Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-24 / 204. szám

1942. december 24. E G E E S Egri költők verseivel jelent meg a felvidéki Új Magyar Magazin karácsonyi száma Eger, december 24. Novemberben jelent meg a fel­vidéki kultúrtörekvések összetalál­kozásának és összefogásának ered­ményeként Kassán, Kazinczy haj­dani szépirodalmi lapja nyomán az Új Magyar Magazin. A nyár folyamán érlelődött meg a Felvidék szellemi életének Tezetőiben az a gondolat, hogy Er­dély és Dunántúl művelődési egy­ségéhez hasonlóan ki kellene ková­csolni a felvidéki tudományos, iro­dalmi és művészeti egységet s ezen a törekvésen belül hangot adni mindazoknak az értékeknek, ame­lyek a Felvidék arculatának jel­lemző vonásokat adnak s az ország művelődési életét is gazdagítják. A Kassán megjelenő Új Magyar Magazin ennek a célnak a szolgá­latában áll s maga köré gyűjti a felvidéki irodalmi társaságok tag­jait, Soprontól Ungvárig, megszó­laltatja a helytörténeti kutatókat, feldolgozza a népi műveltség lel­hető nyomait s mindezekkel új len­dületet hivatott adni a felvidéki művelődés ügyének. Az Új Magyar Magazin második száma most jelent meg s ezúttal is értékjelzőként olvasható a szer­kesztőbizottság sorában dr. Pálos Bernardinnak, a Gárdonyi Társa­ság elnökének neve. Az új kötet­ben két egri költő, Ágoston Julián és Apor Elemér versei is olvasha­tók. Az új szám egyébként a mű­velődés minden területéről sok ér­dekességet foglal össze. lalást mi, őszülő hajú elődeitek ké­szítettük elő. Mi küzdöttünk és harcoltunk, de hiányzott mögöttünk maga a nép, amelynek legfőbb ér­deke volt ez a harc. De a nép ide­genekre hallgatott, nem a saját vé­réből valókra. Öröm látni, hogyan készül a ro­hamcsapat, hogy áttörje az álmos magyarságot s műveltséggel, elszánt­sággal állítsa fel a tétleneket és elesetteket. Szervezzétek az ifjúsá­got, legyetek vezérei és vezessétek abba a harcba, amely a ti jobb jö­vőtöket készíti elő. A legények tenyere piros lesz a tapstól. Végezetül P. Kerkay, a KÁLÓT megalapítója és országos vezetője beszél. — Kevés volt az idő, de sok az áldozatos munka a mindennapi fá­radozás s az eredmény nem maradt el. És ez a fontos. Széchenyi szán­dékai szerint dolgozunk, hogy a magyarnak ne legyen üres a feje, a szíve és a zsebe. Ezt a munkát itt megtaláltátok, vigyétek és su­gározzátok szét a magyar faluban a földművességnek és az egész ma­gyarságnak hasznára. Újabb lelkes taps és éljenzés, azután felhangzik a Himnusz. És januárban újabb ötven legény vonul be, hogy száz és száz fiatal magyar, az egész nép elinduljon jobb jövője felé. Egri tábori posta Répássy Miklós főhadnagy írja: Akkor,amidőn a szeretet fáján oda­haza kigyulladnak a gyertyák, hogy betlehemi fényt vonjanak a kará­csonyfákat kőrülállók lelkei köré, lélekben hazarepülünk mi is innen fagyos lövészárkainkból, hogy a Jézus vár ás fennséges pillanatait szeretteinkkel lélekben összefonód­va mi is átélhessük. Talán éppen a Szent Estén kell majd kétszeres eréllyel fognunk a fegyver agyát, mert ez az ördögi csorda, amely velünk szemben áll, nem ismeri mi az a léleköröm, me­lyet a karácsony jötte jelent. Biz­tosan eljönnek és „kántálnak“ ne­künk, hogy lnciferi lelkűk aljas indulatait kielégítsék. Mi várni fog­juk őket és ha a Szent Estén tény­leg fegyvert kell fognnnk és ki kell állani a géppuskák mellé, emléke­Ötven legény a Jövőbe tart... Nagy sikerrel fejeződött be az egri népfőiskola első háromhetes tanfolyama Kérdések és feleletek a záróvizsgáról Mindenki szervezkedett, csak ő nem. Mindenkibe cirógatták, vagy gyömöszölték a műveltséget, csak őt tartóztatták vissza óvatosan a művelődéstől, hogy többet ne tud­jon, mint amennyi kell s az lett a vége, hogy minden és mindenki rajta szervezkedett s végezetül azt sem tudta megtanulni, ami a puszta életének jobbrafordításához szüksé­ges lett volna. A földművesség az alkotmányos vívmányok kiküzdése óta a közjogi egyenlőséget úgy vi­selte, mint kopott ruhán a csillogó, idegen rendjelet. Társadalmi és mű­velődési helyzetét a magárahagya- tottság jellemezte; hadd jöjjön fel a mélyből ez volt a jelszó s oly ke­vesen mérlegelték, hogy egyedül, a maga erejéből fel tud-e kapaszkodni valójában. Aki lement értük, az nagyrészt nem értük ment le, ha­nem önmaga céljáért s végigvámolta őket képviselőjelölttől a gépügynö­kig mindenki; az egyik a lelkét vette el politikai szemfényvesztéssel, a másik a földjét perelte el, ha el­maradt a részletekkel. Ezt a földművességet, szent tör­ténelmi szóval a magyar parasztsá­got önmagára, legmélyebb tudatára ébreszteni, kinyitni a szemét a vi­lág és maga felé, megismertetui el­vekkel, jóval és rosszal, gyakorlati tudnivalókkal, helyrekalapálni az idegen és ostoba irodalom zene és divatok csorbította népi élét, hogy bele tudjon villogni az európai fényekbe a maga egyszerű egyéni­ségével, termékenyen, okosan, gaz­dagon és lelkesen, ezt a feladatot tűzte ki magának a Katolikus Ag­rárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé. Csak néhány évvel eze­lőtt indult el a mozgalom, s ma már rengeteg népfőiskola működik országszerte és termeli, neveli a népből való vezetőket a nép szá­mára, műveli, faragja, emeli a ma­gyar parasztságot. Ilyen tervekkel és ilyen fontos­sággal indult meg az egri népfő­iskola is a volt Szent László inter­nátusbán s három héttel ezelőtt ötven erős és jóképű falusi legény vonult be, hogy napi tíz-tizenkét órában tanuljon világnézetet, törté­nelmet, gazdaságtant, illemet, régi éneket, nemes táncot, magyar kul­túrát. Az első háromhetes tanfolyam záróvizsgája most zajlott le nagy és megértő közönség előtt. Kálmán István igazgató kérdezett s ötven fiú felelt értelmesen, öntudatosan, okosan, azzal a sugárzó hittel, hogy a jövő felé indul, amely most már az övé is, mert megkapja hozzá az eszközöket, amivel megnyerheti és kiharcolhatja magának. Szép és tanulságos volt a záró­vizsga s hisszük, hogy a jövőben még jobban kialakulva nemcsak a földművesség, hanem az egész ma­gyar közösség nevelőiskolájává vá­lik. Egymás után peregtek a ke­mény és bogas kérdések s a legé­nyek pillanatok alatt megfeleltek. Néhány kérdést feljegyeztünk: Mi a KÁLÓT célja? Krisztusibb ember, műveltebb falu, életerős nép, önérzetes magyar. Ki a jó vezető? Az, akinek tiszta a feje, a lelke és a keze. Miért kell szervezkedni a pa­rasztságnak ? Mert még ő magyar és van benne hit. S miért éppen a fiatalságnak kell szervezkedni ? Mert őket érdekli legjobban a jövő s mert nekik van leghosszabb idejük építeni. Milyen alapon kell szervezkedni ? Krisztusi, nemzeti és népi ala­pon. így csattognak a kérdések és fe­leletek nemcsak a szervezésből, ha­nem a történelemből, földrajzból, s a többi tárgyakból, s közben, hogy el ne száradjon a hallgatóság, meg­locsolják a műsort egy kis jó kedv­vel, bőséggel, megdobban a tánc, felhangzik a nóta: Felszántom a császár udvarát. Szavalat is hangzik, ékes, tiszta nyelven, beszédet is mondanak ér­telmesen és világosan. A vizsga végeztével vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyházme­gyei főtanfelőgyelő szól a fiúkhoz: — Édes Fiaim. Ti azt hiszitek, mi tiszteltünk meg benneteket az­zal, hogy idejöttünk, pedig fordítva áll a helyzet. Mi érezzük magunkat megtisztelve, hogy itt lehettünk. Gyönyörűség volt látnunk, hogy töltöttétek meg lelketeket tudással, szíveteket elszánt akarattal. Uj hon­foglalásra indulunk. Ezt a honfog­Ünnepijein) # ünnepi lump & Tungsram | Kapható: BUSÁK-aál, Kaszinó-utca. | Minden kivitelben és erőssé LUSZTIGnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom