyre telefo­nálni vagy jelenteni, szedjünk ösz- sze a kár színhelyén néhány em­bert, akinek helyén van a szive, lássunk magunk a kárelhárító mun­kához addig, mfg a hatósági közegek a vezetést át nem veszik. Semmiesetre sincs a helyén és nem eredményesebb a felelőtlen hí­resztelés és bírálat olyan tényke­désről, melyről nincs áttekintésünk, mellyel az intézkedésekre hívatottak iránti bizalmat megrendítjük, amely- lyel az egyéb feladatokra hívatot­takat feleslegesen megterheljük és őket főhivatásúktól elvonjak. Ezer zsidó lakást már igénybeuettek a bombakárosultak jauára Az „Esti Újság“ írja: A budapesti bombakárosnltak el­helyezéséről zsidólakások igénybe­vételével történik gondoskodás. A lakáshivatal az elmúlt hét fo­lyamán a Magyar Zsidók Központi Tanácsának kiküldötteivel együtt összesen ezer lakást vett igénybe a fővárosban. Ezek a lakások most már a lakás­hivatal rendelkezésére állanak. A Magyar Zsidók Központi Tanácsa utasítást kapott arra, hogy az eset­leges további légitámadások foly­tán hajléktalanná válók részére további ezer lakást jelöljön ki és tartson készenlétben. Az igénybevett lakásnak a régi bérlőnek a kibombázott lakó részé­re megfelelő fekvőhelyet, ágyneműt, főzőedényt és váltóruhát kell hátra­hagynia. Az átadott holmikról & bizottság leltárt vesz fel. Heten megvertek egy legényt és másnap kitért rajta az elmebaj Valamennyi vádlottat felmentették Néhány napja tárgyalta az egri törvényszék Ssofcofay-tanácsa azt a bűnügyet, amelynek bét markazi le­gény a vádlottja, sértettje pedig egy öntudathasadásos markazi legény. A vádirat szerint az elmúlt év november 6-án Ferenc András, Zaja József, Hajiinger Zoltán, Takács Zol­tán, Tresó János és Szekrényes József markazi lakosok, 18—21 év közötti markazi legények megverték ifj. Sko­da Ferenc markazi lakost,—Asértett schisofréniás legény a 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés után elsápadt, gyanús tünetek mutatkoz­tak rajta, másnap pedig kitört rajta az elmebaj. Az ügyész a hét markazi legény ellen adott be vádiratot, mert kö­zösen és együttesen követték el a bántalmazást. Az egri törvényszék Szokolay-tanácsa a szakértők és a vádlottak meghallgatása után úgy döntött, hogy a bántalmazás és a kitört elmebaj között nem található okozati összefüggés és ezért az emelt vád alól valamennyi vádlottat fel­mentette. Dr. Tóth Sándor királyi ügyész a felmentés ellen fellebbe­zést jelentett be a hét vádloft bű­nösségének mekállapítása végett, így a felmentés nem vált jogerőssé. A szerkesztőséghez ma érkezett adományokat Vieszt János ezer pengője nyitotta meg Szerkesztőségünk címére napról, napra hozzák a kisebb-nagyobb adó. mányok&t a bombakárosultak szá­mára. Tegnap délig 830 pengő gyűli össze erre a célra. Ma délelőtt Vieszt János 1000 pengős adománya nyitotta meg a sort, jeléül annak, hogy az egri iparos társadalom legkiválóbbjai mennyire átérzik a testvéri segí­tés nemes érzését. Ugyancsak komoly adománynak számít Iftene Gabriella 100 pengős adománya, amely szerényen szá­mítva a tanári fizetés negyedrészé­nek felel meg. Hálával vettük He­gedűs György cementáru gyáros 100 pengős adományát, amely ugyancsak szép megnyilvánulása a segítő kész­ségnek. Mint értesülünk, a Szent Vince kórház fónökcóje és orvosi kara 2000 pengét adott fel & 151.006 számú csekkszámlára. A tekintélyes összeg már meg is érkezett a köz­ponti gyűjtőhelyre. Három kecskemétkörnyéki szőlőmunkásra bombát dobtak az angolszász gépek Az apa és két fia a szőlőben dolgozott, amikor az ellenséges gépek megjelentek Az egyik fiú az éjszaka meghalt Az angolszász repülők legutóbbi terrortámadására jellemző, hogy Alsód&bas határában szőlőkben dol­gozó munkásokra dobtak bombát. Farkas József 47 éves napszámos két fiával a községtől 8 kilométer­re lévő szőlőben dolgozott, eközben érkeztek fejük fölé az ellenséges repülők. A repülőgépekből három bomba hallott le, közülük egy közvetlenül Farkasék munkahelye mellett csa­pódott be. A légnyomás Farkas és két fiát 20 méternyire eldobta. Az apa agyrázkódáson kívül idegsok­kot és súlyos belső zúzódásokat, 18 éves István nevű fia agyrázkódá­son kívül a jobb lábszárán nyilt tö­rést, 17 éves János nevű fia pedig hátgerinctörést szenvedett. A szerencsétlenül járt munkáso­kat a mentők beszállították a kecs­keméti belsókórházba. Farkas Ist­ván még az éjszaka meghalt. Far­kas József és János fiának állapota válságos. A kormányzó ezt a polgári érdem- keresztet adományozta a belső front mnnka-hőselnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom