Eger - hetente négyszer, 1944

1944-01-14 / 7. szám

Aba 12 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 7. szám. * Péntek * Trianon 25,1944. január 14. ELŐFIZETÉSI DÍJj cgg hónapra 2 pengő, V* évre 6 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér, SZERKESZTŐSÉG : Líceum, fsz. 3. Tel? 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.658« Czaplk Gyula űr. egri érsek nyitja meg a budapesti Szent Margit-ftnuepségeket Tettek—Tervek Télben és időben minél inkább kiszélesedik a háború, természet­szerűleg: annál jobban nehezedik az egyének és nemzetek életére. A megpróbáltatásokat valamennyi or­szág érzi, még azok is, amelyeknek szerencsésebb sorsuk lehetővé tette a kívölmaradást. Az élen állóknak, az ország vezetőinek tehát az a legelső feladatuk, hogy a háború rideg törvényszerűségének követ­kezményeit minden tekintetben ér­vényesítsék. Amikor Kállay Miklós az ország vezetését átvette, első s úgyszólván egyetlen programpont­nak azt a célt jelölte meg, hogy az országot a háború megpróbáltatásain átvezesse s a nemzet erejét, érté­keit megőrizze. A miniszterelnök nem adott hangzatos programmot, nem tett tetszetős lépéseket. Azt mondotta, hogy a programmok csak másodrendűek, a tettek, a cseleke­detek, az eredmények mellett. Ez a kijelentés volt azóta is a Kállay- kormány működésének legfőbb irány­elve. És valóban, amikor most Tettek—Tervek címen közel két- százoldalas könyvet hoztak nyilvá­nosságra a kormány második esz­tendejének — 1942. október 1-től 1943. szeptember 30 ig terjedő — munkásságáról, megnyugtató, sőt felemelő érzéssel látjuk belőle, hogy ígéretek helyett csakugyan tetteket és eredményeket kapott az ország, hogy a Kállay-hormány határozot­tan és céltudatosan tartotta kezé­ben az ország ügyének irányítását s még a háború kellős közepén is folytatta a távoli jövőnek, az el­jövendő békekorszaknak szóló or- szágépító munkát. Lázas, megfeszí­tett tevékenység folyt a hivatali ajtók mögött s a kormányzat igaz­gatási ágainak minden területén olyan előrehaladások történtek, a- melyekre méltán büszkék tehetünk. A magyar kékkönyv mindenek­előtt azt állapítja meg, hogy a kor­mány 1943. évi munkásságát a há­ború rideg tőrvéByszerűssgén belül változatlan irányvonal jellemezte. Külpolitikai vonatkozásban ez a nemzeti becsület és a nemzeti ér­dek íratlan törvényeinek hűséges betartását jelentette, amelyet az a töretlen meggyőződés hatott át, hogy a nagy világégés után el kell jönnie az igazságos béke korszaká­nak s ez a béke nagy és kis nem­zeteknek egyaránt biztosítani fogja az életlehetőséget és boldogulást. Belpolitikai és mezőgazdasági vo­natkozásban érthető módon alap vető változásokat eredményezett a háború. Szigorúbb vezetés és irányí­tás érvényesült s a magyar nemzet — a mttga erejéhez mérten — óriási áldozatokat hozott. Legjobb fiainak vérével és életével, gazdasági erői­nek megfeszítésével és sok lemon­dással adózott a fennmaradás és a jobb jövő parancsának. Ezek az áldozatok azonban meghozták gyü­mölcsüket. Az ország közrendje és közbiztonsága szilárd, rendíthetet­len alapokon nyugszik. Gazdasági téren sikerült az erőket mozgósí­tani, termelésünket fokozni, a gaz- gasági egyensúlyt fenntartani. — Államháztartásunk egyensúlya ren­dezett, a szükségletek háromnegyed részét folyó bevételekből rendez­zük. Államadósságunk nemzetközi viszonylatban is igen kedvező. Nagy körültekintéssel oldották meg a köz- ellátás új alapokra való helyezését s az egész rendszer ma sokkal szi­lárdabb alapokon nyugszik, mint egy évvel ezelőtt. A 'mező-gazdi3ág- fejlesztő törvény máris érezteti elő­nyős hatását. Ip Arunk megbirkózott a nyersanyaggoadokkal, kereskedel­münk és közlekedésünk hiánytalanul funkcionál. És minden megtörtént úgy, hogy a legelső cél, természe­tesen honvédelmünk fejlesztése volt, amire többet áldozott a nemzet, mint bármelyik előző esztendőben. Még egy mozzanat van^ amit le­hetetlen elhallgatni: valamennyi igazgatási ágban és minden intéz­kedésben kifejezésre jutott a mély­séges szociális szellem. A háború bizonnyal lassított a tempón és hát­térbe szorított egyes szép