Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-10 / 39. szám

1944. március 10 EGER 3 molyán neki lásson. Mindaddig, amig a figyelmeztetésnek egysze- Több formáival is célt érőnk, tar­tózkodjunk minden gorombább meg­jegyzéstől vagy kifakadástól. Nem kívánatos ugyanis, hogy a gyermek hozzászokjék a durva eszközökhöz. Ha erősebb eszközökhöz kell is fo­lyamodnunk, azok ne válogatottan vaskos kifejezések legyenek. A fel­lépés, hangsúly és hanghordozás, a bennük kifejezhető határozottság és elszántság keményebb intézke­désekre, sok lehetőséget adnak arra, hogy erélyesen lépjünk fel a köte­lességét elhanyagoló gyermekkel szemben. Kedvezmények és szórakozási le­hetőségek megvonása igen fájdal­masan érinti a legtöbb gyermeket, ezért sikerrel alkalmazható csak­nem minden hanyag tanulóval szem­ben. Hatásoí eszköznek bizonyai pl. ha a gyermeket nem engedjük át játszótársaihoz, ha a játékból korábban visszaparancsoljuk, vagy később engedjük oda, aszerint, hogy kötelessége elvégzésére mikor akarjuk rábírni, illetve a mulasz­tottak pótlására mennyi időt kell fordítanunk. Érzékenyen érinti a gyermeket annak a tudata is, hogy kötelessége elmulasztása miatt nem visszük magunkkal vendégségbe, vagy egy-egy kirándulásra, sétára. Ezekkel a lehetőségekkel kétféle­képen élhetünk, éspedig elsősorban mint figyelmeztetéssel, a szórakozás megvonásának kilátásba helyezésé­vel, másodszor pedig mint megtor­lással, azaz a figyelmeztetés való- raváltásával. Ez utóbbinak mind­annyiszor meg kell történnie, vala­hányszor rákényszerít a gyermek magatartása. Ha ugyanis a figyel­meztetés és fenyegetés üres szó­nak bizonyul, és val* hányszor be­váltásukra kerül a sor, mindig azt hangoztatjuk, hogy ha még egyszer előfordul valami mulasztás, majd akkor lesz „uemulass“, ezzel in­kább ártunk, mint használunk. A gyermekben is az a felfogás ala­kulhat ki, hogy még sem lehet olyan veszedelmes dolog az a mu­lasztás, mert különben aligha elé­gednének meg szülői a puszta fe­nyegetéssel. A becsületre hivatkozás az er­kölcsi kényszer egyik neme. Ezt inkább nagyobb gyermekeknél le­het sikerrel alkalmazni, föltéve, hogy a becsületet a gyermek olyan tulajdonságnak tekinti, amelyért helyt kell állania, még egyéni ké­nyelmetlenségek árán is. Ebben az esetben megkísérelhetjük a tanulást úgy beállítani, mint a tanuló er­kölcsi tartozását azért a sok fára­dozásért és jóért, amelyeket a szü­lők vele szemben tanúsítanak. A becsületre hivatkozás az iskolai kö­telesség nem minden nemével kap­csolatban használható fel egyenlő sikerrel. Mint erkölcsi eszköz fő­ként olyán esetekben mutatkozik hatásosnak, amikor kétség kívül erkölcsi tartalma van valamely ma­gatartásnak. így pl. ha a gyermek szándékosan elhallgat bizonyos lec­kéket, vagy letagad feladatokat, ha iskolai szereplésével kapcsolat­ban hazudik szüleinek. Ilyen ese­tekben a becsületre hivatkozással arra próbáljuk rávenni, hogy többé ne hazudjon és ne tagadjon el semmi leckét. A tanulás elmulasz­tását önmagában nem tekinti a gyermek erkölcsi cselekedetnek. A kötelességteljesítésben hanyag gyer­mek inkább úgy fogja fel a dolgot, hogy vele sikerül megmenekülnie a munkától. Sebesült honvédekért a Kolping-család. Pár héttel ezelőtt a Koíping- család műsoros vidám délutánon látta vendégül a feljáró sebesült honvédeket, mint irtuk. Az a kö­rülmény, hogy sebesült van, akik súlyosabb sebesülésük miatt ezen a délutánon nem