Eger - hetente négyszer, 1943/2
1943-12-18 / 200. szám
Aha 16 FILLÉR JEger, LTV. évfolyam, 200. szám. Szombat Trianon 24, 1943. december 18. ELŐFIZETÉSI DÍJi egg hőnapra 2 pengő, V« évre 5 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Tel: 11. KIADÓHIVATAL: Egyhm, Szent János* Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla. 54.658: Csütörtökön 121 páncélost veszített a Berezinánál a szovjet Berlinből jelentik: A szovjet % Pripjet és a Berezina között tovább folytatta támadásait. Az eredmény az emberanyag kíméletlen bevetésének következtében, súlyos ember és anyagveszteség. A szovjet ezen a területen csütörtökön 121 páncélkocsit, 67 nehéz löveget, igen eok könnyű 13veget és áttekinthetetlen kézi fegyvert vesztett. A szovjet az arcvonal többi részén is élénk támadó tevékenységet fejtett ki. Egyes helyeken a támadók elérték a német fő arcvonalat, azonban a védelem körülzárta az előtérbe betört bolsevistákat. Dr. Kállajr Miklósáé, a miniszterelnök felesége osztja fel kedden a Hadigondozó Szövetség karácsonyi ajándékait az egri gondozottaknak A most dúló világháború hadiözvegyei, hadiárvái és rokkantjai meleg szívű, gondoskodó támogatót kaptak dr. Kállay Miklós miniszter- elnök hitvesében. Kállay Miklósné a magyarságnak a háborúba való bekapcsolódása után, amikor ura átvette a nehéz időkben sokszoros gonddal és felelősséggel járó miniszterelnöki tisztet, azonnal bekapcsolódott abba a munkába, ahová magyar nagyasszonyi egyénisége hívta. A politikusok az élet nagy törvényei szerint igazodnak, ők azok, akik beteljesítik az eseményeket, a nők az örök jóságot hordozzák körül a földön, ők gyógyítják a sebeket, amelyeket a politika s az élet ütni kénytelen, enyhítik a fájdalmakat, amely a történelem roppant gépezetében megrönbsolt emberek sorsávár lesz. Kállay Miklósné megalakította és ura közjogi súlyával, politikusi tekintélyével és emberi méltóságával megerősítette az Országos Hadigondozó Szövetséget, amely a háború hadiözvegyei, hadiárvái és hadirokkantjai sorsának felemelését tűzte ki célul. A szív és a hatalom egysége, s a szervezetben megnyilatkozó testvéri és bajtársi szellem valóban nagy munkát végez; azok a megmondhatói ennek, akik már érezték a szövetség gondoskodását. A Szövetség hevesmegyei szervezete, amely dr. Hedry Lőrincné figyelmes és rendkívül tevékeny vezetése alatt működik, az egri Levente Egyesülettel karöltve dec. 21-én, kedden délután fél 5 órakor a városháza nagytermében karácsonyfa ünnepséget rendez. Az ünnepségen Eger városa falai között tisztelheti képviselőjének feleségét, aki a Szövetség elnöknői minőségében személyesen osztja ki a karácsonyi ajándékokat az egri hős honvédek özvegyeinek, árváinak és rokkantainak. A bensőséges magyar ünnepen a város vezető tényezői és társadalmának tagjai nagy számban vesznek részt. Az egri katolikus népiskolák fenntartása 67 ezer pengőbe kerül évenként Az egri katolikus egyházközség képviselőtestülete vasárnap délelőtt közgyűlést tartott Marná Gyula apátplébános elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozatán a templomi és iskolai alapok költségvetése szerepelt. Az elnök bejelentette a közgyűlés megnyitása után, hogy a költségelőirányzatot az egyházközségi tanács letárgyalta és elfogadásra ajánlja. A közgyűlés Vanyek József egyház- községi főgondnok ismertetésében azután letárgyalta és elfogadta a költségvetéseket, éspedig a templomi költségvetést 3051 pengő szükséglettel és fedezettel, a római katolikus iskolák előirányzatát 67 ezer pengő szükséglettel és 43 ezer pengő fedezettel, 24 ezer pengő hiánnyal. A képviselőtestület elhatározta, hogy kérelmet intéz dr. Czapik Gyula érsek, m. kir. titkos tanácsos, érsekhez, az egri székesfőkáptalanhoz és