Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-30 / 206. szám
£ Ä B M 8 FILLÉR jSgrer, LI1L évfolyam, 206. szám. # Szerda ♦ Trianon 23,1942. december 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ i agg hónapra 1 pengő £0 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558 H kormányzó felesége rádiászózattal indít országos gyűjtést a haöbauonultak családjai számára Azok felé, akik a Don mellett vívják élet-halál harcunkat, a segítő szeretet sok megnyilvánulása száll. Egymást érik a különböző akciók, s meg lehet állapítani, hogy a magyar társadalom elismerésre- méltóan vizsgázik a magyar együttérzésből. A kint harcolók családjainak fokozottabb támogatására is szükség van a következő időkben, nemcsak azért, hogy a kint harcolók érezzék a nemzet gondoskodását az ittha- gyottak iránt, hanem hogy a magyarság teljes testvériségben forrjon össze, megértse egymás nehéz helyzetét és igyekezzék minél melegebb érzésekkel megvalósítani a testvériség gondolatát. Ez az érzés vezeti vitéz nagybányai Horthy Miklósnét, a kormányzó hitvesét, amikor országos gyűjtést indít a hadbavonultak családjainak segélyezésére. Kétségtelen, maga az állam is gondoskodik lehetőségeihez képest az itthonmradt családokról, azonban az államnak maga a háború is olyan rendkívüli kiadásokat okoz, hogy azok terhétől nem függetlenítheti magát. A társadalomra hárul itt is a segítés nagy része s a magyar társadalom ezúttal is meg fogja matatni áldozatkészségét. Az országos gyűjtést a kormány- zóné rádiószózata vezeti be december 31-én Szilveszter napján délután 6 óra 35 perckor. A felhívást vitéz Náray Antal, a Rádió elnöke olvassa fel. A felhívást néhány perccel éjfél után megismétlik. A közellátás pártatlansága érdekében rendeletet adett ki A belügyminiszter a közellátási ügymenet zavartalan ellátása érdekében rendeletet adott ki, amelyet megküldött valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A belügyminiszter hivatkozik arra, hogy a közellátási miniszter átirata szerint az ellenőrző vizsgálatok azt mutatják, hogy a városi és községi elöljáróságok a kötöttforgalmú közszükségleti cikkek szétosztásánál több esetben nem tartják meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket. Ismételten előfordult, mondja a belügyminiszter leirata, hogy a közellátási ügyvitelt nem is szervezték meg s a kötöttforgalmú közszükségleti cikkek szétosztásánál minden rendszeresség nélkül jártak el. Előa belügyminiszter fordultak olyan esetek is, amikor az eljáró tisztviselők a kötöttforgalmú közszükségleti cikkek szétosztásánál egyeseket meg nem engedett előnyben részesítettek. A köztisztviselői tisztesség csorbítatlan fenntartása az országnak mindenkor elsőrangú érdeke — mondja továbbiakban a rendelet —, de különösen fontossága van ennek a mai rendkívüli viszonyok között a közellátási ügyek intézésénél, amikor a fogyasztók jogos igényeinek kielégítését csak úgy lehet biztosítani, ha minden tekintetben a legpártatlanabb és az igazságos eljárás érvényesül. Mindent el kell tehát követni, hogy a meg nem engedett eljárás még szórványosan se fordulhasson elő. Belterületen kívül fekvő zsidó ingatlanok meghatározása Eger, december 30. (MTI) A földmívelésügyi miniszter most kiadott rendelete értelmében az 1942. évi XV. te. alkalmával kis, vagy nagyközségekben a belterületen kívül fekvőknek azt az ingatlant, ingatlanrészt kell tekinteni, amely az 1939 május 5-én, a visszacsatolt keleti és erdélyi területen az 1940 augusztus 30-án, a visszacsatolt délvidéki területeken pedig 1941 április 11-én fennállott állapot szerint a földkataszterben nem belterületként (beltelekként) tartatott nyilván. A házhelyek céljára hatósági engedéllyel eldarabolt ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter városonként határozza meg, hogy mely ingatlanokat belterületen kivülfekvőnek tekinteni. Evégból minden egyes város polgármestere 