Eger - hetente négyszer, 1944

1944-03-08 / 38. szám

2 EGER 1944. március 8. Adómentesen kezelhető a felújítási tartalék A pénzügy miniszter körrendelet' ben megengedte, hogy a társulati adó alá eső iparvállalatok gépeik és egyéb felszerelési tárgyaik fel­újítására az 1944. évi adóévet meg­előző üzleti év eredménye terhére gépeik és felszerelési tárgyaik be­szerzési értékének legfeljebb 5 szá­zalék, azokkal a vagyontárgyakkal kapcsolatban pedig, amelyeknek ér­tékét a vállalatok érték tőkésítés címén már teljesen lezárták, vagy tartalékolták, a beszerzés értéké­nek legfeljebb két százalékát adó­mentesen bírhatják, az ebből a cél­ból létesített felújítási tartalék ja­vára. A felújítási tartalék javadal­mazása azonban nem haladhatja meg a mérlegszerű nyereség húsz százalékát, vagy a saját tőke egy százalékát, aszerint, hogy a kettő közül melyik a nagyobb. A felújí­tási tartalék C3&k akkor kezelhető adómentesen, ha a vállalat a tar­talék összeg egyharmad része ere­jéig az ilyen tartalékok elhelyezé­sének céljára kibocsátott állami kötvényeket jegyez. Korcsmái iddogálás után leszúrta unokaöccsét Ifj. Losonczi András egri születésű, 19 éves földművest, aki a Maklári-űt 124. szám alatt lakik, súlyos tüdősérüléssel tegnapra virradó éjjel beszállították a mentők az Irgalmasok kórházába Ifj. Losonczi András duhaj vere­kedő hírében állott és a hatóságok­nak többször akadt dolga a vérmes, legénnyel. Tegnapra virradó éjjel egy társával az egyik kocsmában iddogált. Ugyanoda bement később ifj. Bartha János, Losonczi nnoka- bátyja másodmagával. A korcsmá­ból mind a négyen együtt jöttek el. Rövidebb-hosszabb beszélgetés ntán ifj. Losonczi elordította magát:„No most elszámolok veled!“ S ezntán kését előkapva unokabátyja melle felé sajtolt, aki az igen veszélyes mozdulatot b&lkarjával tadta csak elhárítani. Losonczi kése igen éles lehetettt, mert Bartha téli kabát­ját teljesen átmetszette. Ahogyan a szúrást elhárította a megtámadott ifj. Bartha, ő sem volt rest előhúzni rejtekhelyéről kését. Az ó szúrását Losonczi nem tudta kivédeni. A kés Losonczi hátába fúródott és felsértette a tüdőt. Losoncait eszméletlen állapotban, óriási vérveszteséggel kórházi ápo­lás alá vették, ifj. Barthát pedig átadták az ügyészségnek. a gyermeket a tanulásban. A testi erők ilyenkor fokozott kíméletre szorulnak. Még & játékos mozgáso­kat is korlátoznunk kell, hogy men­nél több erőt takaríthasson meg a gyermek iskolai kötelességének el­végzésére. A hanyagság inkább lelki termé­szetű jelenség. Előidéző okai között első helyen a kötelességérzés fejlet­lenségét említhetjük. A kötelesség­érzés hiánya abból állapítható meg, hogy a gyermek nemcsak a tanu­lásban mutatkozik hanyagnak, ha­nem általában minden munkájában. Csak azt csinálja szívesen, ami egyéni érdeklődése körébe esik, és ami szórakozásszámba megy neki. A kötelességérzés fejletlenségéhez rendszerint társulni szokott a „mo- ciális érzéktelenségu. Ez az oaa annak, hogy a gyermeket nem hat­ják meg sem a szülői fenyegeté­sek, sem az édesanyai könnyek és fájdalmas szemrehányások. A tár­sas érzéketlenség mintegy körül­bástyázza a gyermeket, és elszige­teli minden olyan hatástól, amely kényelmes helyzetéből ki akarja mozdítani. Ha a gyermekben csapán a köte­lességérzés fejletlen, aránylag köny- nyebben bírhatják rá iskolai mun­kájának elvégzésére. Fokozott