Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-27 / 118. szám
2 B G B H 1942. július 27. A közgyűlés tárgysorozatának egyik legvitatottabb pontja volt a rendőrség átirata, amely a piaci szabályrendelet módosítását kérte olyan értelemben, hogy a viszont- elárusítók, kofák, csak bizonyos időponttól kezdve vásárolhassanak az egri piacon. A kívánságnak az volt a célja, hogy az egri vásárlóközönséget előnyhöz juttassa s lehetőséget adjon a kisembereknek, hogy a reggel korai óráiban közvetlenül a termelőtől olcsóbban vásárolhassanak gyümölcsöt. A kérés teljesítése azonban az export érdekeibe ütközött, s ezen a ponton alakult ki vita. Az állandó választmány azt javasolta, hogy viszontelárusítók csak félhat órától vásárolhassanak a piacon. Ilyen értelmű intézkedést 1905-tól 1939-ig tartalmazott a piaci szabályrendelet, ekkor azonban törölték. Ugyancsak azt is javasolta az állandó választmány, hogy a gyümölcspiacot helyezzék át a gőzmalom telkére, a Katona István- térre. Szajlai Sándor hangoztatta, hogy a közvetítő kereskedelemre rendkívül nagy szüksége van a termelőknek, igy egészségesebb ár is alakul ki, ezenkívül a termelő siet ki a begyre dolgozni. Kovács István a hatósági mérleggel kapcsolatban szólalt fel. Nagyon sokszor előfordul, hogy a gyümölcskereskedök nem fogadják el hitelesnek a városi mérleg mérését és [arra kötelezik a termelőket, hogy a magánmérleg szerint adják át termésüket. A magánmérleg és hatósági mérleg súlya között néha kilók mutatkoznak — a kereskedő javára. így a termelő sok keresettől esik el. Intézkedni kel. lene, hogy a hatósági mérleg súlyadatait a kereskedők fogadják el. Besznyálc István tulkorainak mondotta a mai piackezdést. Már hajnali két órakor sietnek a termelők a piacra, s ez pihenésük szempontjából fölösleges áldozatot jelent. N8m tartja szerencsésnek a piac áthelyezését, mert a gőzmalom-telek területe nagyon poros. Csőke József szerint a termelő többször fordul árujával, azért kell olyan korán kimennie. Polánkay László rámutatott arra, hogy a javaslat megtételében az állandó választmányt a termelői és fogyasztói érdekek kiegyeztetése vezette. Ma, amikor oly nehezek az ellátási viszonyok, módot kell adni a vásárló közönségnek, hogy olcsóbban juthasson gyümölcshöz. Szajlai Sándor a gyümölcsexportra hivatkozott. A kivitelt nem lehet lebonyolítani, ha a kereskedő csak félhatkor jut piacra, mert a csomagolás elhúzódik és az áru lekésik a vonatról. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy a viszonteladók épúgy megjelenhetnek a piacon a kora hajnali órákban, mint eddig. A közgyűlés még a gyümölcspiac áthelyezését is elhatározta a csomagoló csarnokok jobb igénybevétele végett. A búsiparosok kötelesek a húslégyre húst kiszolgáltatni, amíg készletük van Eger, július 27. Legutóbbi számunkban ismertettük a polgármester legújabban kiadott rendeletét a húsjegy bevezetéséről. A rendelet szerint a húsjegy tulajdonképpen csak ellenőrzőjegy és a több helyről többszöri bevásárlás megakadályozására szolgál, nem jelent tehát annyit, hogy a vevő föltétlenül kap is húst a jegyre. A rendeletnek ezt a részét természetesen nem szabad félreérteni úgy, hogy a húsiparos félretehet árút és a jelentkező vevőtől megtagadhatja kiszolgálását. A húsiparosnak mindaddig kötelessége a kimérés, amíg készlete tart. ***“ * ........* ““ *“» ................***** *“* ..................-...................................— —- —ii-f-ii—rurrr rnrnn_ti A városi alkalmazottak félhavi fizetési előleget kapnak A lisztnagykereskedőknek be kell jelenteniök készleteiket A városi tisztviselők és alkalmazottak azzal a kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez, hogy részükre szavazzon meg egy havi fizetésnek megfelelő összeget beszerzési segélyként. A kérelem indokolásában előadták, hogy a helyzet a fix- fizetésű tisztviselőket érinti legrosszabbul s a téli beszerzések előtt a legnagyobb gondok közepette élnek. A kérést előző délután az állandó választmány már letárgyalta. A kialakult vélemény szerint a várost is súlyos helyzetben éri a kérés és’így segélyt nem tud folyósítani. Készséggel siet azonban tisztviselői segítségére azzal, hogy fél havi fizetésnek megfelelő összeget folyósít a rendes tisztviselőknek, az év végéig történő visszafizetésre. A javaslathoz Besznyák István szólalt fel és arra kérte a képviselőtestületet, hogy a nem állandó tisztviselők számára is adja meg a fizetési előleget. Ezeket úgyis utólag fizeti a vátos, így semmi károsodás nem érheti a városi pénztárt, mert ha valaki eltávozik az ideiglenes alkamazottak sorából, Budapest, július 25. (MTI) A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a közellátásügyi miniszter rendeletét arról, hogy a hatóságilag kijelölt lisztnagykereskedők (elosztók) kötelesek őrlemény raktárkönyvüket az 1942. évi július 26-án 24 órakor fennállott állapotnak megfelelően lezárni. A hatóságilag kijelölt lisztnagykereskedók (elosztók) kötelesek a telephelyük szerint illetékes forgalmi adóhivatalnak 1942. augusztus 5-ig lisztfaj- tánkint részletezve bejelenteni a búzadarából, nulláslisztből, egységes búzakenyárlisztből és egységes rozslisztből az 1942. július 26-án 24 órakor meglévő készletüket, továbbá 1942. július 26-án 24 óra előtt a malmok által feladott és csak azután érkezett azt a lisztmennyiséget, amelyet a malmok a megállapított áron számoltak el. A rendelet kihirdetése napján lép életbe. Hirdetésével célt ér‘ ha az »Eger> napilapban hirdet. jött, úgy hogy a városházán nagy torlódás keletkezett. Azt hiszem, nem túlzók, amikor azt állítom, hogy az Utolsó napon a közellátási hivatal húszezer embert szolgált ki. Most, az új zsír és húsjegyek bevezetésével a tolongás megszűnik. A húsjegyek megakadályozzák azt, hogy bárki, akinek pénze és ideje van, mások rovására több helyről több húst vásárolhasson. Hangsúlyoznom kell, hogy a húsjegy nem jelent annyit, hogy minden hús- jegyre adni is tudunk húst, csak a visszaéléseket sikerül megakadályoznunk. zsirjegyeket annakidején kiadtuk, abban a reményben, hogy a székes- fökáptalan teljesíteni tudja az híz- lalási megállapodást. A takarmányhiány azonban mindent megakadályozott. A múlt héten levágták az utolsó vágható 36 sertést. Még 150 sertés van a káptalani hizlalóban, ezek számára a közellátási miniszter kiutalt most 150 mázsa takarmányt, de meg kell várni, míg valamelyes súlyt elérnek s erre csak augusztus 20-a után kerülhet sor. Természetesen, a lakosság ilyen körülmények között a Hangyában tárolt zsírkészletet igyekezett igénybevenni, de mindenki az utolsó napon Cséplőgépet vesz a város telekor. Az Apponyi útra vonatkozólag a polgármester a leghatározottabban kijelentette, hogy az utat föltétlenül kiépítik. A cséplőgépre vonatkozó kívánságra megjegyzte a polgármester^, hogy hajlandó a cséplőszekrényt megvásárolni, csak azután utólag ne bírálják, mint a traktor megvéA zárószámadás tárgyalása Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos terjesztette ezután elő a városi háztartás múlt évi zárószámadását. A számadás 1 millió 670 ezer pengő kiadással zárult, a fölösleg tehát tízezer pengő. Ez az eredmény igen kedvezőnek mondható, különösen ha tekintetbe vesz- szük a viszonyokat, mert az 1941- ben lezajlott események nagyon kemény próbára tették a költségvetés teherbíró képességét és ellenálló erejét. Az árak minden vonalon emelkedtek, ugyanakkor új szükségletek jelentkeztek a kivételes helyzet következményeként. De ez csak egyik oldala volt a teherpró- bának. A másik oldalon bizonyos bevételi csökkenések áltak elő, különösen a fogyasztási adóknál. így az eredmény igen figyelemreméltónak mondható. A város vagyonmérlege 12 millió 978 ezer pengő cselekvő és 5 millió 533 ezer pengő szenvedő vagyont tüntet fel, a tiszta vagyon tehát 7 millió 444 ezer pengő. Ez az eredmény 169 ezer pengővel kedvezőbb, mint a múlt évi állapot. Az emelkedést újabb vagyontárgyak idézték elő és a tartozások törlesztése. A közgyűlés a számvevőség vezetőjének jelentését vita nélkül vette tudomásul és ezzel a zárószámadást jóváhagyta. Nem helyezik vissza az osztálymérnökséget máshol kétszáz, sőt ennél is hosz- szabb vonalakkal voltak túlterhelve a hivatalok. A minisztérium arról értesíti a várost, hogy csak a mérnöki személyzet távozik el, a muu- kástoborzás helye továbbra is Eger marad. Kálnoky István polgármester: Az ügyben személyesen is eljártam a minisztériumban s azt a választ kaptam, hogy a mérnökhiány miatt csak 1950-ben lesz lehetséges az egri osztálymérnökség visszaállítása. Dr. Szabó Gyula fogalmazó ismertette a továbbiakban a kereskedelmi minisztériumnak az osztálymérnökség ügyében adott válaszát. Mint ismeretes, a város gazdasági okokra való tekintettel, arra kérte a kereskedelmi minisztériumot, hogy az osztálymérnökséget hagyja meg Egerben. A minisztérium arról értesítette a várost, hogy a kérésnek nem tehet eleget, mert nagy a mérnökhiány. Különben is az egri osztálymérnökségnek csak 80 kilométeres vonalhosszúsága volt, míg Nem korlátozzák a viszonteladókat az egri piacon még mindig levonhatják fizetéséből az előleget. A képviselőtestület dr. Besznyák István módosításával fogadta el a javaslatot.