terveket, de a szociális fejlődés vonala nem tört meg. A földbirtokpolitika, az ONCSA tevékenysége, a hadvisel­tek ügyének felkarolása voltak a legfontosabb állomásai a jobb jövőt építgető szociálpolitikának. A kormányzati munkáról szóló beszámoló cáfolhatatlan bizonysága nemcsak a kormány aktivitásának, céltudatosságának, égő fajszerete- tének, hanem a nemzet töretlen életakaratának is. « Az Egyesült Államok veszteségei Stimson hadügyminiszter szetint az Egyesült Államok veszteségei december 23-ig a következők: 16,681 halott, 38,916 sebesült, 24,064 eltűnt, 25,000 fogoly. Ebből Olaszországban halott 2798, sebe­sült 11,762, eltűnt 2657. Eger, január 14. Magyarország Margarettáján»k, vagyis drágagyöngyének, Árpádházi Boldog Margit szentként v*ló tisz­teletére készül az egész ország ka­tolikus lakossága. A fővárosban ja­nuár 16-án, vasárnap kezdődik az egyházi ünnepségek sorozata a Sz*. Berlinből jelentik: Vjeheltöl és Szárnytól nyugatra két támaszpont- szérűén kiépített helységet ragad­tak el a szovjet csapatoktól. A szovjet ellentámadásokat erős csata- repülő kötelékek és páncélos ala­kulatok támogatták, ennek ellenére összeomlottak a német elhárító tűz­ben. Vitebszktól délnyugatra a bolsevis­ták átkarolási törekvései az előző napokban rengeteg veszteséggel Az amerikai bombázók terror- támadása német birodalmi terület ellen erős német légvédelembe üt­között s a védelem rendkívül sike­res volt. Ez alkalommal lőtték le a legtöbb amerikai bombázót. Az amerikai jelentések súlyos légi­csatákról»szólnak és azt jelentik, hogy a támadó amerikai bombázók­nak szünet nélküli harcot kellett vív­ni a német vadászokkal, melyek óriási csoportokban támadtak. Az Angliába visszatért pilóták meg­jegyezték, hogy a német védelem kérlelhetetlen, ami a lelövött bőm­Domonkos rend budapesti plébánia­templomában, ahol vasárnap dél­előtt 10 órakor Czapik Gyula egri érsek, az Actio Citholica országos ügyvezető elnöke főpapi szentmisét pontifikái, míg evangéliumkor Ham- vas Endre budapesti érseki általá­nos helytartó mond szentbeszédet. jártak a bolsevistákra nézve. Szerdán hat lövész hadosztállyal két páncélos dandárral és erős csatarepülőkötelékek támogatásával indítottak új támadást a várostól északnyugatra. Állandóan megismét­lődő rohamokkal igyekeztek egész­nap áttörést kierőszakolni Vitebszk irányában, a német állásokat védő csapatok azonban fölényesen vissza­utasították kísérleteiket és véres veszteséget okoztak soraikban. (MTI) bázók számából is látható. Ez a csata fordulópontot jelest az eddigi íégiháborúbau.A schwein- furti vereség óta miud ritkább az amerikai repülök támadása a német birodalom ellen. A nappali táma­dásokkal ugyan nem hagytak fel, azonban észre lehetett venni, hogy láthatóan válogatnak a megtáma­dandó célpontokban, és előszeretettel azokat támadják, melyek tengerpart közelében fekszenek. A távolabb eső célpontokat csak akkor támadták, ha az időjárási viszonyok kedveztek. Ezen kívül a bombázók legújabban A lannár ll-i légicsata a német védelem letlédésére vall A szovjetoffenziva most már teljesen kifejlődött Berlinből jelentik: A szovjet nagy téli támadása az eddiginél is na­gyobb méreteket öltött kiterjedésé­ben, amennyiben ma már az egész arevonalon Neveitől a déli szaka­szig többé kevésbé súlyos és heves harcok színhelye. A szovjet offenziva — mondták tájékozott német katonai körben —■ most már teljesen kifejlődött és egyik legfontosabb súlypontja és döntő jelentőségű pillérje ismét he­tek óta Vitebszk. Azonban éppen itt nem sikerült az oroszoknak je­lentős eredményt elérni. Ma már egyébként lényegesen alábbhagyott az a túlzott optimiz­mus, amellyel esetenként a szovjet és angol sajtó a nagy téii szovjet támadást kisérte. Főleg az ango'ok lettek elővigyázatosabbak. Főleg arra utalnak, hogy Mannsteinnek sikerült megerősítéseket harcba- vetni és ezzel a harc további ala­kulására lényeges befolyást gyako­rolni. Ma az Izvesztia hasonlóan ír az arcvonal déli szakaszával kapcsola­tosan és Mannstein támadásaira utal. (MTI) Meghiúsultak a bolsevisták átkarolási kísérletei

Next

/
Oldalképek
Tartalom