el­lenőrzés, a szeretet időszaki meg­vonása, biztatás rendszerint meg­teszik hatásukat. A kötelességtelje­sítésben gyenge tanaiénál fokozott jelentősége van a délutánok rend­jének, amely ha állandó, szokássá érlelheti a tanulást. A következe­tesen szoktatott és ellenőrzött gyer­mek idővel beletörődik abba a gon­dolatba, hogy naponta meg kell ta­nulnia leckéjét és meg kell írnia házi feladatait. Ajánlatos, hogy a szülők időnként érdeklődjenek az iskolában a felől, hogy a gyermek nem felejt-e el egy-egy házi felada­tot megcsinálni, vagy leckéi meg­tanulni. A kötelesség alól való ki­búvás miatt ugyanis kísértést érez­nek arra, hogy otthon szüleik ér­deklődésére letagadjanak, vagy le­hallgassanak olyan iskolai felada­tokat, amelyekhez semmi kedvük ninci.Amig a kötelességteljesités- ben meg nem erősödik a gyermek, ne elégedjünk meg az általános ter­mészetű felhívásokkal, hogy „most már fogj munkához és tanulj meg. mindent“.Tantárgyak szerint érdek­lődjünk nála, mi van tanulni és írni valója. A tanulás befejeztével ellenőrzésként kérdezzünk fel egy- egy leckét és vizsgáljuk meg a házi feladatokat. Ha azt tapasztal­juk, hogy sem tanulása nem kielé­gítő, sem írásbeli munkáit nem vé­gezte el kellő gonddal, ültessük újra tanuló asztalhoz. A rendetlen írásbeli munkákat írassuk újra. Sí­rása ne lágyítson meg, hiszen arról van szó, hogy a gyermeket hozzá­szoktassak a mindenkori kötelessé­gek lelkiismeretes, gondos elvégzé­séhez. Következetes és szigorú ál­láspontunknak hamarosan jelent­kezni fognak, az eredményei. Az abpos munkára, a gondos Írásra szoktatott gyermeknek sikerei lesz­nek az iskolában. Hol feleleteit di­csérik meg, hol írásbeli munkáit. A siker igen nagy mértékben fokozza aztán a gyermek munkák edvét. Amikor azt látjuk, hogy a tanulást most már szívügyének is tekinti a gyermek, csak jobban'magára hagy­hatjuk a tanulásban. Kell ugyanis hogy önállósodjék, és a kötelesség­gel kapcsolatos felelősségérzés ki­fejlődik benne. E nélkül szorgalma nem lehet állandó és a tanulást sohasem tekinti a maga ügyének, hanem csak tehernek, amelyet rá- kényszeritenek, de amelyet csak akkor hajlandó hordani, ha párán- csolói mellette állanak. A szociális érzésekben fejletlen vagy fogyatékos gyermek csak ön­magát szereti és minden tevékeny­ségében önmagára vau tekintettel. Azt teszi, ami jól esik neki. Érzé­ketlensége miatt nem ad sokat sem az iskola kifogásaira, sem a szülők érzelmi megnyilatkozásaira. Az el­ismerés és dicséret reménye nem mozgatja meg különösebben, kivéve ha ezzel egyéni előnyökhöz jnthat, amelyek kedveznek önzésének, hiú­ságának és önszeretetének. A csak önmagát szerető hanyag gyermeket hiúságán, önsseretetén keresztül le­het kötelessége jobb elvégzésére bírni. Nagy elismeréssel ünnepelték Komáromi] Pált művészi pólyájának harminc éves fordulóján Romáromy Pál operaénekes, az Egerben közismert Komáromy család tagja, most ünnepelte művészi pálya­futásának harminc éves jubileumát. A m. kir. Operaház kiváló buffó- basszusának jubileuma alkalmából a budapesti sajtó értékes beszélgeté­seket és visszaemlékezéseket közölt, ünnepléséről pedig a következő­képpen számolt be: „Táblás ház közönsége ünnepelte tüntető elismeréssel a művészi pálya- tatásának 30. évfordulójához ért Komáromy Pált az Operaházban, „A sevillai borbély“ vasárnapi elő­adásán. Alig lépett a színpadra a Bartolo dr. szerepét alakitó népszerű művész, máris felzngott a taps és tartott hossza percekig, kifejezésre juttatva a közönség őszinte szerete- tét és megbecsülését, amelyet Ko­máromy Pál fáradhatatlan művészi munkájával valóban kiérdemelt. Az érdemes művészt egyébként az elő­adás szünetében ez alkalomra ün­nepélyesen feldíszített öltözőjében szere tettel köszöntötték az Operaház igazgatója, a Magyar Operabarátok Egyesületének vezetői, valamint mű­vésztársai és barátai. Az ünnepi est díszes hallgatósága—-az udvari pá­holyban József főherceg tábornagy is megjelent — a jubilánssal együtt őszinte szeretettel ünnepelte a szép est szereplő művészeit. A kultuszminisztérium részérói báró Wlassics Gyula államtitkár üdvözölte az ünnepeltet, akit fel- köszöntött még dr. Székelyhídy Fe­renc, pályatársai pádig ezüst babér­koszorút nyújtottak át a jubileum emlékezetére.“ HÍREK I Társadalmi naptár Március 12 i Délután 5 órakor a Kolping Leányegylet kultúrdél- utánja a Katolikus Legényegylet érsekudvari helyiségében. — Az egri ggóggszertárak é||ell szolgálata március hó 4-én estétől március hó 11-én reggelig Preszler gyógyszertára, Széchenyi- utca 14. — Lelkigyakorlat. A ferences templomban március 9-én reggel a Rózs&füzértársulat rendezésében há­romnapos lelkigyakorlat kezdődik. A szentbeszédek reggel fél 9, d. u. 3, (csütörtökön fél 4) és 5 órakor kezdődnek. A szentgyónást réggé- lenként 6 órától kezdve lehet vé- gezni, befejező közös szentáldozás vasárnap reggel a 6 órai szent­misében. — A Kolping Leányegylet kultúrdélutánja. A Kolping Leány­egylet március 12-én, vasárnap délután . kultúrdélutánt rendez a Katolikus Legényegylet érsekudvari helyiségében. A műsoron dr. Besz- nyák István előadása, valamint a Kolping Leányegylet műkedvelő gárdájának magánszámai és egy- íelvonásosok szerepelnek. A kultúr­délutánt nagy érdeklődés előzi meg. Műsorának részletes ismertetését később fogjuk közölni. — Pályázat ipari munkás- Jutalmakra, A miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara fel­hívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy az iparügyi miniszter az im­már egy évtizednél régebb idő óta követett gyakorlatnak megfelelően az arra kiválóan érdemes, idősebb — az ötvenéves kort betöltött — ipari munkások részéra az 1944. évben 22, egyenkint 120 pengős jutalmat, valamint elismerő levelet szándékszik adományozni. A jutal­makra csak olyan munkások pá­lyázhatnak, illetve olyan munkások hozhatók a munkaadók és a Kamara által javaslatba, akik kifejezetten ipari (kisipari vagy gyáripari) mun­kások és jelenlegi vagy volt munka­adójuknál megszakítás nélkül leg­alább is betöltött 25 év óta van­nak, illetve voltak alkalmazva, öt­venedik életévüket batöltötték és akik sem jutalmat, sem elismerő levelet még nem kaptak. Minden pályázó köteles pályázatához csa­tolni munkakönyvét, annak hiteles igazolására, hogy mennyi idő óta van, vagy volt munkaadójánál meg­szakítás nélkül alkalmazva, munka­adója nyilatkozatát arról, hogy al­kalmaztatásának egész ideje alatt — különösen a forradalmi idők és a megszállás alatt — kifogástalan és nemzethű magatartást tanúsított, a rendőrhatóság erkölcsi bizonyít­ványát. A munkások pályázatait a munkaadóknak 1944. évi márcins 15. napjáig kell a Kerületi Keres­kedelmi és Iparkamarához benyúj­tanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom