Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-11-23 / 186. szám
1942. november 23. E G B ß 3 szik a várost terhelő kamatmentes állami kölcsönök és előlegek elengedését abban az esetben, ha a város háztartási helyzetében az év végéig nem következik be kedvező változás. Ilyen kedvező változást a háztartásban eddig nem lehetett megállapítani ezért a képviselőtestület kérelmet intézett a pénzügy- miniszterhez, hogy ezeket a tartozásokat engedje el. Hat ilyen kamatmentes államkölcsöne és előlege van a városnak, összesen 259,544 pengő összeggel, az elengedés tehát igen komoly segítséget jelent a városnak. A háborűs különmunkaátalány ügye Frank Tivadar főjegyző, előadó bejelentette, hogy a városi tisztviselők a kormány rendelete értelmében háborús különmnnkaátalányt kapnak, ezenkívül családi pótlékuk összege is emelkedik. Az emelkedések összege a háztartásnál 5130 pengő, a gépüzemeknél 3543 pengő s három havonként kerül kifizetésre. Személyi ügyek A képviselőtestület dr. Szabó Gyula h. közigazgatási fogalmazó fizetését korrigálta, ifj. Braun Károlyt a X. fizetési osztályba léptette elő, dr. Körfy Lóránt véglegesítése iránt pedig — miután a tiszti orvosi vizsgát kitűnő eredménnyel letette, — felterjesztést intézett a belügyminiszterhez. Tebermentesitő támadások Sztálingrádtól északra is délre A volgaparti várostól északnyugatra Szerafinovicsnál több lövészhadosztály és páncélos dandár indított nagy támadást a német és szövetséges állások ellen. A néhány helyen betört bolsevistákat szárny- támadással elvágták és az utolsó emberig megsemmisítették. Ugyancsak erős támadást indítottak a bolsevisták Sztálingrádtól [délre, Krasznoarmeiszk térségáben is. Ezt a nagy erőkkel és igen sok páncélos harcbavetésével végrehajtott kísérletet a német és szövetséges védelem mindenütt visszaverte, sőt sikerült egy nagyobb szovjet páncélos köteléket bekeríteni és teljesen szétverni. Sztálingrád ipari negyedében az előző nap elért eredményeket szélesítették ki a német csapatok és ellenállási fészkeket pusztítottak el nehéz gránátvetők tüzelésével a Volga partján. Északafrika és az európai ellátás Északamerika és a britek Franciaország északafríkai birtokai elleni támadása idővel lassanként egyre növekvóbb gazdasági jelentőségre is szert tesz. A három ország kivitelének értékét a háború előtti években a következő adatok mutatták : Algír 5,65 milliárd frank, Tunisz 1,35, Marokkó pedig 1,51 milliárd frank árucikket tudott nélkülözni. Algír, amely mint „France d’Outre Mer“ közvetlenül az anyaországhoz tartozott, érték szerint kétszerannyí kivitellel rendelkezett, mint Tunisz és Marokkó együttvéve. Feltételezhetjük, hogy a néhány hónappal ezelőtt betakarított északafrikai termés jelentékeny része már a francia anyaország raktáraiba került, úgy hogy Franciaország ez- évi élelmiszerellátását biztosítottnak tekinthetjük. A háború előtti utolsó évben vagyis 1928-ban egyedül Algír 97,000 tonna gabonát adott át Franciaországnak. Ezen kívül 72,000 tonna burgonya, 60,000 tonna korai főzelék és majdnem 16*/o millió hektoliter bor került az anyaország piacára. Az idei északafrikai termés jó közepesnek mondható. Mivel Franciaország 1942-ben lényegesen növelte saját mezőgazda- sági termelését, az afrikai birtokok termésfeleslege megközelítőleg sem fog olyan fontos szerepet játszani, mint 1941—42 ben. Az Algírban maradt gabonatartalékok egy része a most bekövetkezett hadműveletek miatt kikapcsolódik. Ismervén az angolszász megszállók módszereit eddigi tapasztalataink alapján megjegyezhetjük, hogy Irak, Irán, Szíria is Egyiptomhoz hasonlóan a gabonatartartalékok jórészét a la- kossság érdekeinek veszélyeztetésével, saját céljaikra fogják felhasználni. Francia. Északafrika iparcikkekkel történő ellátása Európa nélkül elképzelhetetlen. Franciaország északafrikai birtokainak külkereskedelmét nagy mértékben önmaga számára monopolizálta. A többi európai államok csak messze az anyaország után következtek. Ilyen államok számára Északafrika kivitele csak annyiban jött számításba, hogy déli gyümölcsöket, korai főzelékeket, mindenek előtt pedig ásványi termékeket, vasérceket és foszfátot kaptak. Amennyire fontos volt Északafrika az anyaország élelmiszerellátásának biztosításánál, épp oly kevéssé beszélhetünk most „nélkülözhetetlenségről“. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy Franciaország északafrikai birtokai minden szempontból Európára vannak utalva, az új megszálló hatalom, Északamerika számára azonban nemcsak nem nélkülözhetetlenek, hanem egyenesen értéktelenek. Franciaország Északafrika megszabadítására és biztosítására irányuló törekvésének a német és olasz haderőtől történt támogatása tehát szervesen belekapcsolódik abba a térbiztosítási irányba, amely a jelenlegi háborúnak fő problémája és célkitűzése és anelyet az európai szárazföld népei is egyre fokozottabb mértékben méltányolnak, sót magukévá tesznek. A város megvásárolja a közellátás céljaira az adó- hátralék miatt lefoglalt sertéseket A szombati városi közgyűlés egyik legfontosabb döntése volt, amely szerint a képviselőtestület elhatározta, hogy az adóhátralék miatt lefoglalt sertéseket a közellátás céljaira megvásárolja. Dr. Pál Endre előadó ismertette a kérdést és rámutatott arra,hogy olyan adófizetőkről van itt szó, akik évek óta tartoznak és semmi hajlandóságot se mutatnak a ma oly különösen fontos adó fizetésére, sőt szándékosan rontják az adómorált. Mintegy 200— 250 sertést foglaltak le a végrehajtók, olyan helyeken, Jahol más ingóságot nem voltak hajlandók felajánlani az adóhátralékosok. Ezzel az eszközzel a felelős hatóságra rá akarják szorítani a nagy nemzeti érdekekkel nem törődő notórius hátralékosokat az adófizetésre. A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a lefoglalt sertéseket vásárolja meg s egyelőre 15 ezer pengőt bocsátott rendelkezésére a közellátási alapból a vásárlások pénzügyi alátámasztására. A polgármester a határozat kimondása után éles szavakkal illette a rosszhiszemű adófizetőket és kijelentette, hogy aki ma nem fizeti meg adóját, pedig megtehetné, az becstelen és nemzeti érzés hijján való ember. Közel két és félezer pengő értékű a szegénygonöozo gyűjtésének eredménye A szegénygondozó hivatal őszi gyűjtése nagy sikerrel ment végbe. A negyedmesterek és cserkészek fáradhatatlan és lelkes munkával igen szép eredményt értek el s a szegénygondozás gondjait jelentékeny mértékben enyhítik az összegyűjtött adományok. A város közönsége megértette és jó szívvel fogadta a szegények kérését és jóllehet egyik gyűjtés a másikat éri, mégis különös gonddal és áldozatkészséggel gondolt az elhagyatottakra. A gyűjtés készpénz-eredménye 1741/26 pengő, a- természetbeni adományok pénzre átszámított értéke 712'83 pengő, összesen tehát a gyűjtés végső eredménye 2460'28 pengő. A szegénygondozó hivatal ezúton köszöni meg a gyűjtők nagy munkáját, a közönség áldozatkészségét és mindazok szíves támogatását, akik ingyen fuvar rendelkezésre bocsátásával lehetővé tették a gyűjtés eredményének beszállítását. HÍREK — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. November hó 21-én este 7 órától november hó 28-án este 7 óráig: Dr. Galambos gyógyszertára, Deák Ferenc-u. 74. — Katonai kitüntetések. A kormányzó a szovjet elleni hadműveletek során az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásukért a következő kitüntetéseket adományozta: bronz érdemérmet a hadi szalagon: Az 1914. évi egri születésű Győri D. László őrmesternek, az 1918. évi tarnaörsi születésű Deme József őrvezetőnek, az 1916. évi gyöngyösi születésű Krupánszky József őrvezetőnek, az 1916. évi horti születésű Erdélyi Imre, az 1910. évi hatvani születésű Katona József és az 1913. évi gyöngyösi születésű Toldi Miklós szakaszvezetóknek. Bronz vitézségi érmet: ki 1907. évi egri születésű Nagy László honvédnek, az 1912. évi tarnaörsi születésű Tárnái Béla és az 1914. évi szajlai születésű Hács Sándor szakaszvezetőknek, az 1916. évi tiszaszőllősi születésű Nagy Sándor tizedesnek, az 1920. évi visontai születésű Csatár András őrvezetőnek, az 1920. évi egri születésű Erdélyi Ferenc honvédnek. — Katonaorvosi kinevezések. A kormányzó a honvéd orvosi karban tartalékos orvos-zászlóssá kinevezte az 1915. évi egri születésű dr. Csömör Lászlót, az 1914. évi pétervásárai születésű dr. Ivády Gyulát, az 1906. évi kerecsendi születésű dr. Nemes Istvánt, az 1903. évi hevesi születésű dr. Szabó Istvánt, az 1900. évi apci születésű dr. Juhász Józsefet, az 1900. évi gyöngyösi születésű dr. Örkényi Gyulát, az 1908. évi tiszafüredi születésű dr. Sigmond Béla orvosokat. — A honvéd mérnököknél tartalékos mérnökzászlóssá, az 1910. évi egri születésű Bárány Gyula mérnököt, a honvéd szertiszteknél tart. szertári zászlóssá az 1907. évi egri születésű Reitz Zoltánt.