vehettek részt, arra késztette a lelkes műkedvelő gár­dát, hogy ágyaiknál keresse fel a honvédeket, és mindent elfelejtő vidám, derűs perceket szerezzen nekik. Az elmúlt vasárnap ez a lelkes kis csapat meglátogatta a belvá­rosi hadikórházat és ott rövid mű­sorai szórakoztatta a sebesült hon­védeket. Eövid keresetlen szavakkal kö­szöntötte Deák Sándor a sebesülte­ket, és előadta Göre Gábor című monológját, melyet lelkes tapssal viszonoztak. A vidám konferálást Nagy József végezte fiatalságát meghazudtoló gyakorlattal. Nagy tetszéssel fogadták Zbiskó Sándor „Honvéd roham“ című szavalatát. A továbbiakban Gál Lajos és Tóth László vidám cigányjelenete csak mosolyt és vidámságot csalt a hall­gatóság arcára. Részt vett ezei a műsoros dél­utánon Váradi Lajcsi és cigány- zenekara és kísérte a leányegylet bájos énekesnőjének, Pénz Klárá­nak kedves és szívhez szóló magyar nótáit. A kedves énekszámok min­den teremben nagy tetszést arat­tak. A kívánság dalok eléneklése könnyeket fakasztott a honvéd baj­társak szemében. Befejezésül Mácsay János I. dé­kán pár szóval búcsúzott a sebe­sült honvédektől és megígérte, hogy máskor is elhozzák a Kolping család szeretetét és szívük melegét és to­vábbi javulást kívánt. Ezalatt az idő alatt Benvenutti Magda és Roh- licsek Rózsi pár kedves szóval ci­garetta csomagokat nyújtott át a sebesülteknek. Zbiskó Sándor szép tárogató számával búcsúzott a lelkes gárda a hadikórháztól. * Harisngaszemfelszedést vil­lanygéppel végez a Hangya divat­áruüzlet. — Az Ű) élet regéngtáránalf hetenként megjelenő 30 filléres fi» sete! kaphatók a Kér, Saftőnövtl kvitt kőnyvkerttktdétébm. A MAGTAR NŐS LAPJA legújabb számának ismertetóse Barótl Géza: SZABADSÁG-SZERE- LEM című cikke március 15-éről. Ignácz Rózsa: FANNY SZERELMEI. Marton Lili: GINETTA című novellája egy amerikai repülőről, aki Róma bombázására kapott parancsot. Fendrik Ferenc HAZASSÄG c. novellája a férj és feleség örök problémájáról. PÄPP JENŐ, a lap főszerkesztője SZÍNHÁZI KRÖNIKÄJA Herczeg Fe­renc: flranyszárnyak c. darabjáról. Bácskai Magda: VILÁGHÍRŰ SZÉP­ASSZONYOK címmel Beatrice Sforza bgnő szenzációs szerelmét írta meg. Baróti Géza: ANNITA & ANDRES c. novellájában két artista művész sze­relmének történetével szórakoztat. Mezőssy Mária: NEM EMLÉKSZEM SEMMIRE c. novellája a szerelem állbatatlanságáról. Szentgyörqyl Ferenc: AZ ÄRUHÄZ PULTJÁTÓL A VILÁGHÍRIG c. em­lékezése Ivette Guilbertre, a világ­hírű francia sanzonénekesnőre. A lap ára 1-10 P. KORASZÜLÖTTEK FEHÉR BIRODAL­MÁBAN c. cikk ismerteti a kora­szülöttek táplálását és gondozását. Robert Neumann : ÉG A TENGER c. novellája. Dívathíradó. — Szépségápolás. Hasznos tanácsok háziasszonyoknak. Nagy Dániel: A HIVATALNOK LEÁNY HÁZASSÁGI ESÉLYEI című cikke. Gyomay György: A NAGY KÉRELEM című falusi története, TÁRSASÁGI FUTÁR tiírel és képei a legfrisebb eseményekről. Turi-Turgonyi András: A KUTYA c. elbeszélése. Zoltán Péter és Bürgezdy Béla köl­teménye. Gyermekújság — Háztartás — Családi kör — Kertkultúra — Szerkesztői üzenetek — Könyvkritika — teszik érdekessé és hasznossá a MAGYAR NŐK LAPJA-1. Kapható minden dohánytőzsdében és újságárusnáL Jó óvóhely-e a pince és milyen pince jó óvóhelynek A honvédelmi minisztérium lég­oltalmi csoportfőnöksége legutóbbi rádióelőadásán az előadó megemlí­tette, hogy sokan azt tartják: légi­támadás esetén a lakásban több vé­delmet találnak,mint az eltorlaszolás veszélyének, a