Eger városához, hogy a hiányt egyharmados megosztásban viseljék. A Fájdalmas temető kápolnájának költségvetése 3900 pengős keretben, a Kisasszony temetőé 3300 pengő keretben, a Szent Rozália és Rókus temetőké 2600 pengős keretben, a Bőhm János Gyermekmenhely előirányzata 250 pengős összegben nyert megállapítást. Hincz Gyula festőművésznek ítélték oda Eger város Szent István jubileumi képeinek megfestését Eger, december 18. A Szent István év alkalmából az ünnepségek országos bizottsága elhatározta a kultuszminisztériummal egyetértóleg, hogy a magyar városokban megörökíti a Szent István jubileum emlékét. A Szent István emlékév végrehajtó bizottsága a városok között Egerre is gondolt, mint alul az első szent király az első püspökségek egyikét alapította s amelynek székesegyházát személyes felügyeletével építtette, s elhatározta, hogy a városháza nagyterme számára két nagyméretű festményt ajándékoz. A festmény elkészítésére öt festőművész meghívásával zártkörű pályázatot hirdetett. A pályázásra ifj. Czene Béla, Mezei Arthur, Hende Vince, Medveczky Jenő és Hincz Gyula nyertek meghívást, valamennyien a magyar piktura komoly értékei.- A bíráló bizottság most tartotta meg ülését Hőman Bilint ny kultuszminiszter elnökletével. A bírálók között megjelent lasnádi Nagy András, az Országos Irodalmi és Képzőművészeti Tanács elnöke, Jal- aovszky Károly miniszteri tanácsos, vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, dr. Molnár Jenő a képzőművészeti főiskola tanára, aki egyben a meghívott, de igen fontos elfoglaltsága miatt távolmaradt, dr. Czapik Gyula m. kir. titkos tanácsos, érseket is képviselte és Bory Jenő a Képzőművészeti Főiskola tanára, Eger város részéről pedig dr. Kálnoky István polgár- mester é3 Rapcsák József műszaki tanácsos. A bizottság a benyújtott pályaművek alapján a bírálat eredményéül a két történelmi kép megfestésére Hincz Gyula festőművésznek adott megbízást. Az egyik kép az egri püspökség alapítását ábrázolja, a másik kép a törv nyt ülő Szent Istvánt mutatja be, amint Aba Sámuel nádor és az egri püspök társaságában igazságot oszt. Karácsony est a családban Pár nap még s itt lesz a szenteste. Készüljünk rá, hogy örömeink minden kis csöppjét felihassa szomjas szívünk. S hogy töltsük el majd a karácsonyestét? A hajdani gyermekkor boldog emlékei, későbbi időkből kihűlt karácsonyesték, miket, magányosan értem meg, Dickens Karácsonyi éneke s egy barátom, ki boldog családapa, ők tanítottak meg arra, amit most leírok. I Maradjon eéyütt a család. Messzi földről kelnek útra a nagy fiók, hogy a szentestén otthon lehessenek. De boldog is az édesanya, mikor sorban érkező gyermekeinek ajtót nyithat és szívére öleli őket. Micsoda meghitt hallgatásban bújnak össze ma, s hosszan, mélyen néznek egymás szemébe, sokszor szótlanul, hiszen emlékeznek, eltűnődnek s ilyenkor az egyik lélek szótlanul is érti a másikat. Újabb divat városon, hogy a szülők a gyermekeket lefektetik, ők pedig elmennek idegenbe szórakozni. Micsoda ez ? Menekülés önmaguk- tól ? Talán űnják egymást ? Sokalják az együttlétet ? Nem tudják, hogy a családiélet, együttes meghitt órái örök élmény a gyermeknek s felejthetetlen emlék a szülőknek? Kint tél van, hó borít mindent, s didereg, aki ma nincs otthon, s bent a meleg csigaházban a szívek kinyílnak, s az édes jelen szent örömeiben feloldódik a nehéz múlt és gyökeret ereszt a jövendő. Szülők, ne felejtsétek, hogy egyszer eljön ám majd a nagy szétszóródás, s nektek mi marad, mint egy karosszék az ablaknál, s órák- hosszat nézitek homályos, fátyolos szemmel a végtelen utat, melyen egyszer gyermeketek eltávozott a boldogsága után. Mi marad más nektek belőlük, mint az emlékezés. Legyen ez az emlékezés akkor dí-
