Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-24 / 204. szám
1942. december 24. E G E E S Egri költők verseivel jelent meg a felvidéki Új Magyar Magazin karácsonyi száma Eger, december 24. Novemberben jelent meg a felvidéki kultúrtörekvések összetalálkozásának és összefogásának eredményeként Kassán, Kazinczy hajdani szépirodalmi lapja nyomán az Új Magyar Magazin. A nyár folyamán érlelődött meg a Felvidék szellemi életének Tezetőiben az a gondolat, hogy Erdély és Dunántúl művelődési egységéhez hasonlóan ki kellene kovácsolni a felvidéki tudományos, irodalmi és művészeti egységet s ezen a törekvésen belül hangot adni mindazoknak az értékeknek, amelyek a Felvidék arculatának jellemző vonásokat adnak s az ország művelődési életét is gazdagítják. A Kassán megjelenő Új Magyar Magazin ennek a célnak a szolgálatában áll s maga köré gyűjti a felvidéki irodalmi társaságok tagjait, Soprontól Ungvárig, megszólaltatja a helytörténeti kutatókat, feldolgozza a népi műveltség lelhető nyomait s mindezekkel új lendületet hivatott adni a felvidéki művelődés ügyének. Az Új Magyar Magazin második száma most jelent meg s ezúttal is értékjelzőként olvasható a szerkesztőbizottság sorában dr. Pálos Bernardinnak, a Gárdonyi Társaság elnökének neve. Az új kötetben két egri költő, Ágoston Julián és Apor Elemér versei is olvashatók. Az új szám egyébként a művelődés minden területéről sok érdekességet foglal össze. lalást mi, őszülő hajú elődeitek készítettük elő. Mi küzdöttünk és harcoltunk, de hiányzott mögöttünk maga a nép, amelynek legfőbb érdeke volt ez a harc. De a nép idegenekre hallgatott, nem a saját véréből valókra. Öröm látni, hogyan készül a rohamcsapat, hogy áttörje az álmos magyarságot s műveltséggel, elszántsággal állítsa fel a tétleneket és elesetteket. Szervezzétek az ifjúságot, legyetek vezérei és vezessétek abba a harcba, amely a ti jobb jövőtöket készíti elő. A legények tenyere piros lesz a tapstól. Végezetül P. Kerkay, a KÁLÓT megalapítója és országos vezetője beszél. — Kevés volt az idő, de sok az áldozatos munka a mindennapi fáradozás s az eredmény nem maradt el. És ez a fontos. Széchenyi szándékai szerint dolgozunk, hogy a magyarnak ne legyen üres a feje, a szíve és a zsebe. Ezt a munkát itt megtaláltátok, vigyétek és sugározzátok szét a magyar faluban a földművességnek és az egész magyarságnak hasznára. Újabb lelkes taps és éljenzés, azután felhangzik a Himnusz. És januárban újabb ötven legény vonul be, hogy száz és száz fiatal magyar, az egész nép elinduljon jobb jövője felé. Egri tábori posta Répássy Miklós főhadnagy írja: Akkor,amidőn a szeretet fáján odahaza kigyulladnak a gyertyák, hogy betlehemi fényt vonjanak a karácsonyfákat kőrülállók lelkei köré, lélekben hazarepülünk mi is innen fagyos lövészárkainkból, hogy a Jézus vár ás fennséges pillanatait szeretteinkkel lélekben összefonódva mi is átélhessük. Talán éppen a Szent Estén kell majd kétszeres eréllyel fognunk a fegyver agyát, mert ez az ördögi csorda, amely velünk szemben áll, nem ismeri mi az a léleköröm, melyet a karácsony jötte jelent. Biztosan eljönnek és „kántálnak“ nekünk, hogy lnciferi lelkűk aljas indulatait kielégítsék. Mi várni fogjuk őket és ha a Szent Estén tényleg fegyvert kell fognnnk és ki kell állani a géppuskák mellé, emlékeÖtven legény a Jövőbe tart... Nagy sikerrel fejeződött be az egri népfőiskola első háromhetes tanfolyama Kérdések és feleletek a záróvizsgáról Mindenki szervezkedett, csak ő nem. Mindenkibe cirógatták, vagy gyömöszölték a műveltséget, csak őt tartóztatták vissza óvatosan a művelődéstől, hogy többet ne tudjon, mint amennyi kell s az lett a vége, hogy minden és mindenki rajta szervezkedett s végezetül azt sem tudta megtanulni, ami a puszta életének jobbrafordításához szükséges lett volna. A földművesség az alkotmányos vívmányok kiküzdése óta a közjogi egyenlőséget úgy viselte, mint kopott ruhán a csillogó, idegen rendjelet. Társadalmi és művelődési helyzetét a magárahagya- tottság jellemezte; hadd jöjjön fel a mélyből ez volt a jelszó s oly kevesen mérlegelték, hogy egyedül, a maga erejéből fel tud-e kapaszkodni valójában. Aki lement értük, az nagyrészt nem értük ment le, hanem önmaga céljáért s végigvámolta őket képviselőjelölttől a gépügynökig mindenki; az egyik a lelkét vette el politikai szemfényvesztéssel, a másik a földjét perelte el, ha elmaradt a részletekkel. Ezt a földművességet, szent történelmi szóval a magyar parasztságot önmagára, legmélyebb tudatára ébreszteni, kinyitni a szemét a világ és maga felé, megismertetui elvekkel, jóval és rosszal, gyakorlati tudnivalókkal, helyrekalapálni az idegen és ostoba irodalom zene és divatok csorbította népi élét, hogy bele tudjon villogni az európai fényekbe a maga egyszerű egyéniségével, termékenyen, okosan, gazdagon és lelkesen, ezt a feladatot tűzte ki magának a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé. Csak néhány évvel ezelőtt indult el a mozgalom, s ma már rengeteg népfőiskola működik országszerte és termeli, neveli a népből való vezetőket a nép számára, műveli, faragja, emeli a magyar parasztságot. Ilyen tervekkel és ilyen fontossággal indult meg az egri népfőiskola is a volt Szent László internátusbán s három héttel ezelőtt ötven erős és jóképű falusi legény vonult be, hogy napi tíz-tizenkét órában tanuljon világnézetet, történelmet, gazdaságtant, illemet, régi éneket, nemes táncot, magyar kultúrát. Az első háromhetes tanfolyam záróvizsgája most zajlott le nagy és megértő közönség előtt. Kálmán István igazgató kérdezett s ötven fiú felelt értelmesen, öntudatosan, okosan, azzal a sugárzó hittel, hogy a jövő felé indul, amely most már az övé is, mert megkapja hozzá az eszközöket, amivel megnyerheti és kiharcolhatja magának. Szép és tanulságos volt a záróvizsga s hisszük, hogy a jövőben még jobban kialakulva nemcsak a földművesség, hanem az egész magyar közösség nevelőiskolájává válik. Egymás után peregtek a kemény és bogas kérdések s a legények pillanatok alatt megfeleltek. Néhány kérdést feljegyeztünk: Mi a KÁLÓT célja? Krisztusibb ember, műveltebb falu, életerős nép, önérzetes magyar. Ki a jó vezető? Az, akinek tiszta a feje, a lelke és a keze. Miért kell szervezkedni a parasztságnak ? Mert még ő magyar és van benne hit. S miért éppen a fiatalságnak kell szervezkedni ? Mert őket érdekli legjobban a jövő s mert nekik van leghosszabb idejük építeni. Milyen alapon kell szervezkedni ? Krisztusi, nemzeti és népi alapon. így csattognak a kérdések és feleletek nemcsak a szervezésből, hanem a történelemből, földrajzból, s a többi tárgyakból, s közben, hogy el ne száradjon a hallgatóság, meglocsolják a műsort egy kis jó kedvvel, bőséggel, megdobban a tánc, felhangzik a nóta: Felszántom a császár udvarát. Szavalat is hangzik, ékes, tiszta nyelven, beszédet is mondanak értelmesen és világosan. A vizsga végeztével vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyházmegyei főtanfelőgyelő szól a fiúkhoz: — Édes Fiaim. Ti azt hiszitek, mi tiszteltünk meg benneteket azzal, hogy idejöttünk, pedig fordítva áll a helyzet. Mi érezzük magunkat megtisztelve, hogy itt lehettünk. Gyönyörűség volt látnunk, hogy töltöttétek meg lelketeket tudással, szíveteket elszánt akarattal. Uj honfoglalásra indulunk. Ezt a honfogÜnnepijein) # ünnepi lump & Tungsram | Kapható: BUSÁK-aál, Kaszinó-utca. | Minden kivitelben és erőssé LUSZTIGnál