Eger - hetente négyszer, 1943/2
1943-12-04 / 192. szám
2 EGEK 1943. december 4. elemi iskolának ölvégzése szükséges. 2. A szerelő előképzésre tiszta keresztény származású, magyar állampolgárságú ifjak jelentkezhetnek legalább négy elemi iskolával 16 éves kortól 20 évig. Az érdeklődő ifjúság részletes felvételi tájékoztatót a Magyar Aero Szövetségnél (Budapest, V. kerület, Vigadó-u. 2. sz.), a m. kir. honvéd kiegészítő parancsnokságoknál, a katonai repülőterek parancsnokságainál, valamint a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap kiképző kereteinek repülőtérparancsnokainál kaphat. A M. kir. „vitéz Horthy István“ honvéd repülő akadémiára törekvő ifjúság (az akadémia a honvédség hivatásos repülőtisztjeit neveli és képezi ki) a Magyar Aero Szövetségnél ne érdeklődjék az akadé miára való felvétel iránt, mert a felvételre vonatkozó pályázati feltételek a jövő év első negyedében jelennek majd meg a hivatalos lapban. Szülök Iskolája A gyermek előkészítése az iskolai életre Irta i Dr. Somos Lsjos. IX. Iskolába indítás. Minden munka fáradtságos és terhes, de kétszeresen terhes az olyan, amelyet feszült légkörben, kellemetlen érzésekkel és izgalmakkal a lelkűnkben kell megkezdenünk. Ha eleget teszünk is ilyen körülmények között feladatunknak, a végzett munka mennyiségén és minőségén rendszerint meglátszik, hogy a munka megkezdése nem kedvező légkörben történt. A figyelem megosz- tódása és a kedvetlenség, amely a rossz indulás tudatával szükségképen fellép, kapkodóvá, hibássá teszi munkánkat. A gyermek iskolai munkájának körülményeit is így kell felfognunk. Bármi nehezedjék a lelkére, nem tud teljes odaadással belekapcsolódni az iskolai munkába. írása és számolása pontatlan, kapkodó; munkaritmusa szakadozott, szóbeli beszámolói bizonytalanok és erőtlenek, érdeklődése csökkent és kevéssé irányítható. Az iskolai munka kedvezőtlen légkörének előidézésében igen gyakran a szülői házat terheli a felelősség, mivel az iskolába indítás előzményei és körülményei súlyosan megzavarhatják a gyermeket. Reggel rendszerint három dolog szokta izgatni a gyermeket, éspedig az otthon általános magatartása, hangulata ; az iskolába érkezés pontossága, végül az a kérdés, hogy tud-e majd felelni, ha kérdezik. Ezek mellett lehetnek kisebb jelentőségű problémái is, pl. kapott-e jó tízórait, elkísérik-e az iskolába. Az iskolába indítás akkor jó, ha a gyermek kellemes testi és lelki közérzéssel, nyugodtan és bizakodó hangulatban hagyja el a szülői házat, illetve lépi át az iskola küszöbét. Ezeknek a kedvező feltételeknek a megteremtése a szülői háztól elsősorban jól rendezett belső életet, pontosan kialakult házirendet és fegyelmezettséget kíván. A reggel külső és belső rendjének legfontosabb követelménye az, hogy a gyermek idejében keljen fel és ne legyen kénytelen sietve, hajszolva készülni az iskolába. A haj- szoltság önmagában is idegesítő, hangulatroutó, de még inkább azzá válik, ha annak a tudata kíséri, •hogy a sürgetés elkerülhető lett volna. Nemcsak az a fontos azonban, hogy a gyermek keljen fel idejében, hanem vele együtt a szülők és más hozzátartozók is. Ha ugyanis azt látja a gyermek, hogy a szolgálólány mellett neki kell elsőnek kibújnia az ágyból, és amíg 6 álmos szemmel rosszkedvűen fű- zögeti a cipőjét, édesanyja tovább kényelmeskedik az ágyban, legfeljebb sürget és rendelkezik, hangulatát keserű érzések rontják meg a napnak már első percében. Menynyivel könnyebben esik a gyermeknek a felkelés, ha vele együtt az egész ház megmozdul. A közös sorsban való osztozkodás, a közös tevékenységben való részvétel egyenesen lelki igénye a gyermeknek. A felkelés lelki téyezőin kívül gondoskodnunk kell a testi követelményekről is. Legfontosabb ezek közül az, hogy a gyermek megfelelő pihenő helyen korán reggel lefeküdjék és reggelre jól kialudja magát. A későn fekvő gyermek ugyanis álmosan, fáradtan ébred. Ágyából nem szívesen mozdul sürgetésre sem. Sokáig kéreti magát, különösen ha a szülők nem elég következetesek és határozottak a felkelés rendjében. Az ébresztés idejét és módját pontosan állapítsa meg a szülői ház, hogy a gyermek biztosan számíthasson rá. A lelkiismeretes gyermeket ugyanis nagyon nyugtalanítja az a gondolat, hogy esetleg elfelejtik felébreszteni, és elkésik az iskolából. Legjobb, ha az édesanya, vagy az édesapa vállalja az ébresztést. Az ő szavuk föltétien engedelmességre késztet. Az ébresztés időpontjának megállapításában az iskolától való távolságot, az odajutás eszközeit és körülményeit, a gyermek ‘ egyéni tulajdonságait, gyorsaságát, esetleges lassúságát kell figyelembe vennünk. Az iskolába érkezés időpontjától visszafelé számítva úgy állapítsuk meg a felkelés idejét, hogy vegyük figyelembe, hány percig tart az út, mennyi időre van szükség a reggelizésre, mosakodásra, öltözködésre, a lecke átismétlésére. Számolnunk kell természetesen olyan eshetőségekkel is, amelyek az iskolába indulás tervét megzavarják, pl. a közlekedési eszközök késése, valamely ruhadarab keresése, egy-egy iskolai tárgynak elfelejtésé és kihagyása a hátitáskából, a cipőfűző elszakadása stb. (Folyt, köv.) Téli szőlősgazdaképző tanfolyam lesz Egerben Közli: Vámos András gazdasági elöljáró A földmívelé8ügyi miniszter úr, már régebb idő óta nagyobb erőfeszítéseket tesz, a magyar gazda szaktudásának előmozdítása, fejlesztése édekében. Ezzel a célzattal működnek a téli gazdasági tanfolyamok, melyekről elég nagy számban kerülnek ki ezüst és aranykalászos kisgazdáink. Ugyanígy a szőlőtermő vidékeken szőlősgazdaképző tanfolyamok tartásával igyekszik a földmívelésügyi kormányzatunk, hogy a szőlősgazda társadalom tudását is a mai viszonyoknak megfelelő színvonalra emelje, hogy ezáltal határozottabban és biztosabb kézzel nyuljauak az amúgy is nagy szaktudást igénylő szőlőmunkákhoz. Pásztorképző tanfolyam is lesz a közeljövőben Egerben, melyen Egerből nyolc hegyőr, míg Eger környékéről mintegy 30—31 pásztor vesz részt. A közelmultbn zajlott le Egerben a gazdasági elöljárók tanfolyama, majd ezt követte és követi egy tovább képző téli tanfolyam: Debrecenben, Rimaszombaton és még több helyen. A gazdasági elöljárók a vármegyei gazdasági felügyelőség hatásköre alatt működnek, onnan kapják az utasításokat, melyeket a földművelésügyi miniszter kívánalmainak megfelelően hajtanak végre. Ezen teendők oroszlán része egyelőre csupa kedvezményekből áll, így különféle nemesített vetőmagvak összeírása, kiosztása, jó tenyész tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok kiosztása kedvezményes áron, az arra érdemes gazdák között stb. Az ilyen kedvezményeknél a jövőben előnyben részesülnek azok az arany és ezüstkalászos gazdák, kik a téli gazdasági tanfolyamokat avagy egyéb ily célú téli tanfolyamokat végig hallgatták s arról bizonyítványt is szereztek, ugyanígy van tervbe véve a zsidószőlők juttatásánál is. Aki még ilyen tanfolyamot nem hallgatott, vagy a most következőt meg nem hallgatja, annak multévi szerződését sem hosszabbítják meg. Ezeket csak azért tartottam célszerűnek elmondani, hogy kellőképen rámutassak arra a minden jó igyekezetei megszégyenítő közönyre, amellyel az egri gazda társadalom válaszol a földművelésügyi kormányzatnak ezekre a gigászi erőfeszítéseire. Ez a közöny régi tulajdonság errefelé. Emlékszem, milyen aggodalom után gondolta rá magát, Istenben boldogult dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő arra, hogy nagynevű borszakértőnket: Fornády Elemért az állami Borgazdaság igazgatóját le merje-e hívni Egerbe, az egri gazdákat oly közelről érintő szaktárgyú előadás megtartására, „A vörösbor készíté- séről“ címmel. Nyomtatványt készítettem, 2000 darabot, a főkönyv szerint először a nagyobb gazdáknak, majd a kisebbeknek címeztük addig, míg elfogyott. Külön felhívtam az olvasókörök vezetőségét írásban és személyesen, amikor pedig az előadás ideje elérkezett, az utcáról szedtük össze az embereket, csak így nem vallottunk szégyent, és a nagyterem megtelt hallgatósággal. Annál inkább ráigazoltak a közönyre gazdáink a multévi „szőlősgazda tanfolyaminál. (Ezt a téli tanfolyamot Ostoroson tartották meg 50 hallgató előtt.) Ugyanígy történt ez az őszön, a szüreti bemutatóval is, ahol az első napi bemutatón Fehér Aladár, káptalani főintéző, míg a második napon a hegybíró és a hegyközségi jegyző mentek ki megnézni, vannak-e sokan a „szüreti bemutatón“, de bizony sajnos, egyetlen-egy érdeklődő sem jelentkezett Egerből, a híres egri bikavért termelő gazdák közül, az Úr 1943. esztendejének szüreti havában. Igen lesújtó jelenség ez ma, amikor minden élni akaró nemzet, idegeit pattanásig feszítve küzd, puskával, ipari vagy mezőgazdasági szerszámmal a kezében, hogy katonához vagy dolgozó emberhez méltón állja meg helyét a porondon, hogy saját magát és nemzetét átmenthesse egy nyugodtabb, biztosabb jövőbe. Illenék, hogy az egri gazda is többet törődnék saját sorsával s nem menne el behu- nyott szemmel olyan dolgok mellett, amit a falvak lakói két kézzel ragadnak meg s örömmel viszik el az orruk elől. Itt van pl. az őszi nemesített vetőmag-akció lebonyolítása. Ez a művelet egy jó félnapi munkát igényelt volna, ezzel szemben 7—8 napon át kellett a vetőmagot osztani, mégis akadt mintegy 12 gazda, aki még ekkor sem jelentkezett a vetőmag átvétele végett. A magot azután természetesen olyan igénylőknek kellett odaadni, akik az összeírás alkalmával nem is igényeltek, de amikor ezek elvitték az ottmaradt vetőmagot, arra már volt az elkésetteknek idejük, hogy a vm. gazdasági felügyelőségnélpa- naszt tegyenek, mert olyanok kapták a vetőmagot, akik nem is igényeltek.
