Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-20 / 114. szám
1842 július 20. E G E P 3 adásával kezdődött. Az első előadást Kósa Kálmán dr. tartotta „Népnevelés és népmű- • velés“ címmel. Az iskolánkívüli népművelésnek az a célja — mondotta — hogy tudatosítsa mindazt, amit a különböző iskolák nyújtanak. Valláserkölcsi alapokra épített nemzetnevelésre van szükségünk, mert csak a keresztény erényekben gazdag ember lehet jó hazafi. Neveljük népünket öntevékenységre mind gazdasági, mind társadalmi, mind politikai téren, mert csak így tudunk olyan magyar közösséget nevelni, melynek lelke szociális érzésekkel telítődik s képes lesz nagy feladatainak megoldására. Balassa Brúnó dr. miniszteri osztályfőnök „Népművelés és Nemzet- nevelés“ címmel tartott magasszár- nyalású előadást. A falu népéhez kell visszamennünk — mondotta, — mert csak a múlt hagyományaiból sarjadt népi műveltség újíthatja meg a nemzetet. Csakis egy üj és jobb népművelés képesítheti a nemzetet arra, hogy megoldhassa a sorsdöntő kérdéseket, mint amilyenek: a földkérdés, a nemzetiségi- a zsidó- s általában a szociális kérdés. E nélkül a nevelés nélkül könnyen tragédiába fordulhat minden reformtörekvés. Bisztray Gyula dr. miniszteri osztálytanácsos a népkönyvtárakról beszélt. Gondoskodnunk kell arról, — mondotta a többek között, — hogy a nép is belekapcsolódhassák végre a nemzeti kultúrába. Éppen ezért szükség van népnek készült újságokra, népkönyvtárakra. Forrai Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a lelkes karnagy a tanfolyam hallgatói számára minden este magyar nóta-tanfolyamot tartott. Itt nemcsak testet felüdítő, lelket nemesítő sok szép magyar dalt tanulhattunk, hanem bepillanthattunk a magyar dal sajátságos gyönyörű, szinte kimeríthetetlen birodalmába is. Ádám Jenő, a Zeneművészeti Főiskola tanára a magyar zenei élet problémáiról s a magyar dal világáról tartott az eszményi magyar muzsikus szép, gazdag, tartalmas leikéből fakadó, a hallgatóság figyelmét mindvégig lebilincselő előadásokat. A hallgatóságban huszonkét év után először találkoztak össze a Nagy Alföld, Dunántúl, Délvidék, Erdély és Kárpátalja nevelői. Tóth Bertalan. kántortanító, Karácsond Hirdessen az „EGEB,“-ben! FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ HÍREK — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Július hó 18-án este 7 órától július 25-én este 7 óráig: Pánczél gyógyszertára, Almagyar-u. 5.* — Cs. Misik Rózát több irodalmi társaság tagjává választotta. Cs. Misik Rózát, akinek tavasszal megjelent verses kötetét az EGER részletesen méltatta, irodalmi munkásságának elismeréséül több irodalmi társaság választotta tagjai sorába. így a nemzeti Kul- turegyesület, az Országos Gárdonyi Társaság és a Gyóni Géza Társaság értesítette ót taggáválasztási határozatáról. — Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy özv. Varga Dénesné július 16-án rövid szenvedés után Bűzödön elhunyt. Az elhunytban Varga Dénes, a szatmári püspöki uradalom főintézője édesanyját gyászolja. — A miskolci kerületi kereskedelmi és Iparkamara szakiskolai és tanulmányi ösztöndijai. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kibocsátotta az 1942— 43. tanévre szóló szakiskolai tanulmányi ösztöndíjaira a pályázati hirdetményeket. Odaítélésre fog kerülni két kereskedelmi főiskolai 400 pengős és három felsőipariskolai illetve ipari középiskolai, egyenkint 300 pengős ösztöndíj, valamint a kamarai kerületbeli kereskedelmi középiskolák számára nyolc, iskolánként két-két 150 pengős és a miskolci fa- és fémipari szakiskola növendékei számára négy, egyenkint 200 pengős tanulmányi ösztöndíj. A pályázatnál előnyben részesülnek a Kamara kerületbeli szegénysorsú önálló iparos, vagy kereskedő szülők gyermekei. A pályázati kérvényeket 1942. évi szeptember hó 30-ig az iskolák igazgatóságánál kell benyújtani. — Hoggan módosították a vadászati tilalmi időket? A földművelésügyi miniszter a vadászati tilalmi időket most kiadott rendeletével módosította. A régi rendelet szerint tilos volt a vadászat szarvastehénre és szarvasborjúra február 1-től szeptember 1-ig, az új rendelet a vadászatot csak február 16-tól engedi meg. — Mezei nyúlra január 16-tól november 1-ig szólt a tilalom. Most a tilalmi időt két héttel megrövidítik és már okt. 16-án szabad a vadászat. Fácántyúkot jan. 1-től nov. 1-ig nem volt szabad lőni. Ezt az időt a rendelet egy teljes hónappal meghosz- szabbítja és fácántyúkot december 1-ig nem szabad lőni. Kimondja a rendelet, hogy tilos vadászni szarvasbikára december 1-től szeptember 16-ig, szarvastehénre és szarvas- bikaborjúra február 1-től október hó 16-ig. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger* napilapban hirdet. — Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Sztasek Mária htb. Ferenc, Erdélyi László asztalos s. László, Janovics Sándor (Sírok) Éva, Császár János mozigépész (Pestszent- lőrinc) József, Kréti István v. hajdú József, Fodor József keresk. s. munkás Erzsébet és Mária (ikrek), Csanádi Erzséhet htb. Erzsébet, Bodnár István htb. Ferenc, Juhász János hentes m. Edit, Oláh Regina htb. Gizella, Kovács József ht. törzs- őrmester József, Grünfeld Ármin könyvkereskedő Judit, Prokai József fm. József, Kriston Pál építő m. (Mezőkövesd) Endre, ifj. dr. Mészáros Béla fogorvos Ilona nevű gyermeke. — Jegyesek; Nádasdy Zoltán MÁV géplakatos miskolci és Kaskó Erzsébet egri, dr. örsi András áll. gimn. tanár és Schirilla Ilona egri, Tóth Gyula városi adótiszt és Károlyi Valéria egri lakosok. — Házasságot kötötték; Erdős Ferenc h. c. szakaszvezető pé- terrévei és Csiffáry Ágnes péter- révei, Stráj István eü. honvéd hatvani és Bolya Erzsébet egri lakosok. — Meghaltak: Tomczyk József 8 éves, Borbás József 9 éves, özv. Bártfay Lőrincné Tóth Mária, Komlósi Sándor ny. p. ü. szám- tanácsos 69 éves, özv. Tóth Meny- hértné Pénzes Zsuzsanna 72 éves, Barta Sándor ny. MÁV segédtiszt 56 éves, Illés Jánosné Tancsa Ilona 66 éves korában. — A »Városok Lapja« most megjelent július 15-i számában vezetőhelyen Lukács Ödön tollából a magyar városok szövetkezésének története jelent meg, mely krono- lógikus sorrendben felsorolja az 1846 óta történteket. A városok munkájuk hatásának fokozása céljából szervezkedtek, erejüket egyesítették. E szervezkedés első nyomait már 1846-ban találjuk, azonban ez csak 1886-ban vett erősebb lendületet. Ekkor még a rendezett tanácsú városok polgármesterei és a törvény- hatósági jogú városok polgármesterei külön-külön értekezleteket tartottak. 