víz- és gázcsőrepe­désnek kitett óvóhelyen. A nagysúlyú rombolóbombától telibetalált épület többé-kevésbbé összeomlik; szeren­csére a telitalálat ritka s igen ritka eset az is, hogy & bomba 2 — 3 emelet­közi födémnél többet üssön át. Ha pedig a bomba nem közvetlenül a pince födémé felett robban, az óvó­hely állagában sértetlen marad, bár­mennyi kár is esett az épület kül­sején vagy belső részeiben. így te­hát azok, akik a lakásban nagyobb védelmet sejtenek, alaposan téved­nek. Sokat lehet hallani a veszedelmes hírű és nagysúlyú aknabombák pusz­tításairól is. Ezek a 600, 1400, sót néha 3200 kiló robbanóanyaggal töltött fegyverek sem a talajba, sem az épületekbe be nem hatolnak, ha­nem már az érintkezés pillanatában robbannak. A robbanás nyomó- és szívóhatása a környék épületeit a föld színéig ledöntheti, de sértetlenül hagyja az előírások szerint meg­erősített talaj szintalatti pincerésze­ket, így tehát az óvóhely biztonságos védelmet nyújt. Az eltorlaszolástól sem kell félnünk, ha az érintkező tűzfalakba vágott vész átjárók el­készültek s az azokhoz vezető utat minden lakó ismeri. védelemmel készültek és gázbiztosan záródnak. A hatósági rendelkezés szerint készült óvóhelyek a korszerű követelményeknek teljes mértékben megfelelnek. Hangsúlyozta az előadó, hogy tá­madás alatt az óvóhely falához nem szabad támaszkodni, mert a közel- találatok igen erős földlökése a tá- maszkodóknál csonttörést okozhat. Az óvóhelyek ablakait és ajtajait a támadás tartama alatt feltétlenül zárva kell tartani a kallantyú rá- húzásával, mert ellenkező esetben a légnyomás hatása elkerülhetetlen. Ami azt az aggodalmat illeti, hogy az óvóhelyen áthaladó központifűtéses, vízvezetéki és gázcsőhálózat eset­leges sérülésétől tartani kell, erre az a felelet, hogy az ilyen rongáló­dások részleteinek az eddig szer­zett megfigyeléseknek összevetésé­vel megállapított eredmény tanú­sága szerint az esetleges csórepe- dések okozta életveszély alig öt­század része annak, ami az óvó- helyen kívül tartózkodókra vár. A vízvezetéki csövek megrepedé- sénél a fóelzárő csap elzárandó. * Uránia. Pénteken: Jó madár magyar vígjáték és híradó, mely négy napig marad műsoron! — Előadá­sok kezdete hétköznapokon — kivéve szombatot — fél 5 és fél 7, szombaton és vasárnap fél 3, fél 5 és fél 7 órakor. Tudnnk olyan támadásról, ahol egyetlen éjszaka 70.000 személy vált hajléktalanná, de a halottak éá se­besültek száma alig érte el a 2000 főt, ezek 90 százaléka is óvóhelyen kívül — a lakásban vagy a szabad­ban—sérült meg vagy pusztult el. Nem szabad azt hinni, hogy minden pince óvóhely; a nagyhatású fegy­verek ellen az óvóhelyet akkor te­kinthetjük teljes értékűnek, ha a ha­tároló falak egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben emelkednek a. talajszint fölé, ha azok alátámasz­tottak, ha faláttörések és nyílás­záró szerkezetek megfelelő szilánk­Hirdetésével célt ér, ha az EGEB-ben hirdet. A Szent István Társulat Keresztény Remekírók sorozatában megjelent könyvek: Gulovits—Meggyes: A szent­atyák a papi méltóságról . . 6‘40 Kühár Flóris: Az apostoli atyák 6'— KühárFlóris: Az ősegyház szent­ségi élete...................................5'80 Radó Polikárp: A vértanuság emlékei.......................................6’40 Városi István: Szent Ágoston: A keresztény tanításról . . . 6’60 Kaphatók az könyvkereskedésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom