Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-26 / 32. szám
2. EGER 1944 február 26 Művei: Búzavirágok. (Versek.) — Versek. — Költemények. — Úttalan utakon.— Sisfészek. — Alpesek. — Turista könyvek. — Álmatlan éj szakák. (E b ) — Az udvari bolond, (Ríg.) — Mágyar porszemek. (E b.) — Hulló ievelek.(Vers8k) — Hangok a távolból. (Elb.) - Kikötök. (Elb.) — Egy század legendái. (R-g.) — Húsz esztendő Pozsonyban. Kállay Miklós. Barokk egyéniség, alkatában megvan minden vonás, amely a barokk szellemre jellemző erőteljes erköl- csis&g és vallásosság, mely azonban kibékül a test, az anyag életével, csikhogy igyekszik magasabb célok felé irányítani. írói célja a megjelenítés, nem az elmélyedés, a magyarázat; eseménnyel, képpel ábrázoi, bár magasrendű erkölcsi Eseményeket kíván igazolni, különösen színdarabjaiban: a Lilio mos királyfiban a tisztaságot, a Ronitok kincsében a becsü'etet, Godivában a szeretetet. Ezekben a darabokban az eszmei cél jól megegyezik a dekorativ hatásossággal. Regényei szintén festői borokba, környezetbe térnek vissza, a barokk időkbe, mely valóban hozzáillő, vagy a középkor regényes lovagvilágába. Kiliay Miklós a Petőfi-társaság alelnöke. Művei: A liliomos királyfi. Színmű. Bp., 1930. — Trón a várhegyen. Regény. Bp., 1935. — A roninok kincse. Színmű. Bp., 1936 — Magóg fiai. Regény. Bp., 1938. — Rontó Pál. Színmű. Bp., 1939. — Godtvs. Színmű Bp., 1938. — Bit-. hory Isiván. R gény. Bp. 1939, — A murányi amazon. R gény. Bp., 1940. Terescsényi György. Modern versekkel kezdte, me lyekben sóvárgó-tartózkodó hangú latok szálltak. Aztán társadalmi regényt írt, s végül megtalálta igazi tárgyát, a szegedvidéki parasztság, tanyások, kubikusok életét. Egyéni, befolyásolhatatlan látásmódja élményszerű, azaz több puszta megfigyelésnél, előadásában vau valami maséló készség, amely nem szer készt, nem alakít, hanem az élet folyását követi. A hősiességet igyekszik érzékeltetni a szegény paraszt napi munkájában elmerült, könyörtelen és egyhangú harcában. Művei: Dávid hegedűje. (Versek.) — Délibáb. (Versek.) — Magas iskola. (Reg) — Hősök. (Reg.) — Lesz, ahogy lesz. (Reg.) — Arany homok. (Elb.) — Lélek. (Reg.) — Merre van napkelet. (R ig.) Agyagfalvi Hegyi István. Az erdélyi lélek hangulatát eleveníti meg. Dalköltészetében a legnemesebb hagyományok őrzője. Az első világháború ntáni irodalmi irányzatok képviselője. Nemes pá- thoszát őszinteség hatja át, Művei-. Árnyék és ezüst. (Versek.) — Isten csákánya alatt. (Versek.) — Fecske a porban. (Elb.) — ósi vártán (Versek.) Tilos az ellenséges légitámadásokból származó repülőgéproncsokhoz vagy egyéb tárgyakhoz nyúlni. A honvédelmi miniszter legutóbbi rendelete értelmében az ellenséges légitámadásból származó repülőgéproncsokhoz vagy egyéb tárgyakhoz nyúlni tilos. A rendeletben foglalt büntető rendelkezések értelmében a tilalom megszegőit kihágásért büntetni kell. Az idézett tiltó rendelkezések ellenére a legutóbbi légitámadásokból eredő tárgyakat a lakosság számos esetben elvitte, szétszedte vagy megrongálta s így az arra illetékes szerveknek az ellenséges támadófegyverek felismerésére vonatkozó munkáját megnehezítette vagy teljesen lehetetlenné tette. Ezért a légoltalmi hatóság felhívja a lakosság figyelmét a fenti tiltó rendelkezésekre és a rendelet megszegéséből származó büntető jogi következményekre. Rámutatnak különben arra is, hogy a hadvezetőségnek szüksége van ezekre a tárgyakra, hogy azok megismerésével a védekezést eredményesebbé te- hesse.Ezenkívül mindenki veszedelmeknek teszi ki magát, ha ismeretlen tárgyakhoz hozzányúl. Március 6-án megkezdődnek a légoltalmi elsősegélynyujtási tanfolyamok A Légoltalmi Liga egri női alcsoportja márc. 6-án légoltalmi első- segélynyújtási tanfolyamokat kezd. A tanfolyamokat 9 napon át naponta délután 6 órától 8 óráig tartják.— A tanfolyamok helyiségei: Líceum földszint 9. sz. tanterem, Katolikus Legényegylet I. emelet, Baktai úti állami elemi iskola, Makiári úti rk. elemi iskola, Cifratéri állami elemi iskola, Szvorányi úti állami elemi iskola. Felkérem Eger város asszonyait és leányait 14—70 éves korig, hogy a taifolyamokon saját érdekükben — Az Actio Catholica utolsó előadása a kiadott prgrammtól eltérően nem február 27-én, vasárnap, hanem február 26-án, szombaton este 6 órakör lesz a Kaszinó nagytermében. minél nagyobb számban vegyenek részt. Jelentkezni a Légoltalmi Liga Egri Csoportjának irodájában lehet (Kisvárosháza, Káptalan utca 5. sz.) naponta délelőtt 9 13 óráig, délután 16 — 18 óráig személyesen vagy távbeszélőn (596) v*gy írásban, postai levelezőlapon. írásbeli jelentkezés esetén az alábbi adatokat kérem közölni: név, lakás, mely tanfolyamra kéri beosztását. Jelentkezni lehst március 3 ig. vitéz Vasváry Frigyesné női alcsoport elnöknő. — A Dobó István Sport Egylet február 27-én délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Keresztény Iparos Körben. Kérik a tagok é3 az érdeklődők megjelenését. Szimat és irodalom Az ügyeskedő vállalkozókedv és üzleti szimat pár éve rájött, hogy a papír, ha minőségben idővel meg is változik, mégis papír marad, vagy legalábbis oly árucikkek közé tartozik majd, melyre érdemes építeni és melyre érdemes dolgozni — irodalmat kezdett csinálni. Az utolsó félévben csak Budapesten 350 új könyvkiadó igazolványt adtak ki, körülbelül ugyanennyi az igazolvány nélkül működő vállalatok száma, karácsonyra 700 új könyv között választhatott a művelt olvasó. A kispolgár megelégedett, mert e könyvek az ö életét tükrözik, ő él és szeret a könyvekben. Esténkint boldogan állapítja meg, hogy ő lett az irodalom tár gya és fogyasztója, ő az irodalmi közvélemény. Időukint arra gondol, hogy ő maga is írni kezd vagy ha ez nem megy, könyvet írat és kiadóvállalatot alapít. Az új kiadók között szerepel termény- és marhakereskedő, lókupec, fűszeres, szabómester, színházi kellékes, elbocsáj- tott állami hivatalnok, cselédlány és déligyümölcskereskedő. Ezek az urak és hölgyek ma úgy adnak ki könyvet, mintahogy régen olcsó borral leitták magukat. Nagy és jóhírű régi kiadóink is átálltak a tömegtermelésre és ahol régen a szellem finomsága, vagy előkelősége volt érték, ma a megromlott közízlés szolgálata az alapelv. Mindenesetre a szimat jó volt, az üzlet virágzik, pénzt hoz. A könyvek szépek és drágák, csak egy baj van, hogy mindez még nem irodalom, mert ami ma e néven történik, legjobb esetben is csak könyvpiac. A kritikusok és lektorok könyvmérgezéstől tartanak. Az írók jobbjai félreállnak és enyhe undorral figyelik a vásári zajt. Nekünk, mert szeretjük a könyveket, örülnünk kellene, hogy a kis ország kultúrára éhes népe ily mérhetetlen sok könyvet igényel és fogyaszt, hogy közellátási ritkaságok helyett íme szellemi kincsekkel töltekezik, melyektől eddig gonosz tényezők elzárták. Örömünk azonban röpke és hiábavaló, mert a szellemi kisipar termékei sok veszedelmet hordoznak magukban. A könyvek tartalma málló érték, hangja a sötétség és szellemi restség kultuszát terjeszti. Veszedelmes a könyvek árja azért is, mert értéket és hitet rombol. Az olvasók nagy része még elhiszi, hogy a könyv írás, de lassankint rájön, hogy mindaz, amit az irodalom álarca alatt kap, nem más, mint üzlet. Ma még nem tudja, hogy drága pénzen olcsó gyári holmit vásárol, de egy napon, amikor felismeri a lényeget, könyveit kiszórja az utcára, felelősségre vonja elsősorban magát a könyvet, a betűt, mely mást ígért és melyben csalódott. Máglyára veti olcsó könyvtárát, mert az Íróval és kiadóval nem teheti ugyanezt, tekintve, hogy ezek hasznosabb üzleteket csinálnak már ekkor. Mint Európa bizonyos pontjain láthattuk egy időben, a tüzet boldog arccal és hálatelt lélekkel ugrálja körül, rájön, hogy ekkor véd csak igazán kultúrát. Viszont, ha bizonyos népek meg is engedhetik maguknak történetük önfeledt pillanataiban a könyvhamvasztó tüzeket, kis ország népének féltékenyen vigyáznia kellene arra, hogy a dolgok ne fejlődjenek idáig és hogy szellemi megnyilatkozásaiban a minőség elve uralkodjék. Mi néha már arra gondolunk, hogy itt valaki vagy valami céltudatosan és megfontoltan mellébe- széltet, elföd, behint kérdéseket, melyek vannak s a hamu alatt izzanak, csakhogy ne kelljen azokra felelni, ugyanakkor azonban teljes odaadással táplál és jóakaraté segítséget nyújt balga lókupecek irodalmi szerepléséhez. A jövő és az utánunk következő nemzedék szá- monkérheti munkánkat, annak értelmét és eredményét. Erre neveljük is őket. Mit mutatunk majd nekik? Csak nem azt, hogy ezekben az években még mindig „Mädchen mit gelber Mütze“ és „Ciliké csön- getvüi“ című szakmunkáknál tartunk ? Ebergényi Tibor. Nemcsak árdrágítást kftvetett el, hanem taamlstanázásra Is rá akarta venni vevftit az élelmes boconádl kereskedő A egri törvényszék Szokolay tanácsa most tárgyalta Frommer Endre kereskedő, boconádi lakos bűnügyét. Az ügyészség kétrendbeli hamis- tanuzásra való rábírás miatt emelt vádat Frommer ellen. A múlt év végén az történt, hogy Frommer Endre borsot adott el Szabados Istvánné és Simon Jánosné boconádi lakosoknak. Egy dekát 70 fillérért a 10 filléres maximált ár helyett. Szabadosné és Simonné a sarkukra álltak és feljelentették a feketéző Frommert. De mire való az ismeretség, ha nem arra, hogy felhasználjuk. Frommer egyik vásárló ismerősével, Juhász Istvánné boconádi lakossal csak annyit üzent Szabadosnénak és Simonnénak, hogy ne mondjanak semmit a csendőrségen. Ok majd tudják, hogy mire kell érteni az üzenetet. A főtárgyaláson Frommer Endre tagadta bűnösségét és kissé kihívóan hangoztatta, hogy ártatlansága rövid időn belül ki fog derülni. Ezzel szemben azonban a három boconádi asszony esküvel erősített vallomása állt. Dr. Körösy Zoltán ügyész, aki a vádat képviselte, hangoztatta, hogy Frommer Endre az egyszerű falusi lakosság körében fejtett ki árdrágító és ártúllépő tevékenységet és károsult vevőit még hamis tanuzásra is rá akarta bírni: kérte tehát szigorú megbüntetését. A Szokolay tanács nyolc hónapi börtönbüntetést szabott ki Frommer Endrére 3 évi hivatali és politikai jogvesztéssel együtt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