1907-ben elhatározták, hogy az ösz- szes városok közösen tartanak kongresszust. A szervezkedés útjáií>továbbhaladva 1935-ben a kongresszus alapszabályban körülirt szövetséggé alakult, amelyet a kormányhatóság jóváhagyott. A Városok Szövetsége Szendy Károly és Lukács Ödön ügyvezetése alatt a lezajlott hét év alatt számos ülésben vitatta meg a városi problémákat. Szilágysomlyó városát ismerteti Ruisz Rezső. Városaink és az idegenforgalom című rovatban a szállodakérdésről nyilatkozik dr. Markos Béla és e gazdag rovatban mind a budapesti, mint a vidéki, végezetül pedig a külföldi idegenforgalmi legújabb híreket találjuk. A Mi üjság a városokban? és a szokásos egyéb rovatok egészítik ki a most is tartalmas folyóiratot. — Az Új élet regénytárának hetenként megjelenő 12 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtószövet- kését könyvkereskedésében. Fejlődnek a szabadtéri előadások. Vitéz Jakabffy Dezső színtársulata vasárnap este ugyancsak nagy érdeklődés mellett mutatta be szabadtéri előadásban a János vitézt. A színpad kialakítása ezúttal is sikerült, a rendezés sok ötlettel színesítette át az előadást. A lovasok megjelenése pompásan fokozta a jelenetek életszerűségét s általában a levegős tér illett a daljáték magyar természetességéhez. A főszerepekben a közönség melegen tapsolta Antal Hát, D. Kovács Józsefet, akik szép egyszerűséggel állították be a mese hangulatát, Kárpáthy Margitot, a társulat kiváló tehetségű komikáját és intrikus színésznőjét, továbbá Lendvay Lajost, aki a strázsamestert alakította, Márkus Lajost, aki Bagó halhatatlan alakját varázsolta elő. Szokoly Gyula, Kovács Irén, Zá- dory István és Soltész Mária a francia udvar levegőjét bontották ki kiváló játékukkal. Meg lehet állapítani azt is, hogy a nézőtér elrendezése sikerültebb volt az első előadás alkalmával tapasztaltaknál. Nem fordult elő any- nyi reklamálás, az ellenőrzés is fokozottabb munkát végzett. Az egyetlen kívánság, amit az előadással kapcsolatban hallottunk az volt, vájjon nem lehetne-e játékteret kissé feljebb emelni, mert a hátsó sorok rosszul látnak. Talán a legközelebbi előadásra már ebben a tekintetben is fog valamit tudni tenni a boszorkányos igazgató. Nyári menetrend Érvéiig es május 20-tól. Egerből—Budapestre: — (szv.) ind. 0.50, érk. 5.00 — (szv.) ind. 4.17, érk. 9.15 — (áramv) ind. 8.22, érk. 11.25 — (szv.)* ind. 13.23, érk. 17.40 — (gyv■) ind. 20.05, érk. 23.10 * Hatvanban átszállással. Budapestről—Egerbe: — (gyv.) ind. 7.07, érk. 10.13 — (szv.) ind. 14.21, érk. 21.48 — (áramv) ind. 17.55, érk. 20.58 — (szv.) ind. 22.50, érk. 3.57 — (szv.) ind. 23.42, érk. 3.57 Egerből—Miskolcra: — (szv.) ind. 0.50, érk. 3.46 — (szv.) ind. 4.18, érk. 6.44 — (gyv.) ind. 8.22, érk. 10.11 — (szw.) ind. 15.12, érk. 20.30 — (áramv.) ind. 19.12, érk. 20.52 Miskolcról—Egerbe: — (szv.) ind. 0.17, érk. 3.57 — (szv.) ind. 4.34, érk. 7.38 — (áramv) ind. 8.26, érk. 10.13 — (szv.) ind. 8.56, érk. 11.15 — (szv.) ind. 19.20, érk. 21.48 — (gyv-) ind. 19.59, érk. 21.48 Egerből—Ggőnggösre: — (szv.) ind. 0.50, érk. 3.37 — (szv) ind. 4.18, érk. 7.46 — (szv.) ind. 13.23, érk. 16.10 — (gyv-) ind. 20.05, érk. 22.27 Ggőnggősről—Egerbe: — (szv.) ind. 0.27, érk. 3.57 — (szv.) ind. 5.13, érk. 7.38 — (gyv-) ind. 8.00, érk. 10*13 — (szv) ind. 16.29, érk. 21.46