1943. február 28-ig a föld kataszteri állapota, az állandó lakás céljaira már beépített, vagy hatósági engedéllyel eldarabolt te- íületek városrendezési terve figyelembevételével a földművelésügyi miniszternek indokolt javaslatot tesz. Mindenekfelett szeretni kell magyar fajtánkat . . . Az egri bakák első zászlóaljának parancsnoka levelet írt a tanítónőképző negyedik osztályának Úgyszólván alig készül lapszám szerkesztőségünkben, hogy hirt ne adnánk az áldozatos magyar szeretet újabb és újabb megnyilvánulásaitól. Legutóbb az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának és tanító- nőképzőjének, azután az egri eme- ricanás ifjúságnak a front felé irányuló figyelméről emlékeztünk meg. Most külön meg kell emlékeznünk az Angolkisasszonyok tanító- nőképző intézetének negyedik osztályáról. Ez az osztály szeptember óta nem kevesebb; mint ötezer levelet, nyolcszáz szeretetcsomagot és 1200 küldött 3 Don mellett harcoló testvéreinkhez. Olyan számok ezek, amik mellett szinte meghatottan kell megállni. Ezek a számok megérdemlik azt a gyönyörű levelet, amelyet az egri bakák első zászlóaljának parancsnoka, Miskey Zoltán alezredes irt a negyedik osztálynak. így szól a lévél: Kedves jó Leánykák! A szeretet-ünnep közeledtével a hála és köszönet szavával fordulok Mindannyiunk nevébenMindannyiuk- hoz, hogy illendően nyugtázzam az irántunk tanúsított figyelmüket, életünk, küzdelmünk szemmeltartását és az itt töltött és még töltendő napjaink felvidítását célzó minden törekvésüket. Szebb missziót nem vállalhattak volna, mint erkölcsileg ily módon támogatni az itt levőket, kik térben és időben alig áthidalható távolban az édes Hazától, az ebből felmerülő nehézségek folytán itt ott érezni kénytelenek az elszakadott- ság érzését. Bizony kicsi Lányok, a Maguk, valamint ezer és ezer társuk megértése, az ebből kiinduló szervező és cselekvő munka az, ami megteremti a lelkierőnket is megsokszorozó közelséget a Pátriával, a- melyért élünk, harcolunk és halunk. A Haza sorsának biztosítása parancsolja azt, hogy ebben az esztendőben a Karácsonyt szeretetteink- től távol töltsük. S mi ennek a parancsnak — jól ismerve az okok súlyosságát — magyar szívvel és teljes odaadással engedelmeskedünk, ami nem esik nehezünkre, bármily áldozatot is követeljen tőlünk a reánk háruló feladat. A magyar áldozatok e karácsonyának ünnepén talán az eddiginél is jobban érezzük lelki fegyverünknek: az otthoniak iránti szeretetünk és ragaszkodásunk erejét és jelentőségét, a- mit csak fokozhat az a tudat, hogy odahaza valóban megbecsülik a legegyszerűbb honvéd teljesítményét is. Sót, azét csak igazán. A Maguk munkája, kicsi> ácyofe, egyben példaadás is talán sz te az országban azok részére, akik eddig — személy szerint még nem lévén közvetlenül érintve a háború által — nem tudták teljesítményeikbe belevinni azt a többet, ami erőfeszítést jelent, életmódjukba azt a kevesebbet, ami lemondást foglal magában, egyszóval nem tudták felvenni azt az életformát, amely áldozatokat követel mindenkitől, és egyedül méltó egy nemzet élet-halál harcához. Pedig nem nehéz beleilleszkedni az ily súlyos időkben vállalandó szerepkörbe annak, aki felismerni és életébe átültetni képes a karácsony jelentőségét, amely közénk hozta a szeretetet a maga varázslatos erejével. Szeretni kell tudni az egyeseket, de mindenekfelett szeretni kell magyar fajtánkat, nemcsak szóban, hanem önzetlen, áldozatos munkában, segítő cselekedetekben is. Ennek a valóban teremtő szeretetnek a sugarai perzselni fognak még idekint is, fel fogják melegíteni a jeges, Don-menti éjszakákban őrt álló magyar testvér szívét és le fogják olvasztani arcáról a csikorgó hideg termelte fagyott könnycseppeket is. Ez a feléje sugárzó tevőleges szeretet erőt fog adni karjainak, hogy kilapátolja magát nap-nap mellett a hóvihar befújta harcárokból, hogy ismét és ismét kilövést találjon az ellenség felé.
